John Law | franciaország pénzügyei élén

Franciaország pénzügyei élén

1715-ben meghalt XIV. Lajos francia király, aki hosszú, háborúkkal töltött uralkodása után üres kincstárat hagyott maga után. Franciaországot óriási államadósság terhelte, a hitel megingott, a gazdaságban visszaesés kezdődött. Law mindezen gondok megoldásaként egy bankjegy-kibocsátási joggal felruházott állami bank alapítását javasolta Philippe d’Orléans régensnek, aki támogatta az elképzelést. Végül Law-nak be kellett érnie egy részvénytársasági magánbankkal. Az Általános Bank 1716 májusában kezdte meg tevékenységét, és az első két évben hallatlanul sikeres volt. Mérsékelt kamatra adott kölcsönöket, és tudatosan az iparba és a kereskedelembe irányította azokat, melynek hatására élénkült a gazdaság. Ezzel párhuzamosan Law francia állampolgárságot kapott és áttért a katolikus vallásra.

1717 végén megalapította második hatalmas vállalatát, az Indiai Társaságot, melyet a kortársak leggyakrabban Mississippi Társaságnak neveztek, mivel elsősorban a Mississippi-medencében működött. A Társaság részvényeit viszonylag széles körben értékesítették és aktívan forgatták a tőzsdén. Az államtól hatalmas privilégiumokat, sok területen monopóliumot kapott. A Társaság összefonódott az Általános Bankkal, amely 1719 elején állami lett és Királyi Banknak kezdték nevezni. A bank pénzkölcsönt adott a Társaság részvényeinek megvásárlására. Law hozzáfogott a Mississippi völgyeinek gyarmatosításához és várost alapított, amelyet a régens tiszteletére New Orleans-nak nevezett el. Mivel nem volt elegendő önkéntes áttelepülő, a Társaság kérésére a kormány bűnözőket kezdett Amerikába száműzni. Magában Franciaországban a Társaság megvásárolta az adóbehajtás jogát. A Társaság részvényeinek árfolyama 1719 tavaszán meredeken emelkedett. Az újonnan kibocsátott részvényeket a tőzsdén már másnap nyereséggel lehetett eladni. Az 500 livre-es névértékű részvények árfolyama 20000 livre-nél állapodott meg. Law hivatalosan is a pénzügyek főellenőre lett.

Pénzügyi rendszere

Law rendszere két alapelvre épült:

  1. A bankok számára lehetségesnek tartotta a hitelexpanziós politikát, azaz olyan mértékű hitelnyújtást, amely többszörösen meghaladja a bankban őrzött fémpénztartalék mennyiségét. (részleges tartalék elve)
  2. Azt követelte, hogy a bank legyen állami, és valósítsa meg az állam gazdaságpolitikáját. Law tehát látta a hitel előnyeit, de nem akarta látni a veszélyeket.
Más nyelveken
беларуская (тарашкевіца)‎: Джон Ло
català: John Law
čeština: John Law
Deutsch: John Law
Esperanto: John Law
español: John Law
euskara: John Law
עברית: ג'ון לו
Հայերեն: Ջոն Լո
italiano: John Law
한국어: 존 로
Latina: Ioannes Law
മലയാളം: ജോൺ ലോ
Nederlands: John Law (econoom)
norsk: John Law
polski: John Law
português: John Law
română: John Law
русский: Ло, Джон
Simple English: John Law
Türkçe: John Law
українська: Джон Ло
Tiếng Việt: John Law