Windows

Microsoft Windows
Windows logo and wordmark - 2012.svg
A Windows 8, Windows 8.1 és Windows 10 logója
A Windows 8, Windows 8.1 és Windows 10 logója
Fejlesztő Microsoft
Programozási nyelv C, C++ és Assembly
Legelső kiadás Windows 1.0 ( 1985. november 27.)
Stabil verzió 10.0.15063 ( Windows 10)
( 2015. július 29.)
Fejlesztői verzió NT 10.0 (Build 16199)
Frissítés Windows Update, Windows Store
Kernel hibrid (Windows NT család), DOS (16-bit Windows és Windows 9x/ME sorozat)
Licenc
Weboldal http://windows.microsoft.com/

A Microsoft Windows a Microsoft Corporation gyártotta operációs rendszerek, illetve az ezekbe épített többfeladatos grafikus felhasználói felületek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja. A "Windows" szó és logó a Microsoft cég védjegye.

A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. Nagy részüket magyar nyelven is kiadták (az első magyar nyelvű verzió a 3.1 volt és azóta csaknem minden verzió megjelent magyarul is). Az operációs rendszer Vista verziója 35 nyelv összesen 37 változatában érhető el. [1] A Microsoft által kiadott operációs rendszerek a piac több mint 90%-át birtokolják. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]

A Windows operációs rendszerek alapfilozófiája a popularitás, a könnyen kezelhetőség, valamint a „minden egyben” filozófia (a számos beépített böngésző, médialejátszó stb. alkalmazás), amely - legalábbis szándékuk szerint - leveszi a felhasználó válláról a telepítés, fenntartás, kezelés terheit, és biztosítja a számítógép széles körű használatát az informatikában járatlan felhasználók számára is. A Windows operációs rendszerek egy részét ennek ellenére számos kritika érte, részben bizonyos tervezési hibák, részben a Microsoft üzletpolitikája miatt.

Története

Kezdetek

A Microsoft az Apple cég operációs rendszerének alapötletét felhasználva kezdte el kifejleszteni az ablaktechnikán alapuló rendszerét, a Windows-t. A rendszer a DOS után forradalmian újnak számított, sikere pedig a konkurenciához képest alacsony árában volt keresendő. Az 1.0-s után a 3.0-s rendszer megjelenése jelentett igazán nagy durranást, amikor a konkurens cég majdnem csődbe is ment. A ma már kevéssé ismert Windows 1.0 felületét a Microsoft a Xerox által kifejlesztett koncepciók alapján készítette el, részben lemásolva az Apple cég aktuálisan használt operációs rendszerének működését. A fejlesztés jelentős részét teszi ki más cégek által kifejlesztett technológiák felhasználása (vagy azért, mert a technológia nem volt levédve, vagy mert felvásárolták az adott cégeket).

A kezdeti 16 bites verziók (1.0-3.1) illetve a kezdeti (nem NT-alapú) 32 bites verziók ( Windows 95, Windows 98, Windows ME) a kényelmet és a teljesítményt tartották szem előtt a biztonsággal szemben. Ezeknek a verzióknak nem volt kifinomult jogosultsági rendszere. A Windows NT vonal kliensekre szánt tagjai ( Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista, Windows 7, Windows 8, Windows 8.1) már fokozatosan egyre több biztonságra irányuló funkciót tartalmaznak.

Rendszerbiztonság

A korai Windows-verziók közismerten, a Unix szellemiséggel ellentétben, nem követelték meg a preemptív, azaz egy legalább Intel-386-os szintű processzort. A 3.1-es verziót is még felbootolt DOS-ból kellett indítani, de egy legalább 386-os processzor esetén már úgynevezett enhanced mode üzemmód is elérhető volt. Ezen enhanced mode még csak részlegesen volt preemptív, azaz bizonyos esetekben az elszabadult programokat azok együttműködése hiányában is meg lehetett fékezni.

DOS

Az MS-DOS egy manapság már alig használt operációs rendszer. Régebben megtalálható volt szinte minden szerveren, asztali számítógépen és laptopon. A DOS első változatát, a PC-DOS 1.0-t 1981-ben fejlesztették ki. Különböző változataival, ami a DOS 7.1-ig tartott, megnyerte a jogot, hogy a világ egyik legelterjedtebb operációs rendszere legyen és az évek során a kezdetben elérhető parancsok száma minden kiadásnál bővült. Alapja egy úgynevezett parancssorból állt, ahol a felhasználó a géppel parancsok formájában kommunikált. Ezek a DOS változatok nagyon nagy hibatűrő képességűek voltak. A későbbiekben a Windows termékek szolgáltatásaiba építették bele.

A korai és DOS alapú Windows verziók a „mindent szabad, kivéve néhány dolgot” elv alapján épültek fel, ellentétben a Unix-szerű rendszerek „minden tilos, kivéve a megengedett dolgokat” elvével. Ennek eredményeképp a felhasználói programok gyakorlatilag a teljes számítógépet és a rendszert képesek voltak elérni és módosítani. A felhasználói köztudat tévesen mindezt a felhasználói kényelemmel azonosította, míg az ezzel ellentétes Unix filozófiát pedig a felhasználó akadályozásaként élte meg. Az embereknek sok vírustámadást és saját kezelési hibát kellett ahhoz átélniük, hogy a 70-es évekből származó Unix filozófiát ne ellenségként, hanem hűséges védelemként éljék meg. Olyannyira a Unix filozófia felel meg jobban a vandálsággal és felhasználói tévedésekkel teli számítógépes világnak, hogy amilyen mértékben az igen széles körű és szellemileg tarka-barka felhasználói réteg megértési, tanulási, megszokási és alkalmazkodási képessége engedte, a Microsoft lépésről lépésre ebbe az eredetivel ellentétes filozófia irányába húzta, művelte a Windowst. Azaz a Windows felhasználói igényét gondosan összhangba hozták az egész emberiségre kiterjedő felhasználói tábor realitásaival. Míg a Unixot egyetemi- és kutatói környezetben hasonló környezetre gondolva fejlesztették és csak a 90-es évek nagy változása, hogy a felhasználói tábor túlnőtt ezen a birodalmon, addig a Windows-t mindig is mindenkinek tervezték, azaz nem csak az elérhető számítógépek képességeit vették figyelembe, hanem a kiszolgálandó felhasználókét is. Mindennemű kölcsönös ócsárolás és fölösleges acsarkodás alapja az, hogy nem veszik figyelembe ezt a két jelentősen eltérő eredetet, eltérő filozófiát, és kölcsönösen nem tartják tiszteletben egymás ténylegesen elért eredményeit.

Microsoft Windows for Workgroups 3.11

A Microsoft kiadott egy Windows for Workgroups 3.11 nevű verziót, amely 1993 novemberében jelent meg, és a Windows 3.1 hálózati kiegészítésének tekinthető. Ebben a verzióban már megjelent a hálózati tartományhoz való kapcsolódás lehetősége és egy alapszintű csoportmunka támogatottság, illetve javították a stabilitást. Később még megjelent egy Windows 3.2 is, de azt csak Kínában forgalmazták.

A Win9x sorozat

Ezt követően eltelt pár év, mire megjelent a Windows 95. Sok dolgot a 95-ből örökölt meg a Windows 98, melynek a második kiadása, a Windows 98SE (Second Edition) volt igazán sikeres, és nem egy gépen a mai napig fellelhető. A Windows NT leginkább vállalati körökben aratott nagy sikert, elsősorban rendkívüli stabilitása miatt. Ezután 2000-ben jelentkezett a Windows 2000, melynek célja az volt, hogy összefonja az NT és 9x vonalat. A Windows Me (Millennium Edition) rendszerek csak rövid időre tűntek fel. A Windows ME már képes volt a Windows-rendszerfájlok védelmére és illetéktelen módosítás után a visszaállításukra, ennek ellenére rengeteg kritika érte megbízhatatlansága miatt, ezt még a Microsoft is elismerte. [9]

Windows NT és XP

A Windows NT vonal működését, rendszermagját úgy tervezték újra, hogy a fenti biztonsági hiányosságokat kiküszöbölhetővé váljanak. Ennek megfelelően nemcsak hogy fájl szintű Hozzáférés Vezérlő Lista ( HVL – Access Control List – ACL) alapú jogosultságkezelést kaptak az NT vonal tagjai, hanem a "minden objektum" elvet felhasználva HVL adható tetszőleges objektumhoz, legyen az egy folyamat, egy szál, egy eszközmeghajtó, egy szinkronizációs objektum vagy akár egy osztott memória régió. A biztonságos adattárolás érdekében bevezették az 1993-ban piacra dobott új adattárolási eljárást. Az NTFS alkalmazásával növekedett a merevlemezes adattárolás biztonsága (létrejött a felhasználói adatállományok elkülönítése). Megjegyzendő, hogy a „nemcsak hogy fájl szintű” biztonsági elemek Unixban mindig is léteztek, mert ott a „Unixban minden dolog egy fájl” irányelv szerint az imént felsorolt objektumok egy-egy látszólagos fájllal vannak nevesítve. Ezzel a fejlett biztonsági mechanizmussal az NT vonal kliensekre szánt tagjai ( Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Vista, Windows 7, Windows 8, Windows 8.1), illetve a szerverekre szánt tagjai ( Windows NT Server, Windows 2000 Server, Windows Server 2003, Windows Server 2008, Windows Server 2012) is rendelkeznek. A szerver verziók a jogosultságok központi kezelését is lehetővé teszik a szervezeten belül. A Microsoft a kezdeti biztonsági problémák elhárítására alkotta a Biztonságos számítógépezés kezdeményezést.

A Windows XP (a név eredete: experience = élmény) 2001-es megjelenése óta három nagyobb javításon (SP1, SP2 és SP3) esett át. A Windows XP-nek megjelent egy 64 bites verziója is, amely – mivel csak 64 bites meghajtóprogramokat képes kezelni – az eszközmeghajtók hiánya miatt nem túl széles körben használatos, továbbá nem érhető el rá a harmadik szervizcsomag. A terméktámogatás 14 évig tartott, ez is bizonyítja a verzió sikerét. Az XP a rengeteg - elsősorban biztonsági jellegű - probléma ellenére a Microsoft egyik legsikeresebb operációs rendszerének tekinthető (a problémák nagy része a Service Pack 1-3 javítócsomagokkal, valamint az Internet Explorer használatának mellőzésével különben is orvosolható volt). 2010-ben, jóval a következő verziók megjelenése után, a Windows felhasználók többsége még mindig az XP-t használta, és számos felmérés szerint a világ második legelterjedtebb operációs rendszerévé vált, legalábbis az egyszerű (nem vállalati) felhasználók körében (a becslések szerint ezek kb. 20%-a XP-t használ) [10] [11].

Windows Vista

A hosszú halasztások után 2007-ben debütált Windows Vista rendszer stabilabbnak és biztonságosabbnak mondható az eddigieknél. A jövőről elmondható, hogy a szoftvergyártók a cégeknek szánt funkció gazdag és a háztartásoknak szánt szép rendszereket egyre inkább összemossák, így elég gépigényes rendszerek születnek. 2008 tavaszán erre az operációs rendszerre is adtak ki Service Pack-et, ennek telepítése mindenképp ajánlott volt.

A Windows Vista rendszert a szakemberek, valamint a felhasználók többsége a Microsoft egyik legkiábrándítóbb Windows családjának ítélte. Többek között az XP-hez képest meglehetősen leromlott rendszerigény/teljesítmény arány, s emellett az XP rendszerrel való (in)kompatibilitási gondok is bosszantották az asztali számítógépek tulajdonosait.

Windows 7

A Windows Vista után megjelent a Windows 7 is, 2009 októberében megérkezett az első magyar (teljes) verzió. A rendszer rengeteg újítással, új GUI-val (grafikus felhasználói felület) büszkélkedhet, és teljesítményét tekintve is előnyös az otthoni számítógép-használók szempontjából. A legelterjedtebb operációs rendszer (az emberek kb. 45%-a Windows 7-et használ). A Windows 7-tel kompatibilis programok teljes skálája megtekinthető a következő weboldalon: https://www.microsoft.com/windows/compatibility/windows-7/en-us/default.aspx

  • Starter - Kezdetleges, Aero megjelenítés nélküli OS
  • Home Basic - Otthoni alap OS, néhány Aero szolgáltatással
  • Home Premium - Teljes körű Aero szolgáltatás
  • Professional - A Home Premium minden szolgáltatásával rendelkezik, és néhány Windows Server elemmel is
  • Enterprise - Nagyvállalatoknak, szintén több szerver elemmel. Boltokban nem kapható, vállalatok előrendeléssel vehetik igénybe
  • Ultimate - Minden Aero szolgáltatás, több szerver elem

Több ismert cég kijelentése szerint a Windows 7 egy álruhába öltöztetett Vista, melyet kicsit feljavítottak, használhatóbbá tették. A Windows hetedik verziójának kiadási dátuma 2009. október 24. A béta verzió 2009. január 24-ig ingyenesen tölthető volt. Az éles verzió 2009 decemberében jelent meg. Ezt a verziót használják a legtöbben.

Windows 8

A Windows 7 után 2012-ben megjelent a Windows 8. A verziók:

  • Windows 8 Alap (core)
  • Windows 8 Pro
  • Windows 8 Enterprise
  • Windows RT

Ezen kívül megjelent 3 "előzetes" is:

  • Developer Preview
  • Consumer Preview
  • Release Preview

Windows 8.1 (Windows Blue)

A Microsoft új termékfejlesztési ciklusának első terméke a Windows 8.1, mely 2013. október 17.-én jelent meg. Ezt frissítésként minden Windows 8-as felhasználó ingyen megkapja, de le is tölthető a Microsoft honlapjáról. [12] A Microsoft 2023. január 10-ig biztosít hozzá frissítéseket.

Windows 10

A Windows 10 2015. július 29-én jelent meg. [13]

Főbb kiadásai [14]:

  • S: A Windows 10 lebutított verzója, csak UWP (Universal Windows App) futtatására képes, ezzel nagyobb védelmet biztosítva.
  • Home: PC-ken 2-in-1 PC-ken futásra tervezve. A frissítések automatikusan települnek a rendszerre, csupán a frissítés utáni esetleges újraindítás időpontja szabályozható.
  • Pro: A Home változatra épülő kiadás, mely üzleti szolgáltatásokkal bővíti a Home tudását. A frissítések telepítése maximum négy hónappal halasztható el.
  • Enterprise: nagyvállalatok számára készült kiadás, ezen kiadásban lehetséges a telepített frissítések megválogatása. [15]
  • Education
  • Mobile: okostelefonokon futásra tervezett kiadás. A Windows Phone 8.1 utódja.
  • Mobile enterprise: sajátossága, hogy nincsen a Windows 10 mobile-tól eltérő lemezképe, hanem a Windows 10 mobile-ból lehet átalakítani egy MSDN-ről letölthető XML fájl segítségével. Eltérése az előbbi változattól, hogy lehetséges benne az áruházon kívüli alkalmazások telepítése, ezen felül eltérő használati feltételekkel rendelkezik, és elérhető Windows Update for Business és a Current Branch for Business frissítési ág is. [16]
  • IoT: a windows 10 alacsony fogyasztású, beágyazott rendszerekre szánt változata, célközönsége a számítástechnikával hobbiszinten foglalkozók. Sajátossága a grafikus felület teljes hiánya, azt külön univerzális appként lehet letölteni hozzá. A rá való alkalmazásfejlesztéshez a Visual Studio 2015 és a Windows 10 10240-es vagy annál újabb buildje szükséges. Neve az Internet of things rövidítése. [17]

Újítása többek között az univerzális alkalmazások megjelenése, az új, Edge nevű böngésző, vagy az átdolgozott Start menü, illetve a Táblagép mód. Ebben a verzióban jelent meg a Microsoft virtuális asszisztense, a Cortana is. [18] [19]

2016. július 29-ig ingyenesen frissíthetőek rá a Windows 7, Windows 8 és 8.1 nem ARM processzoron futó változatai. [20] [21]

Jövő

A Microsoft 2008-as hírek szerint egy teljesen új alapokon álló Windows-utódon dolgozott legjobb programozóinak bevonásával, amely a már bemutatott Singularity kísérleti rendszerre épült volna, s amely Midori néven volt ismert. [22] 2009-ben viszont megjelent a Windows 7, 2012-ben pedig a Windows 8, és a Midori fejlesztése megakadt. 2014. október 1-jén letölthetővé vált a Windows 10 próbaverziója, [23] a nyilvános kiskereskedelmi kiadás pedig 2015. július 29-én jelent meg. [24] A cég bejelentette: nem adnak ki a későbbiekben új verziókat, hanem a Windows 10-et frissítik és javítják folyamatosan a "Windows-as-a-service" modellnek megfelelően, tehát nem számíthatunk Windows 11-re. [25]

Más nyelveken
অসমীয়া: ৱিণ্ড'জ
azərbaycanca: Microsoft Windows
žemaitėška: Microsoft Windows
беларуская: Windows
беларуская (тарашкевіца)‎: Microsoft Windows
български: Microsoft Windows
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Microsoft Windows
corsu: Windows
Ελληνικά: Microsoft Windows
føroyskt: Windows
ગુજરાતી: વિન્ડોઝ
עברית: Microsoft Windows
hornjoserbsce: Windows
interlingua: Microsoft Windows
Bahasa Indonesia: Microsoft Windows
la .lojban.: la canko
ქართული: Microsoft Windows
Qaraqalpaqsha: Microsoft Windows
қазақша: Microsoft Windows
Ripoarisch: Microsoft Windows
Кыргызча: Microsoft Windows
Lëtzebuergesch: Microsoft Windows
Limburgs: Windows
lumbaart: Windows
македонски: Microsoft Windows
монгол: Microsoft Windows
Bahasa Melayu: Microsoft Windows
Dorerin Naoero: Microsoft Windows
Plattdüütsch: Microsoft Windows
Nederlands: Microsoft Windows
norsk nynorsk: Microsoft Windows
occitan: Windows
português: Microsoft Windows
Runa Simi: Windows
русский: Windows
русиньскый: Microsoft Windows
саха тыла: Microsoft Windows
srpskohrvatski / српскохрватски: Microsoft Windows
Simple English: Microsoft Windows
slovenčina: Microsoft Windows
slovenščina: Microsoft Windows
Soomaaliga: Microsoft Windows
తెలుగు: విండోస్
тоҷикӣ: Microsoft Windows
татарча/tatarça: Microsoft Windows
українська: Microsoft Windows
oʻzbekcha/ўзбекча: Microsoft Windows
vepsän kel’: Microsoft Windows
Tiếng Việt: Microsoft Windows
West-Vlams: Windows
吴语: 微软视窗
მარგალური: Microsoft Windows
ייִדיש: Windows
Bân-lâm-gú: Microsoft Windows