Vatikán
English: Vatican City

Vatikán Állam
Status Civitatis Vaticanae
Stato della Città del Vaticano
A Vatikán zászlaja
A Vatikán zászlaja
A Vatikán címere
A Vatikán címere
Nemzeti himnusz: Inno e Marcia Pontificale
Location Vatican City Europe.png

FővárosaVatikánváros
é. sz. 41° 54′, k. h. 12° 27′
Államformamonarchia
Vezetők
UralkodóFerenc pápa
ÁllamtitkárPietro Parolin[1]
A kormányzóság elnökeGiuseppe Bertello
Hivatalos nyelvlatin, olasz[2]
Függetlenségaz Olasz Királyságtól
a lateráni egyezmények
értelmében
1929. február 11.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint1000 fő (2017)[3] +/-
Rangsorban247
Becsült572 fő (2013[4])
Rangsorban247
Népsűrűség1780 fő/km²
GDP
Összesnem ismert
Egy főre jutónem ismert
Földrajzi adatok
Terület0,44 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemEuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelV
Hívószám39
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.va
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Vatikán Állam témájú médiaállományokat.

Vatikán térképe

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros (latinul: Status Civitatis Vaticanae, olaszul: Stato della Città del Vaticano) független állam, teokratikus, választásos abszolút monarchia.[2][5][6][7][8] Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa.[2][9] Államfője a pápa.[2]

1929. február 11-én, a lateráni egyezmény eredményeképpen jött létre a pápai állam jogutódjaként.[2] Létének célja, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”,[10] azaz lényegében a Szentszék és a katolikus egyház függetlenségének eszköze.[11][7]

Nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága.[2]

Földrajz

Domborzat

A Vatikán a Tevere jobb partjától nem messze, egy kisebb magaslaton fekszik.[12] Neve a latin Mons Vaticanus elnevezésből ered, amely Vatikán-hegyet jelent. A törpeállam területe a Mons Vaticanus egy részén terül el. A hegy gerince nagyjából az ország északnyugati határvonalát követi, vatikáni területen. Ezen kívül van egy nem túl magas domb közvetlenül a Szent Péter-bazilikától északra.

Éghajlat

A Vatikán éghajlata tipikus mediterrán éghajlat, tekintve, hogy nem fekszik messze az olasz tengerparttól.

Vatikánváros éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,913,015,217,722,826,930,330,626,521,415,912,620,4
Átlaghőmérséklet (°C)7,58,210,212,617,221,124,124,520,816,411,48,415,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)3,13,55,27,511,615,318,018,315,211,36,94,210,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)67735881533419377311311581804
Havi napsütéses órák száma1201321672012632853312972371951291112468
Forrás: Servizio Meteorologico


Történelem

Középen a Szent Péter tér, háttérben Róma városa. A tér közepén álló obeliszk az árnyékával egy óriási napóra is.
A vatikáni kertek

Ókor

A Vatikán szót már az ókori Római Köztársaság idején használatban volt a Tevere nyugati partján elterülő mocsaras területre.A Róma városával szemben, a Tevere túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt (→ ager vaticanus). Caligula császár (37-41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be.[12] A vatikáni obeliszket eredetileg Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepén állíttatta fel. Ez a hely volt sok keresztény mártíriumának színhelye a 64-es római nagy tűz után.[12] Katolikus hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre. A versenypályától északra, egy mellékút mellett húzódó temetőben temették el a hagyomány szerint Szent Pétert; itt épült 324326-ban épült az első templom, a konstantinusi bazilika.[12]

Középkor

A Római egyházmegye püspökeinek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a pápai állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált.

Újkor

A 19. század közepén területe még tengertől tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Ebben az időben a pápák többnyire nem a Vatikánban laktak. Gyakrabban volt lakhelyük a Lateráni- vagy a Quirinale-palota.

Aki megszüntette a pápaságot: Napóleon. „Őfelsége Róma császárságára támaszt igényt. Erre adott őszinte pápai válaszunk az, hogy az Egyház Legfelsőbb Feje olyan dologgal dicsekedhet, amellyel egyetlen másik uralkodó sem: nevezetesen, hogy évszázadok óta sem most, sem soha a múltban nem ismert el más hatalmat saját államában, mint a sajátját, és egyetlen uralkodó sem birtokolhatta a Róma feletti legcsekélyebb hatáskört sem.” – írta VII. Piusz Napóleonnak 1806 márciusában. Dicsekvése elhamarkodott volt. 1808 szeptemberében Napóleon katonái körülfogták a Quirinalét, a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai államot, Rómát és környékét pedig Franciaországhoz csatolta. Európa uralkodói a kisujjukat sem mozdították a pápaság megmentése érdekében. A bécsi kongresszus, Napóleon bukása után restaurálta a Pápai államot, amely 1851-ig ép maradt. A nacionalizmus szellemének következtében először egy pápai elnökletű egységet akartak létrehozni, később azonban az antiklerikális megoldás győzött.

Az Itália egységéért küzdő szárd csapatok 18591860-ban a pápai állam északi részét elfoglalták és az 1861-ben kikiáltott Olasz Királysághoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen 1929-ig.

1929. február 11-én írták alá az Apostoli Szentszék és Olaszország között köttetett lateráni egyezményt, melynek eredményeképpen létrejött a Vatikánvárosi Állam. Az egyezmény nemzetközi jog szerinti szuverén jogalanyiságot biztosított neki, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”.[10] A lateráni egyezményt 1929. június 7-én ratifikálták.[11] A szerződést 1984-ben átdolgozva megújították. A városfallal körülvett pápai állam és az olasz állam kapcsolatát a konkordátum részletesen szabályozta.[13]

Olaszország elismeri a Szentszék Vatikán feletti teljes tulajdonjogát, kizárólagos és teljes hatalmát, illetve fennhatóságát összes járulékával és alapítványával együtt, úgy, ahogy az ma is fennáll, megteremtve ezzel Vatikánvárost azon különleges célokra, és feltételek mellett, melyek az Egyezményben foglaltatnak.

Lateráni egyezmény

Államszervezet és közigazgatás

A Vatikán nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága.[2] Nemzetközi jog szerinti szuverén, az Apostoli Szentszéktől különböző jogalanyisága egyetemesen elismert.[11]

Alkotmány, államforma

A Vatikánvárosi Állam államformája teokratikus monarchia[2] ill. (választott) abszolút monarchia.[7][8] Államfője a pápa, akit törvényhozói, végrehajtói és bíráskodási teljhatalom illet meg.[2][7] Széküresedéskor (sede vacante) ez a bíborosi testületre száll. Az állam nem a kánonjog, hanem saját világi jogrendje szerint működik;[7] első alaptörvényét 1929. június 7-én bocsátotta ki XI. Piusz pápa, majd II. János Pál pápa 2000. november 26-án módosította.[2][7]

Az állam szervei a működéshez szükséges minimális szinten épültek ki.[11] Az alaptörvény szerint a törvényhozói hatalmat a pápa nevében a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága (Pontificia Commissione per lo Stato della Città del Vaticano) gyakorolja, melynek tagjait öt évre nevezik ki. A bizottság elnöke egyben a végrehajtó hatalmat gyakorló Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke is.[2][7] A Kormányzóság számos hivatalt irányít, melyek az állam műszaki, távközlési, gazdálkodási, személyzeti, egészségügyi, biztonsági és turisztikai ügyeiért felelősek. Hozzá tartozik a Vatikáni Múzeum és a Pápai Csendőrség is. Az állami vezetői posztokat egyháziak töltik be, míg a középvezetők és az alkalmazottak jellemzően világiak.[7]

Az igazságszolgáltatás három szintje (egyedüli bíró/elsőfokú bíróság, fellebbviteli bíróság, legfelsőbb bíróság) közül csak az utóbbiban vannak egyháziak.[7]

Jóllehet a Vatikánvárosi Állam saját nemzetközi jogalanyisággal bír, a nemzetközi kapcsolatokban csak korlátozottan vesz részt, nemzetközi képviseletét az Apostoli Szentszék (azon belül a Pápai Államtitkárság) látja el. Ennek ellenére saját jogon tagja néhány nemzetközi szervezetnek, amelyek jellemzően az állami léthez szükséges technikai jellegű együttműködést biztosítják (pl. Egyetemes Postaegyesület, Nemzetközi Távközlési Egyesület, INTELSAT, EUTELSAT, UNIDROIT, Nemzetközi Csillagászati Unió, Nemzetközi Tűzoltó Szövetség, Orvosok Világszövetsége, Nemzetközi Levéltári Tanács).[7]

Népesség

A Svájci Gárda adja Vatikán őrségét
A Vatikán területe

A Vatikán népessége 793 fő (2011. március 1.). Ebből 572-en rendelkeznek vatikáni állampolgársággal, míg 221-en állandó vagy ideiglenes lakók állampolgárság nélkül. Az állampolgárok mintegy fele azonban nem a városállam területén lakik, hanem főként szolgálati (elsősorban diplomáciai szolgálati) okokból a világ más országaiban. A népesség összetétele 2014-ben a következő:[14]

ÁllampolgárNem állampolgár lakó
Pápa1
A Római Kúria bíborosai73
Az Apostoli Szentszék diplomatái306
Más papok és szerzetesek49102
Szerzetesnők195
Laikus férfiak253
Laikus nők3121
Svájci Gárda86
Összesen572221

A népesség 85%-a olasz.[forrás?] Nagy csoportot képeznek a Svájci Gárda tagjai is.

Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikánvárosi Államban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki a Vatikánban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.[15]

Gazdaság

Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – nagyrészt olaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban. Jövedelmeit egyéb forrásokból is kiegészíti: egyházi adók, adományok, kegytárgyárusítás, bélyegkibocsátás, idegenforgalom stb. Az ország postája, a Post Vaticane olyan bélyeget gyárt, amely nemcsak az állam területén érvényes. A telefonkártyák is érvényesek külföldön.

1931-ben indult rádióadója, (Radio Vaticana) valamint önálló újságja (L'Osservatore Romano]) és televízióadója (Vatikáni Televízió) is van.

Pénznem

A Vatikánváros létrejötte óta pénzügyi egyezmény van érvényben a városállam és Olaszország között. Ennek értelmében az olaszországi hivatalos pénznemet alkalmazza a Vatikán is. Az euró bevezetésekor a Vatikánváros és Olaszország módosította a vonatkozó szerződést, aminek a vatikáni jogrendbe történt átültetését követően, 2002-től a Vatikánváros hivatalos pénzneme is a líra helyett az euró lett.

Infrastruktúra

Képek a Vatikánról
Szt. Péter-tér
Az Apostoli Palota a Szent Péter térről nézve
0 Place Saint-Pierre - Vatican.JPG
Place-Saint-Pierre-foule.jpg
Szt. Péter Bazilika
Vatican-StPierre-Interieur.jpg
Rom vatikan 3.jpg
XV. Benedek
XI. Leo
A Vatikáni Apostoli Könyvtár Sixtus-terme
Vatican Museum pinecone.jpg
Vatican Museums 2011 6.jpg
A Vatikáni Múzeum egy része
A vatikáni kertek

A Vatikán bejáratai

A Vatikán területét a Szent Péter teret leszámítva falak veszik körül.[9]

Hat kapun lehet bejutni[16]

  • a Harangok árkádja alatt
  • a Bronz kapun, ami az Apostoli Palota hivatalos bejárata
  • a Szent Anna kapun, ami a legforgalmasabb bejárat
  • a Szent Hivatal bejáratán keresztül
  • a Perugino kapun, ami a Stazione di Città del Vaticanóhoz vezet
  • a Vatikáni Múzeum bejáratán keresztül

Vasúti közlekedés

A városállamnak saját vasútállomása (Stazione di Città del Vaticano) van, mely kapcsolatban áll az olasz vasúthálózattal.

Légi közlekedés

A városállamnak saját heliportja van, főként a pápa és a Svájci Gárda utazik vele, de ritkán magángépet is fogad.

Turizmus

A Vatikán nevezetes épületei:

Az épületek mellett egy 23 hektáros kert tartozik a városhoz, melyet fal választ el Rómától.

Kultúra

Panoráma

Vatikán és Róma panorámaképe a Szent-Péter bazilika tetejéről
Vatikán és Róma panorámaképe a Szent-Péter bazilika tetejéről

Jegyzetek

  1. http://www.voanews.com/content/list-of-19-new-cardinals-named-by-pope/1828397.html
  2. a b c d e f g h i j k Vatikánvárosi Állam (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  3. The World Factbook. Központi Hírszerző Ügynökség
  4. National Geographic Magazine 2013 november (11. évfolyam 11 szám.) 18. oldal
  5. A Világ országai. Budapest: Topográf (2000. február 20.). ISBN 9639222968 
  6. szerk.: Szegedi Nándor: A Világ országai. Budapest: Kossuth (1990. február 20.). ISBN 9630934833 
  7. a b c d e f g h i j Érszegi Márk Aurél: Szentszék és Vatikán (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2007. július 28. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  8. a b La Città del Vaticano oggi (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  9. a b Stato e Governo (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  10. a b Note Generale (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  11. a b c d Origini e Natura (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  12. a b c d Geografia (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  13. A lateráni egyezmény megkötése. Rubicon.hu. (Hozzáférés: 2016. február 20.)
  14. Popolazione (olasz nyelven). Vatikán, 2014. (Hozzáférés: 2014. augusztus 13.)
  15. Magyar Kurír: Új törvény a vatikáni engedélyekről
  16. Vatican City, catholic-pages.com

Források

Kis: Kis, Csaba. Európai miniállamok. Budapest: Panoráma (1985). ISBN 963 243 114 6 

További információk

Kapcsolódó szócikkek







</noinclude>

Más nyelveken
English: Vatican City
Acèh: Vatikan
Afrikaans: Vatikaanstad
Alemannisch: Vatikan
Ænglisc: Faticanburg
العربية: الفاتيكان
авар: Ватикан
azərbaycanca: Vatikan
تۆرکجه: واتیکان
башҡортса: Ватикан
Bali: Vatikan
Boarisch: Vatikanstod
žemaitėška: Vatikans
Bikol Central: Ciudad nin Vaticano
беларуская: Ватыкан
беларуская (тарашкевіца)‎: Ватыкан
български: Ватикан
भोजपुरी: वेटिकन सिटी
Bislama: Vatican Siti
বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী: ভ্যাটিকান সিটি
bosanski: Vatikan
буряад: Ватикан
Chavacano de Zamboanga: Ciudad del Vaticano
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Vaticano
нохчийн: Ватикан
کوردی: ڤاتیکان
qırımtatarca: Vatikan
čeština: Vatikán
kaszëbsczi: Watikan
словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ: Ватиканъ
Чӑвашла: Ватикан
Cymraeg: Y Fatican
Deutsch: Vatikanstadt
Zazaki: Vatikan
dolnoserbski: Vatikańske město
ދިވެހިބަސް: ވެޓިކަން ސިޓީ
eʋegbe: Vatican City
Ελληνικά: Βατικανό
emiliàn e rumagnòl: Sitê dal Vaticân
Esperanto: Vatikano
eesti: Vatikan
estremeñu: Ciá del Vaticanu
فارسی: واتیکان
Fulfulde: Watikan
suomi: Vatikaani
Võro: Vatikan
føroyskt: Vatikanið
français: Vatican
arpetan: Vatican
Nordfriisk: Watikaanstääd
Gagauz: Vatikan
kriyòl gwiyannen: Vatikan
Avañe'ẽ: Táva Vatikáno
गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni: व्हॅटिकन सिटी
𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺: 𐍀𐌰𐍀𐌰𐌲𐌰𐍂𐌳𐍃
Hausa: Vatican
客家語/Hak-kâ-ngî: Vatican
Hawaiʻi: Wakikana
Fiji Hindi: Vatican City
hrvatski: Vatikan
hornjoserbsce: Vatikanske město
Kreyòl ayisyen: Vatikan
հայերեն: Վատիկան
Արեւմտահայերէն: Վատիկան
interlingua: Citate Vatican
Bahasa Indonesia: Vatikan
Interlingue: Vaticano
ГӀалгӀай: Ватикан
íslenska: Vatíkanið
日本語: バチカン
Patois: Vatikan Siti
Jawa: Vatikan
ქართული: ვატიკანი
Qaraqalpaqsha: Vatikan
Taqbaylit: Vatikan
Адыгэбзэ: Ватикан
Kabɩyɛ: Fatiikaŋ
Kongo: Vatican
қазақша: Ватикан
kalaallisut: Vatikani
ភាសាខ្មែរ: បុរីវ៉ាទីកង់
한국어: 바티칸 시국
Перем Коми: Ватикан
къарачай-малкъар: Ватикан
Ripoarisch: Vatikan
kurdî: Vatîkan
коми: Ватикан
kernowek: Cita Vatikan
Кыргызча: Ватикан
Lëtzebuergesch: Vatikanstad
лезги: Ватикан
Lingua Franca Nova: Site Vatican
Limburgs: Vaticaanstad
lingála: Vatikáni
لۊری شومالی: ڤاتیکان سیتی
lietuvių: Vatikanas
latgaļu: Vatikans
latviešu: Vatikāns
Malagasy: Vatikàna
олык марий: Ватикан
Māori: Poho o Pita
Minangkabau: Vatikan
македонски: Ватикан
монгол: Ватикан
Bahasa Melayu: Kota Vatikan
Mirandés: Baticano
မြန်မာဘာသာ: ဗာတီကန်စီးတီး
Dorerin Naoero: Batikan
Nāhuatl: In Vaticano
Plattdüütsch: Vatikaan
Nedersaksies: Vatikaanstad
Nederlands: Vaticaanstad
norsk nynorsk: Vatikanstaten
Novial: Vatikan Urbe
Nouormand: Vatican
occitan: Vatican
Livvinkarjala: Vatikan
Ирон: Ватикан
Papiamentu: Siudad Vatikano
Picard: Vatican
Pälzisch: Vatikanstadt
पालि: वैटिकन
Norfuk / Pitkern: Watikan Citii
polski: Watykan
Piemontèis: Sità dël Vatican
پنجابی: ویٹیکن
Ποντιακά: Βατικανό
português: Vaticano
Runa Simi: Watikanu llaqta
romani čhib: Vatican
română: Vatican
armãneashti: Vatican
русский: Ватикан
русиньскый: Ватікан
Kinyarwanda: Vatikani
संस्कृतम्: वैटिकन
саха тыла: Ватикаан
davvisámegiella: Vatikána
srpskohrvatski / српскохрватски: Vatikan
සිංහල: වතිකානුව
Simple English: Vatican City
slovenčina: Vatikán
slovenščina: Vatikan
Gagana Samoa: Aai o Vatikana
chiShona: Vatican City
Soomaaliga: Faatikan
shqip: Vatikani
српски / srpski: Ватикан
SiSwati: IVathikhi
Seeltersk: Vatikoanstääd
Sunda: Vatikan
svenska: Vatikanstaten
Kiswahili: Vatikani
ślůnski: Watykůn
tetun: Vatikanu
тоҷикӣ: Вотикон
Türkmençe: Watikan
Türkçe: Vatikan
Xitsonga: Vatican City
татарча/tatarça: Ватикан
удмурт: Ватикан
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: ۋاتىكان شەھىرى
українська: Ватикан
oʻzbekcha/ўзбекча: Vatikan shahri
vepsän kel’: Vatikan
Tiếng Việt: Thành Vatican
West-Vlams: Vaticoanstad
Volapük: Vatikän
Wolof: Watikaa
吴语: 梵蒂冈
მარგალური: ვატიკანი
ייִדיש: וואטיקאן
Yorùbá: Ìlú Fatikan
Vahcuengh: Vatican
Zeêuws: Vaticaânstad
中文: 梵蒂冈
文言: 梵蒂岡
Bân-lâm-gú: Vaticano
粵語: 梵蒂岡