Turáni-alföld

Turáni-alföld
A Turáni-alföld az Aral-tó kiszáradt részén
A Turáni-alföld az Aral-tó kiszáradt részén
Földrajzi adatok
Területkb. 2 millió km²
Elhelyezkedése
Turáni-alföld (Ázsia)
Turáni-alföld
Turáni-alföld
Pozíció Ázsia térképén
é. sz. 41° 49′ 60″, k. h. 59° 58′ 00″

A Turáni-alföld vagy Turán-síkság (kazak: Тұран ойпаты) 100-200 méter magas süllyedékterület Közép-Ázsiában, a Kaszpi-tenger, a déli-Urál, a Kazah-hátság, a Tien-san és az Iráni-medence északi peremének hegységei között. Nagy része feltöltött síkság.[1] Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán politikai területén húzódik.

Földrajz

Felszíne enyhén hullámzó síkság, amelyet fennsíkok, mélyföldek, hirtelen kiemelkedő tanúhegyek tesznek változatosabbá. A felszínt főleg laza homok alkotja, amely részben a harmadidőszaki tengerek maradványaként maradt vissza, de az évezredek folyamán az Amu-darja és a Szir-darja gyakran változtatta medrét és szélesen elteregette üledékeit.[2]

Az alföld a nagy sivatagok területe. A Kaszpi-tenger és az Amu-Darja között a Kara-kum (Fekete homok), az Amu-Darja és a Szir-Darja között a Kizil-kum (Vörös homok) kietlen világa terül el. Homoksivatagi foltokat találunk máshol is. A futóhomokot jórészt megkötötte a sivár sivatagi növényzet, de nagy területeket foglalnak el a félhold alakú barkánok, a hosszú dűnesorok is. Az agyagos területeken kicsapódik a sziksó.[2]

Lefolyástalan terület. Két nagy folyója (Amu-darja és Szir-darja) korábban az Aral-tóba ömlött, napjainkra azonban egyik folyó sem éri el a több részre szakadt, folyamatosan pusztuló Aral-tavat. A hatalmas alföld peremein a folyók nagy része a homokban vész el.

Élővilág

Az élővilág szegényes. Többnyire só- és szárazságtűrő növények élnek a területen, ilyenek: a homoki sás, a homoki akác, a fejlett gyökerű tevetövis és a szakszaul. Helyenként a 3-3,5 m magas szakszaul kisebb erdőket alkot és tűzifát biztosít az oázislakó embereknek.[3]

Éghajlat

Éghajlata mérsékelt övi sivatagi.[1] A tél hideg, zord; a nyár forró és száraz. Gyakran fújnak erős szelek. Az évi átlagos csapadékmennyiség 150-300 mm, de sok helyen nem éri el a 200 mm-t, illetve egyes helyeken a 100 mm-t sem.

Elsivatagosodás

A sivatag terjeszkedéséhez az ember tevékenysége is hozzájárul. A hatalmas síkságot ugyanis az 1960-as években feltörték és azon gazdálkodásba kezdtek. Északon búzát, napraforgót, kölest termesztenek (termesztettek), délen a gyapot, és öntözéssel a rizs és a gyümölcsök is jó termést adnak. De nem sokáig! A szél kikezdte a műveléssel megbontott talajt, és a vékony termőrétegtől megfosztott táj elsivatagosodott.[4] A sovány füvű legelőkön legeltető állattenyésztés folyik.

Bányászat

A geológiai kutatások barnaszenet, kőolajat, földgázt találtak. A Mangislak-félszigeten mangánt bányásznak, a Kizil-kumban azbeszt- és grafitelőfordulások vannak, a Kara-kumban ként termelnek ki.[2]

A lakosság

A Turáni-alföldön elsősorban a törökökkel rokon nyelvű népek élnek, akik nagy része muszlim vallású. Így érthető, hogy az egykori Szovjetunióból való kiválásuk után gazdasági kapcsolataikat Oroszországon kívül nagyrészt Törökországgal és az arab világgal ápolják.

Más nyelveken
العربية: منخفض طوران
azərbaycanca: Turan ovalığı
башҡортса: Туран уйһыулығы
беларуская: Туранская нізіна
български: Туранска низина
қазақша: Тұран ойпаты
한국어: 투란 저지
lietuvių: Turano žemuma
slovenčina: Turanská nížina
oʻzbekcha/ўзбекча: Turon tekisligi
中文: 图兰低地
粵語: 圖蘭低地