Teológia

Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-jából

A teológia – magyarosan hittudománygörög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (=Isten) és logosz (=tan, tudomány, beszéd) szavakból. A teológia a vallások kinyilatkoztatáson alapuló saját tanításának rendszeres és a teljes hitrendszert felölelő vizsgálata.

A görög és római írók teológiának nevezték az istenekről szóló tanításokat és az istenek kultuszával összefüggő előírásokat. A keresztény szóhasználatban teológiának elsősorban azoknak a tételeknek az összességét nevezik, amelyekben a kereszténységnek hinnie kell.[1]

A teológus módszerei a logika és a filozófia gondolkodási szabályai.

Története

A fogalom a hellenista-görög kultúrkörből származik. Először Platónnál fordul elő. A görög szóhasználatban a theolous „az istenekről szóló mítoszokhoz értő ember”. Ebben az esetben a teológia nem más, mint az istenekről szóló legendák összefoglalása. Arisztotelésznél a teológia a mítoszok értelmezését és korrekcióját jelenti. Arisztotelész a teológiát a metafizika körébe sorolja. A sztoikusok voltak azok, akik kidolgozták a filozófiai teológia és a politikai teológia közötti különbséget.

Kereszténység

A keresztény kultúrkörben először a 2. század apologetikus irodalmában bukkan fel. Csak később válik a keresztény gondolkodás fogalmának megjelölésévé.

Az ókorban az alexandriai és az antiochiai iskola képviselt két jellegzetesen eltérő teológiai irányt, amely platonista-arisztotelészi kettősségnek felelt meg. A teológia egész további történetében megmaradt ez a két teológiai vonulat.

A 4. században a teológiát a Fiúnak és Szentléleknek az Atyához fűződő viszonya foglalkoztatta. Az 5. század fő kérdése Krisztus isteni és emberi természetének kapcsolata volt, majd Mária, mint istenanya került középpontba (nesztoriánus vita). A vitás kérdéseket egyetemes zsinatok döntötték el.

A 7-8. században a teológiai gondolkodásban a képromboló vita jelentett újabb állomást. A 9. századtól kezdve a teológia inkább dogmatikus és apológiai karaktert vett fel, a latinokkal és az iszlámmal szemben.

A középkorban a nagy teológiai iskolák (ágostonosok, domonkosok, ferencesek) az egyetemekhez kapcsolódtak (Bologna, Köln, Nápoly, Cambridge, Oxford, Párizs) vagy a nagy mesterekhez (Szt. Bonaventura, Nagy Szt. Albert, William Ockham). A nagy teológiai összefoglalások (summák) a középkorban keletkeztek. A legjelentősebb összefoglalás Aquinói Szt. Tamás Summa Theologicá-ja.

A 13. században a teológia formálódását nagyban meghatározták Arisztotelész újra lefordított írásai. Ez egyúttal a Szt Ágoston uralta keresztény (Platónt követő) teológia újraértékelését is jelentette. Arisztotelészen kívül számos nem keresztény szerző gondolatát is felhasználták a teológiai fejtegetésekben (Avicenna, Averroës, Maimonidész). Két évszázadnyi teológiai vitában hol Szt. Ágoston, hol Arisztotelész hatása érvényesült az egyetemi körökben. Gyakran az is vita tárgya volt, hogy a teológia tudomány-e, vagy egyszerűen a hit igazságairól szól.

A 14. századtól kezdve a teológiai gondolkodás túllépett az egyetemeken, és (pl. Eckhart mesternél) az örök igazság szemlélésének formájaként jelent meg.

A 16. századi reformátorok a teológiai vitákban a görög filozófiát akadálynak tekintették a szentírási üzenet megértésében. Luther Márton a "kereszt teológiá"ját (theologia crucis) a "dicsőség teológiá"jával (theologia gloriae) állította szembe, melyet a skolasztikusok hirdettek.

A barokk korban (16-17. sz.) a molinista és a tomista felfogás ütközött egymással a kegyelemtan terén.

A felvilágosodás korában a racionalitás hódít tért, s ez kihatott a teológiai oktatásra is.

A 19-20. században megújult a katolikus teológia. A teológiai iskolák különböző intézményekhez (Tübingeni Egyetem, Chicagói Egyetem, Gregoriana Pápai Egyetem, Leuweni Egyetem) és jelentős teológusokhoz (P. Tillich, K. Barth, K. Rahner, B. Lonergan, Hans Urs von Balthasar) kötődtek.

Más nyelveken
English: Theology
Afrikaans: Teologie
Alemannisch: Theologie
aragonés: Teolochía
العربية: إلهيات
asturianu: Teoloxía
azərbaycanca: Teologiya
Boarisch: Theologie
žemaitėška: Teuoluogėjė
беларуская: Багаслоўе
беларуская (тарашкевіца)‎: Багаслоўе
български: Богословие
brezhoneg: Doueoniezh
català: Teologia
کوردی: خواناسی
čeština: Teologie
Cymraeg: Diwinyddiaeth
dansk: Teologi
Deutsch: Theologie
Zazaki: Teolociye
Ελληνικά: Θεολογία
Esperanto: Teologio
español: Teología
eesti: Teoloogia
euskara: Teologia
فارسی: الهیات
suomi: Teologia
føroyskt: Gudfrøði
français: Théologie
arpetan: Tèologia
furlan: Teologjie
Frysk: Teology
galego: Teoloxía
עברית: תאולוגיה
hrvatski: Bogoslovlje
Kreyòl ayisyen: Teyoloji
interlingua: Theologia
Bahasa Indonesia: Teologi
Interlingue: Teologie
íslenska: Guðfræði
italiano: Teologia
日本語: 神学
Basa Jawa: Téyologi
ქართული: თეოლოგია
қазақша: Теология
ភាសាខ្មែរ: ទេវនិយម
한국어: 신학
kurdî: Olzanî
Latina: Theologia
Ladino: Teolojiya
Lëtzebuergesch: Theologie
Lingua Franca Nova: Teolojia
Limburgs: Theologie
Ligure: Teologia
lietuvių: Teologija
latviešu: Teoloģija
олык марий: Теологий
македонски: Теологија
Bahasa Melayu: Teologi
မြန်မာဘာသာ: သီအိုလော်ဂျီ
Napulitano: Tiologgia
Plattdüütsch: Theologie
Nederlands: Theologie
norsk nynorsk: Teologi
norsk: Teologi
Nouormand: Théologie
occitan: Teologia
Livvinkarjala: Teolougii
Norfuk / Pitkern: Thiiolojii
polski: Teologia
português: Teologia
Runa Simi: Dyusmanta yachay
rumantsch: Teologia
română: Teologie
русский: Богословие
русиньскый: Теология
sicilianu: Tiuluggìa
Scots: Theology
srpskohrvatski / српскохрватски: Teologija
Simple English: Theology
slovenčina: Teológia
slovenščina: Teologija
shqip: Teologjia
српски / srpski: Теологија
svenska: Teologi
Kiswahili: Teolojia
தமிழ்: இறையியல்
Tagalog: Teolohiya
Türkçe: İlahiyat
українська: Теологія
اردو: الٰہیات
oʻzbekcha/ўзбекча: Teologiya
vèneto: Teołogia
Tiếng Việt: Thần học
Winaray: Teyolohiya
მარგალური: თეოლოგია
ייִדיש: טעאלאגיע
中文: 神學
文言: 神學
Bân-lâm-gú: Sîn-ha̍k
粵語: 神學