Teológia

Részlet a középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae-jából

A teológia – magyarosan hittudománygörög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (= Isten) és logosz (=tan, tudomány, beszéd) szavakból. A teológia a vallások kinyilatkoztatáson alapuló saját tanításának rendszeres és a teljes hitrendszert felölelő vizsgálata.

A görög és római írók teológiának nevezték az istenekről szóló tanításokat és az istenek kultuszával összefüggő előírásokat. A keresztény szóhasználatban teológiának elsősorban azoknak a tételeknek az összességét nevezik, amelyekben a kereszténységnek hinnie kell. [1]

A teológus módszerei a logika és a filozófia gondolkodási szabályai.

Története

A fogalom a hellenista-görög kultúrkörből származik. Először Platónnál fordul elő. A görög szóhasználatban a theolous „az istenekről szóló mítoszokhoz értő ember”. Ebben az esetben a teológia nem más, mint az istenekről szóló legendák összefoglalása. Arisztotelésznél a teológia a mítoszok értelmezését és korrekcióját jelenti. Arisztotelész a teológiát a metafizika körébe sorolja. A sztoikusok voltak azok, akik kidolgozták a filozófiai teológia és a politikai teológia közötti különbséget.

Kereszténység

A keresztény kultúrkörben először a 2. század apologetikus irodalmában bukkan fel. Csak később válik a keresztény gondolkodás fogalmának megjelölésévé.

Az ókorban az alexandriai és az antiochiai iskola képviselt két jellegzetesen eltérő teológiai irányt, amely platonista-arisztotelészi kettősségnek felelt meg. A teológia egész további történetében megmaradt ez a két teológiai vonulat.

A 4. században a teológiát a Fiúnak és Szentléleknek az Atyához fűződő viszonya foglalkoztatta. Az 5. század fő kérdése Krisztus isteni és emberi természetének kapcsolata volt, majd Mária, mint istenanya került középpontba ( nesztoriánus vita). A vitás kérdéseket egyetemes zsinatok döntötték el.

A 7- 8. században a teológiai gondolkodásban a képromboló vita jelentett újabb állomást. A 9. századtól kezdve a teológia inkább dogmatikus és apológiai karaktert vett fel, a latinokkal és az iszlámmal szemben.

A középkorban a nagy teológiai iskolák ( ágostonosok, domonkosok, ferencesek) az egyetemekhez kapcsolódtak (Bologna, Köln, Nápoly, Cambridge, Oxford, Párizs) vagy a nagy mesterekhez ( Szt. Bonaventura, Nagy Szt. Albert, William Ockham). A nagy teológiai összefoglalások (summák) a középkorban keletkeztek. A legjelentősebb összefoglalás Aquinói Szt. Tamás Summa Theologicá-ja.

A 13. században a teológia formálódását nagyban meghatározták Arisztotelész újra lefordított írásai. Ez egyúttal a Szt Ágoston uralta keresztény ( Platónt követő) teológia újraértékelését is jelentette. Arisztotelészen kívül számos nem keresztény szerző gondolatát is felhasználták a teológiai fejtegetésekben ( Avicenna, Averroës, Maimonidész). Két évszázadnyi teológiai vitában hol Szt. Ágoston, hol Arisztotelész hatása érvényesült az egyetemi körökben. Gyakran az is vita tárgya volt, hogy a teológia tudomány-e, vagy egyszerűen a hit igazságairól szól.

A 14. századtól kezdve a teológiai gondolkodás túllépett az egyetemeken, és (pl. Eckhart mesternél) az örök igazság szemlélésének formájaként jelent meg.

A 16. századi reformátorok a teológiai vitákban a görög filozófiát akadálynak tekintették a szentírási üzenet megértésében. Luther Márton a "kereszt teológiá"ját (theologia crucis) a "dicsőség teológiá"jával (theologia gloriae) állította szembe, melyet a skolasztikusok hirdettek.

A barokk korban (16-17. sz.) a molinista és a tomista felfogás ütközött egymással a kegyelemtan terén.

A felvilágosodás korában a racionalitás hódít tért, s ez kihatott a teológiai oktatásra is.

A 19-20. században megújult a katolikus teológia. A teológiai iskolák különböző intézményekhez ( Tübingeni Egyetem, Chicagói Egyetem, Gregoriana Pápai Egyetem, Leuweni Egyetem) és jelentős teológusokhoz (P. Tillich, K. Barth, K. Rahner, B. Lonergan, H. Urs von Balthasar) kötődtek.

Más nyelveken
English: Theology
Afrikaans: Teologie
Alemannisch: Theologie
aragonés: Teolochía
العربية: إلهيات
asturianu: Teoloxía
azərbaycanca: Teologiya
Boarisch: Theologie
žemaitėška: Teuoluogėjė
беларуская: Багаслоўе
беларуская (тарашкевіца)‎: Багаслоўе
български: Богословие
brezhoneg: Doueoniezh
català: Teologia
کوردی: خواناسی
čeština: Teologie
Cymraeg: Diwinyddiaeth
dansk: Teologi
Deutsch: Theologie
Zazaki: Teolociye
Ελληνικά: Θεολογία
Esperanto: Teologio
español: Teología
eesti: Teoloogia
euskara: Teologia
فارسی: الهیات
suomi: Teologia
føroyskt: Gudfrøði
français: Théologie
arpetan: Tèologia
furlan: Teologjie
Frysk: Teology
galego: Teoloxía
עברית: תאולוגיה
hrvatski: Bogoslovlje
Kreyòl ayisyen: Teyoloji
interlingua: Theologia
Bahasa Indonesia: Teologi
Interlingue: Teologie
íslenska: Guðfræði
italiano: Teologia
日本語: 神学
Basa Jawa: Téyologi
ქართული: თეოლოგია
қазақша: Теология
ភាសាខ្មែរ: ទេវនិយម
한국어: 신학
Kurdî: Olzanî
Latina: Theologia
Ladino: Teolojiya
Lëtzebuergesch: Theologie
Limburgs: Theologie
lietuvių: Teologija
latviešu: Teoloģija
олык марий: Теологий
македонски: Теологија
Bahasa Melayu: Teologi
မြန်မာဘာသာ: သီအိုလော်ဂျီ
Napulitano: Tiologgia
Plattdüütsch: Theologie
Nederlands: Theologie
norsk nynorsk: Teologi
norsk: Teologi
Nouormand: Théologie
occitan: Teologia
Livvinkarjala: Teolougii
Norfuk / Pitkern: Thiiolojii
polski: Teologia
português: Teologia
Runa Simi: Dyusmanta yachay
rumantsch: Teologia
română: Teologie
русский: Богословие
sicilianu: Tiuluggìa
Scots: Theology
srpskohrvatski / српскохрватски: Teologija
Simple English: Theology
slovenčina: Teológia
slovenščina: Teologija
shqip: Teologjia
српски / srpski: Теологија
svenska: Teologi
Kiswahili: Teolojia
தமிழ்: இறையியல்
Tagalog: Teolohiya
Türkçe: İlahiyat
українська: Теологія
اردو: الٰہیات
oʻzbekcha/ўзбекча: Teologiya
vèneto: Teołogia
Tiếng Việt: Thần học
Winaray: Teyolohiya
მარგალური: თეოლოგია
ייִדיש: טעאלאגיע
中文: 神學
文言: 神學
Bân-lâm-gú: Sîn-ha̍k
粵語: 神學