Szuppletivizmus

A szuppletivizmus az a jelenség, amikor egy szó alaksora (szakszóval paradigmája) egyszer csak egy másik szóként folytatódik. Mint a mesebeli állat: madárként kezdődik, kígyóként folytatódik.
– Nádasdy Ádám

A szuppletivizmus (magyarul alakkiegészülés[1]) az a jelenség a nyelvészetben, amikor egy szó paradigmája (ragozási sora) két vagy több különböző tőből jön létre, tehát a ragozásában eltérő, idegen eredetű szó szerepel. A fogalom melléknévi alakja a szuppletív, melynek magyar megfelelője néha tőcserélő;[2] ennek analógiájára a jelenséget olykor tőváltásnak is hívják.

Kialakulása

A két eltérő alak, amelyek egy paradigmává állnak össze, nyelvtörténetileg rendszerint két különböző, önálló, de hasonló jelentésű szó, amelyek közül egy idő után az egyiknek csak bizonyos alakjait kezdik használni, a másiknak meg más alakjait, és a kettő idővel összekapcsolódik a beszélők tudatában, összefüggő paradigmasort képez. Ennek példája az angol go és went alak, amelyek közül a went eredetileg a szabályos wenden ige múlt idejű alakja volt: az utóbbi ige kiveszett az angolból, csak a múlt ideje maradt meg a go már eleve hiányzó múlt idejű alakjai helyett.[3]

Más nyelveken
English: Suppletion
беларуская: Суплетывізм
Deutsch: Suppletion
español: Supletismo
français: Supplétion
italiano: Suppletivismo
日本語: 補充形
lietuvių: Supletyvizmas
norsk nynorsk: Suppletivisme
polski: Supletywizm
português: Supletismo
română: Supletivism
русский: Супплетивизм
srpskohrvatski / српскохрватски: Supletivizam
српски / srpski: Supletivizam
svenska: Suppletion
українська: Суплетивізм
中文: 异干互补