Szegecs

Félgömbfejű szegecs
Szegecselt acélszerkezet
Szegecselt kazán
Szegecselt hajótest
Szegecselt páncél

A szegecs főleg a gépgyártásban és acélszerkezetekben használt kötőelem. A szegecskötést két egymásra lapolt lemez vagy lemezszerű alkatrész között létesített, roncsolás nélkül nem oldható kötés. A klasszikus szegecs hengeres szárból és különböző alakú fejből álló legtöbbször acél alkatrész. A szegecs egyik oldalán előre elkészítik a fejet, ezt gyámfejnek hívják. A szegecsekhez az összekötendő lemezeket (lehetőleg együtt) kifúrták, kisebb átmérőknél alárendeltebb esetben kilyukasztották, befűzték a szegecset és a méretektől és az anyagminőségtől függően hidegen vagy melegen összekovácsolták. A 19. században a lemezek összeerősítésére gyakorlatilag a csavarkötésen kívül csak a szegecskötés volt alkalmas. Az izzó állapotban behelyezett majd lekovácsolt szegecs lehűléskor gátolt hőtágulást szenved: a közrefogott elemek nem engedik meg a hosszirányú zsugorodását, így feszültség alakul ki benne, és a közrefogott elemeket nagy erővel összeszorítja. Sugárirányban a szár zsugorodását semmi sem gátolja, így a furat és a szegecsszár között hézag keletkezik. A szegecs tengelyére merőleges erőt az ilyen kötés csak súrlódással tudja átvinni.

A szegecskötéseket már a bronzkorban használtak, vasból készült szerkezetekben a szegecskötéseket rendszerint kovácsok készítették. Az ipari forradalom óta a hegesztés széles körű alkalmazásáig a nyomástartó edények, kazánok és acélszerkezetek (hidak, emelőgépek, épületek vázai, hajók), szegecseléssel készültek.

Acélszegecsek

A hagyományos acélszegecseket kovácstűzön vörös izzásig felhevítették, majd a szegecset betolták az előkészített furatba, egyik oldalról ellentartották a szegecs fejét, a másik oldalról homorú félgömb alakú szerszámmal lekovácsolták a szegecs kiálló hengeres végét. Kisebb kötéseket kézzel szegecselték, a nagyobb szegecsekhez préslég kalapácsot használtak. Léteznek hidraulikus vagy mechanikus célszerszámok is, melyekkel egyetlen kezelő is végrehajthatja a műveletet. Ezek U alakú készülékek, melyekkel közrefoghatók a lemezek és a szegecs. Hátrányuk, hogy csak jól hozzáférhető helyeken használhatók.

A szegecselt szerkezetű hidak, acélszerkezeteket előre szerelt nagyobb tartókból állítják össze. Így a helyszínen csak néhány kötés elkészítésére van szükség. A szerelési hely közelében felállítanak egy kis kovácstűzhelyet, melyet faszénnel hevítenek a falusi kovácsok évszázados módszerével. A szerelendő szegecseket a parázs közé helyezik. A szerelési helyen, ami akár néhány méterrel is távolabb lehet, előkészítik a furatot. A tűzhelynél álló kovács kérésre fogóval kiemel egy izzó szegecset a tűzből és a szegecselő munkásnak dobja, aki egy bádogól készült elkapó tölcsérrel fogja el, beilleszti a furatba és megfelelő szerszámmal ellentart a gyámfejen, majd a légkalapáccsal kialakítja a zárófejet.

A szabványos acélszegecsek felhasználásuktól függően többféle fejjel készültek:

Rivets.svg
  1. félgömbfejű szegecs - acélszerkezetekhez
  2. kazánszegecs
  3. peremes szegecs - a gyámfej átmérője nagyobb
  4. tartályszegecs
  5. süllyesztett fejű szegecs
  6. lencsefejű szegecs - hajókhoz
  7. trapézfejű szegecs - hajókhoz
  8. lemezszegecs - vékony lemezekhez
Más nyelveken
English: Rivet
العربية: برشام
asturianu: Remache
català: Rebló
čeština: Nýt
Deutsch: Niet
Esperanto: Nito
español: Remache
eesti: Neetliide
فارسی: میخ‌پرچ
suomi: Niittaus
français: Rivet
עברית: מסמרת
hrvatski: Zakovica
Bahasa Indonesia: Paku keling
Ido: Riveto
italiano: Rivetto
日本語: リベット
한국어: 대갈못
Кыргызча: Бөрктөмө
မြန်မာဘာသာ: ရီပစ်
Nederlands: Klinknagel
norsk nynorsk: Nagle
norsk: Nagle
português: Rebite
română: Nit
русский: Заклёпка
srpskohrvatski / српскохрватски: Zakovica
slovenčina: Nitovanie
српски / srpski: Заковица
svenska: Nitning
українська: Заклепка
中文: 鉚釘
粵語: 窩釘