Párizsi béke (1763)

Új-Franciaország (Nouvelle-France) átadása a brit haderőnek. ( Montréal, 1760.)

Az 1763. február 10-én megkötött párizsi békeszerződés lezárta a hétéves háborúnak a tengeren túli hadszíntereken zajló harcait. A szerződést egyfelől Nagy-Britannia és szövetségese, Portugália, másfelől Franciaország és a vele szövetséges Spanyolország kötötték meg, három éven át tartó tárgyalássorozat eredményeképpen. A szerződésben a felek egyes amerikai, afrikai és indiai gyarmatok hovatartozását rendezték, a háborúban kivívott új erőviszonyoknak megfelelően. A szerződés a nyugat-európai hadszíntérrel kapcsolatban is tartalmazott területi és politikai rendelkezéseket.

A szerződés előzményei

A hétéves háború (1756–1763) gyarmati harcaiban elszenvedett francia katonai vereségek következtében 1760. szeptember 24-én Pierre de Rigaud de Vaudreuil, a kanadai Új-Franciaország kormányzója kénytelen volt átengedni ezt a francia gyarmatot, összes csatolt részeivel (dépendences) együtt a brit inváziós haderőnek. A hivatalos átadásra Montréalban került sor.

Franciaország helyi szövetségese, az oswegatchie törzs 1760. augusztus 25-én külön átmeneti megállapodást kötött a brit katonai hatósággal. A Loretteville [1] környékén élő huronok ugyanígy tettek szeptember 5-én Longueuil-ben. Ezek értelmében a gyarmatok a következő három évben (1760–1763), a béketárgyalások végleges lezárásáig brit katonai közigazgatás alatt maradtak.

Az ideiglenes békeszerződést 1762. november 3-án kötötték meg Fontainebleau-ban. A végleges békeszerződést 1763. február 10-én írták alá Párizsban.

Néhány nappal később, február 15-én a hadviselő felek aláírták a hubertusburgi békeszerződést, amely a Habsburg Birodalom és Poroszország közötti háború lezárását szabályozta.

Más nyelveken