Párizs

Párizs
Paris montage2.jpg
Párizs címere
Párizs címere
Párizs zászlaja
Párizs zászlaja
Mottó: „Fluctuat nec mergitur”
(Latin: „Hánykolódik, de el nem süllyed”)
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióÎle-de-France
MegyePárizs (megye)
Kerületei20 kerület
NévadóParisii (törzs)
PolgármesterAnne Hidalgo (Szocialista Párt) (2014–2020)
INSEE-kód75056
Irányítószám75001-75020 és 75116
Körzethívószám1
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség2 206 488 fő (2015)[1]
Népsűrűség21 347 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság33 m
Terület105,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Párizs (Franciaország)
Párizs
Párizs
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 24″, k. h. 2° 21′ 03″
Párizs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Párizs témájú médiaállományokat.

Párizs (franciául: Paris, latinul: Lutetia, vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa. Az ország északi részén, a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlált.

A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma is a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a művészetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja: 2006-ban 500,8 milliárd euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú.

A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében, évi több mint 30 millió látogatóval.

Az Economist Intelligence Unit 2011-es rangsora szerint a világ 16. legélhetőbb városa.[2]

Történelme

Lásd még: Párizs története, Párizs kronológiája

A legjelentősebb régészeti kutatások a 12. kerületben történtek, ahol 1991-ben rengeteg lelet került elő, köztük a legkorábbi állandó emberi létre utalók is. A Bercy környékén végzett ásatások során egy i. e. 4200-ból fennmaradt vadászfalu nyomait tárták fel nagy mennyiségű sírmelléklettel (köztük fa pirog, agyagedények, íjak, nyilak és más, kőből és csontból készült használati tárgyak).

Az őskori település és a gallo-román kor között Párizs története teljes homályba merül. Mindössze annyi ismeretes, hogy a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelfogadottabb nézet i. e. 250 és i. e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. A város elhelyezkedésével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Korábban a Cité szigetére gondolták a gall település helyét, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Szent Lajos-szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben – a mai bal parton – is elterülhetett. A legújabb, sokszor vitatott hipotézis a Valérien-hegyre teszi az ókori települést.

Lutetia egyik termája, a Cluny fürdő

I. e. 52-től, miután Labienus gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia (gallosítva Lutèce) nevet kapta, a főváros szerepe pedig egyértelműen Lugdunumra (a mai Lyon) hárult. Az i. e. 1. századi római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút, a Val-de-Grâce és a Rue Descartes által határolt területen a Luxemburg-kertig terült el. Központja a mai Rue Saint-Jacques mellett feküdt. A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színházzal, palotákkal, fürdőkkel, fórummal és amfiteátrummal rendelkezett. A várostól délre találták meg a temető nyomait.

Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha ott élő parisius törzsről (többesszámban: Parisii). 508-ban Klodvig a rómaiak felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A 6. századtól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A 8. században a vikingek támadása ellen erődrendszert építettek a Cité-sziget körül, amelyet a 9. században a Szajna jobb partjára is kibővítettek, megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket 885-ben a normannok elpusztították. Capet Hugó 987-es trónra kerülésekor, a Capeting-dinasztia uralmának kezdetén, Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank Királyság legjelentősebb városa volt.

Párizs ábrázolása az 1493-as Nürnbergi Krónikában

A település a 11. században kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 és 13. században gyors ütemű fejlődésnek indult, mivel fokozatosan királyi székhely lett; 1108-ban VI. Lajos király, majd II. Fülöp Ágost költözött a városba. Az ő uralkodása alatt épült fel Párizs sok jelentős létesítménye, mint az első Louvre, amely akkor még erődítmény volt, több templom, köztük a Notre-Dame székesegyház. A bal parti iskolákból létrejött a Sorbonne, a legkorábbi egyetem, amely korai növendékei közt tartják számon Albertus Magnust és Aquinói Szent Tamást. A középkorban a fekete halál időszakát kivéve Párizs egy kereskedelmi, kulturális és tudományos központ szerepét töltötte be. XIV. Lajos 1682-ben a mozgalmas városból Versailles-ba helyezte át a királyi székhelyet, majd átalakíttatta a Louvre-t.

XV. Lajos alatt épült ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola a Mars-mezőn, a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. XVI. Lajos három új városépítési rendelkezést tett; szabályozta az utak szélességét 9,75 méterben, 1784-ben új városfalat építtetett Fermiers Généraux néven, illetve leromboltatta a Szajna hídjain épült valamennyi lakóházat.

A Bastille börtönének megrohamozása 1789. július 14-én

1789. július 14-én a Bastille lerombolása és az asztalosok Saint-Antoine külvárosi felkelése volt a Francia forradalom kitörési mozzanata. 1793 és 1794 között a radikális párizsi kommün irányította Franciaországot. Ebben az időszakban váltak a kivégzések mindennapossá a francia fővárosban.

I. Napóleon császár elképzelése az volt, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni. Uralkodása idején a település radikális változásokon esett át, új utak, hidak, rakpartok, teljes városrészek, vágóhidak, templomok, főútvonalak épültek, elkészült a Diadalív, mai helyére került az Obeliszk, sőt új vízhálózat is létrejött a városban, miután új csatornák, víztározók és közkutak létesültek Párizsszerte. A Bourbon-restauráció idején épült ki a Saint-Germaine arisztokrata negyed.

1860-ban a város utoljára növelte jelentősen a területét, amikor is Auteuil-t, Passyt, Les Batignolles-t, Montmartre-ot, La Chapelle-t, La Villette-et, Belleville-t, Charonne-t, Bercyt, Vaugirard-t és Grenelle-t hozzácsatolták, és így a városnak húsz kerülete lett. 1870-ben, a porosz–francia háborút lezáró békét Párizsban kötötték meg, és kikiáltották a Második Köztársaságot.

Vendôme tér (1900 körül)

1871. március 22-én Párizs munkássága felkelt a poroszbarát vezetés ellen, kikiáltották a Párizsi kommünt, mely 91 napon át védte hősiesen Párizst a poroszok ellen. A kormány és a kommün katonáinak küzdelmei során 20 000 párizsi polgár veszítette életét. A kommün harcai során Párizs színe-java elpusztult; a Rue de Rivoli házait és a Tuileriák palotáját a kommünárdok fölgyújtották, a Városháza is porig égett.

A későbbiekben Párizs több világkiállítás székhelye is volt. Ezekhez épült 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ban pedig a párizsi metró, mikor a metropolisz a nyári olimpia színhelye volt. Mindezek mellett 1910-ben óriási árvíz pusztított végig a városban.

A Montmartre negyed egy 1925-ből származó képeslapon

Az első világháborút lezáró békét Párizs környéki kastélyokban kötötték meg. A második világháborúban, 1940 és 1944 között Párizs német megszállás alatt volt, míg a szövetséges csapatok érkezésének hírére 1944. augusztus 19-én lázadás nem kezdődött a városban. Dietrich von Choltitz generális, a párizsi helyőrség parancsnoka, 1944. augusztus 25-én kapitulált, megtagadva a város teljes lerombolására szólító, Adolf Hitlertől kapott parancsot.

A háború után Párizs rohamosan fejlődött; a La Défense-hez hasonló hatalmas üzleti negyedek épültek. Felépült a Parc de la Villette, a Pompidou központ és a 209 méter magas Tour Montparnasse. Jelentősen kibővítették a metrót, megépítették a RER hálózatot. Az 1970-es években a belső területekről az ipari létesítményeket a külvárosokba költöztették. 1968 májusában a párizsi fiatalok lázadozni kezdtek a Latinnegyed területén az egyre növekvő társadalmi különbségek miatt. 1976-ban a francia állam kisebb fokú függetlenséget engedett Párizsnak, ahol az első polgármester Jacques Chirac lett. Helyére 1995-ben Jean Tiberi került. Őt 2001-ben Bertrand Delanoë követte, aki radikálisabb politikájával a tömegközlekedést támogatva felvette a harcot a városi autósok ellen; számos busz- és bicikliútvonalat hozatott létre, megépíttette az első villamosvonalakat. 2005-ben és 2007-ben a város külvárosaiban lázadások törtek ki.

Más nyelveken
English: Paris
Acèh: Paris
адыгабзэ: Париж
Afrikaans: Parys
Akan: Paris
Alemannisch: Paris
አማርኛ: ፓሪስ
aragonés: París
Ænglisc: Paris
العربية: باريس
ܐܪܡܝܐ: ܦܐܪܝܣ
مصرى: باريس
asturianu: París
авар: Париж
Aymar aru: Paris
azərbaycanca: Paris
تۆرکجه: پاریس
башҡортса: Париж
Boarisch: Paris
žemaitėška: Parīžios
Bikol Central: Paris
беларуская: Парыж
беларуская (тарашкевіца)‎: Парыж
български: Париж
भोजपुरी: पैरिस
Bislama: Paris
bamanankan: Paris
বাংলা: প্যারিস
བོད་ཡིག: ཕ་རི།
brezhoneg: Pariz
bosanski: Pariz
буряад: Парис
català: París
Chavacano de Zamboanga: Paris
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Bă-là̤
нохчийн: Париж
Cebuano: Paris
Chamoru: Paris
Tsetsêhestâhese: Paris
کوردی: پاریس
corsu: Parighji
qırımtatarca: Paris
čeština: Paříž
kaszëbsczi: Pariz
словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ: Парижь
Чӑвашла: Парис
Cymraeg: Paris
dansk: Paris
Deutsch: Paris
Zazaki: Paris
dolnoserbski: Paris
डोटेली: पेरिस
eʋegbe: Paris
Ελληνικά: Παρίσι
emiliàn e rumagnòl: Parì
Esperanto: Parizo
español: París
eesti: Pariis
euskara: Paris
estremeñu: París
فارسی: پاریس
Fulfulde: Pari
suomi: Pariisi
Võro: Pariis
føroyskt: Paris
français: Paris
arpetan: Paris
Nordfriisk: Paris
furlan: Parîs
Frysk: Parys
Gaeilge: Páras
Gagauz: Paris
贛語: 巴黎
Gàidhlig: Paris
galego: París
گیلکی: پاريس
Avañe'ẽ: Parĩ
गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni: Paris
𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺: 𐍀𐌰𐍂𐌹𐍃
ગુજરાતી: પેરિસ
Gaelg: Paarys
Hausa: Paris
客家語/Hak-kâ-ngî: Pâ-lì
Hawaiʻi: Palika
עברית: פריז
हिन्दी: पेरिस
Fiji Hindi: Paris
hrvatski: Pariz
hornjoserbsce: Paris
Kreyòl ayisyen: Pari
Հայերեն: Փարիզ
interlingua: Paris
Bahasa Indonesia: Paris
Interlingue: Paris
Ilokano: Paris
Ido: Paris
íslenska: París
italiano: Parigi
日本語: パリ
Patois: Paris
la .lojban.: paris
Basa Jawa: Paris
ქართული: პარიზი
Qaraqalpaqsha: Parij
Taqbaylit: Paris (Fransa)
Адыгэбзэ: Париж
Kabɩyɛ: Paarii
Kongo: Paris
қазақша: Париж
kalaallisut: Paris
ភាសាខ្មែរ: ប៉ារីស
ಕನ್ನಡ: ಪ್ಯಾರಿಸ್
Перем Коми: Париж
къарачай-малкъар: Париж
kurdî: Parîs
коми: Париж
kernowek: Paris
Кыргызча: Париж
Latina: Lutetia
Ladino: Paris
Lëtzebuergesch: Paräis
лезги: Париж
Luganda: Paris
Limburgs: Paries
Ligure: Pariggi
lumbaart: Paris
lingála: Pari
ລາວ: ປາລີ
لۊری شومالی: شأر پاریس
lietuvių: Paryžius
latviešu: Parīze
मैथिली: पेरिस
Malagasy: Paris
олык марий: Париж
Māori: Parī
Baso Minangkabau: Paris
македонски: Париз
മലയാളം: പാരിസ്
монгол: Парис
मराठी: पॅरिस
кырык мары: Париж
Bahasa Melayu: Paris
Malti: Pariġi
Mirandés: Paris
မြန်မာဘာသာ: ပါရီမြို့
эрзянь: Париж ош
مازِرونی: پاریس
Dorerin Naoero: Paris
Nāhuatl: Paris
Napulitano: Parigge
Plattdüütsch: Paris
Nedersaksies: Paries
नेपाली: पेरिस
नेपाल भाषा: पेरिस
Nederlands: Parijs
norsk nynorsk: Paris
norsk: Paris
Novial: Paris
Nouormand: Paris
Chi-Chewa: Paris
occitan: París
Livvinkarjala: Pariižu
Oromoo: Paaris
ଓଡ଼ିଆ: ପ୍ୟାରିସ
Ирон: Париж
ਪੰਜਾਬੀ: ਪੈਰਿਸ
Kapampangan: Paris
Papiamentu: Paris
Picard: Paris
Deitsch: Paris
Norfuk / Pitkern: Paris
polski: Paryż
Piemontèis: Paris
پنجابی: پیرس
Ποντιακά: Παρίσι
پښتو: پاريس
português: Paris
Runa Simi: Paris
rumantsch: Paris
Romani: Paris
Kirundi: Paris
română: Paris
armãneashti: Parij
tarandíne: Parigge
русский: Париж
русиньскый: Паріж
Kinyarwanda: Paris
саха тыла: Париж
sardu: Parigi
sicilianu: Pariggi
Scots: Paris
سنڌي: پيرس
davvisámegiella: Paris
Sängö: Paris
srpskohrvatski / српскохрватски: Pariz
සිංහල: පැරිස්
Simple English: Paris
slovenčina: Paríž
slovenščina: Pariz
Gagana Samoa: Pale
chiShona: Paris
Soomaaliga: Baariis
shqip: Parisi
српски / srpski: Париз
Sranantongo: Paris
Sesotho: Paris
Seeltersk: Paris (Stääd)
Basa Sunda: Paris
svenska: Paris
Kiswahili: Paris
ślůnski: Paryż
தமிழ்: பாரிஸ்
తెలుగు: పారిస్
tetun: París
тоҷикӣ: Порис
ไทย: ปารีส
Türkmençe: Pariž
Tagalog: Paris
Tok Pisin: Paris
Türkçe: Paris
татарча/tatarça: Париж
Twi: Paris
reo tahiti: Paris
тыва дыл: Париж
удмурт: Париж
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: پارىژ
українська: Париж
اردو: پیرس
oʻzbekcha/ўзбекча: Parij
vèneto: Parixe
vepsän kel’: Pariž
Tiếng Việt: Paris
West-Vlams: Parys
Volapük: Paris
walon: Paris
Winaray: Paris
Wolof: Pari
吴语: 巴黎
მარგალური: პარიზი
ייִדיש: פאריז
Yorùbá: Parisi
Vahcuengh: Bahliz
Zeêuws: Paries
中文: 巴黎
文言: 巴黎
Bân-lâm-gú: Pa-lí
粵語: 巴黎
isiZulu: IParisi