Ozava Szeidzsi

Ozava Szeidzsi
Seiji Ozawa 1963.jpg
Életrajzi adatok
Született1935. szeptember 1. (82 éves)
Senjang
HázastársaMiki Irie (1968–)
Gyermekei
  • Seira Ozawa
  • Yukiyoshi Ozawa
SzüleiKaisaku Ozawa
IskoláiToho Gakuen School of Music
Pályafutás
Műfajokklasszikus zene
Hangszerzongora
Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Order of Culture (2008)
  • Emmy-díj
  • Praemium Imperiale (2011)
  • Barátságért Érdemrend
  • Kikuchi Kan Prize (1999)
  • Kennedy Center Honors
  • Person of Cultural Merit (2001)
  • Asahi Prize (1985)
Tevékenységkarmester, zeneszerző
KiadókDeutsche Grammophon

Ozava Szeidzsi weboldala

Odzava Szeidzsi (小澤 征爾, nyugaton Seiji Ozawa) (Fenytien, Liaoning tartomány, Kína 1935. szeptember 1.) japán karmester.

Élete

Ozava Szeidzsi japán szülők gyerekeként született meg Kínában. Már fiatal korában magánúton zongorázni tanult, Johann Sebastian Bach zenéit tanulta Noboru Toyomasunál. Miután befejezte a Seijo Junior iskolát, 16 évesen a Toho School of Music tagja lett, mint zongorista. Amikor két ujja alkalmatlanná vált a zongorázásra, figyelme a karmesterségre és a zeneszerzésre fordult, elkezdett tanulni Hideo Saitonál. Néhány évvel később már első szimfonikus zenekarának, a Nippon Hosso Kyokainak karmestere lett 1954-ben.

Ezután rövid időn belül a Japán filharmonikusok karmestere, négy évvel később pedig 1958-ban első díjat nyert a Toho School of Musicnál zeneszerzőként és karmesterként. Ezek után Párizsba költözött, 1959-ben első díjat kapott Besançonban. A díj magkapása után Charles Munch invitálására a Berkshire Music Center-ben , Tanglewoodba ment tanulni. 1960-ban elnyerte a Koussevitzky-díjat, Tanglewood legmagasabb díját, mint külföldi tanuló. Rövid idő múlva Berlinbe ment, Herbert von Karajan tanítványaként. Tanulmányai után Leonard Bernstein meghívta a New York-i filharmonikusokhoz a következő 4 évet ott töltötte.

Az 1960-as években karrierje kiteljesedett, 1962-ben bemutatkozott a San Franciscoi Szimfonikus zenekarban a Ravinia Fesztiválon. 1965-ben, miután elhagyta a New York-i Filharmonikusokat, a Ravinia Fesztivál művészeti igazgatója lett, ezzel egyidőben betöltötte a Torontói Szimfonikus Zenekar művészeti igazgatói székét is 1969-ig. Ebben a periódusban igazgatta a Philadelphiai, valamint a Bostoni és a Japán Filharmonikus zenekart is. 1970-ben a San Francisco-i Szimfonikusok zenei igazgatója, ebben az évben egyben a Berkshire Zenei Fesztivál zenei igazgatója is. 1973-ban elnyerte a Bostoni szimfonikusok zenei igazgatói posztját. 1976-ban Európában és Japánban turnézott a Bostoni szimfonikusokkal. 1980-ban elnyerte a Japán Filharmonikus Zenekar zenei igazgatói székét.

2002-ben elhagyta a Bostoni Filharmonikusokat, és a Bécsi Operaház zenei igazgatója lett. A 2002-es Újévi koncertet már az ő vezényletével láthatta a világ. Számos fiatal tehetség tanult nála. Karmesterségére jellemző az energia, személyes varázs, a zenekart általában pálca nélkül dirigálja.

2016. február 15.-én Grammy díjat kapott az év legjobb operafelvételéért, Ravel: A gyermek és a varázslat-ért.[1][2]

Más nyelveken
English: Seiji Ozawa
català: Seiji Ozawa
Deutsch: Seiji Ozawa
español: Seiji Ozawa
euskara: Seiji Ozawa
français: Seiji Ozawa
Bahasa Indonesia: Seiji Ozawa
italiano: Seiji Ozawa
日本語: 小澤征爾
Bahasa Melayu: Seiji Ozawa
Nederlands: Seiji Ozawa
polski: Seiji Ozawa
português: Seiji Ozawa
română: Seiji Ozawa
Simple English: Seiji Ozawa
svenska: Seiji Ozawa
українська: Сейдзі Одзава
中文: 小泽征尔