Ortodox kereszténység

Ortodox kereszténység
[vagy pravoszlávia,
görögkeleti egyház
]

(Ορθόδοξη Εκκλησία)
kereszténység
Ortodox kereszt. Az ortodox kereszten az alsó, ferdén álló szár a felfeszített Krisztus lábtámaszára utal, egyben az „igazság mérlegét” is jelenti. IC XC NIKA = Jézus Krisztus győz, ami a kelet–nyugati egyházszakadás (skizma) jele.[1]
Ortodox kereszt. Az ortodox kereszten az alsó, ferdén álló szár a felfeszített Krisztus lábtámaszára utal, egyben az „igazság mérlegét” is jelenti. IC XC NIKA = Jézus Krisztus győz, ami a kelet–nyugati egyházszakadás (skizma) jele. [1]
Ortodoxok keresztények a Földön   75% – 100%   50% – 75%   20% – 50%   5% – 20%   1% – 5%   1% alatt, de autokefáliával
Ortodoxok keresztények a Földön
  75% – 100%
  50% – 75%
  20% – 50%
  5% – 20%
  1% – 5%
  1% alatt, de autokefáliával

Kialakult 1. század (a főbb tanok többsége a 4. századig fogalmazódott meg)
Alapító Jézus Krisztust tekintik annak
Konstantinápolyi pátriárka I. Bertalan
Szent iratok Biblia
Felekezetek nincsenek

Államvallás Görögország
Korábban Bizánci Birodalom, Szerb Királyság, Bolgár Cárság, Havasalföldi Fejedelemség, Moldvai Fejedelemség, Román Királyság, orosz fejedelemségek (pl. Kijevi Nagyfejdelemség, Vlagyimiri Nagyfejdelemség, Moszkvai Nagyfejedelemség), Orosz Birodalom, Grúz Királyság
Fő vallás Szerbia, Bulgária, Románia, Ukrajna, Oroszország, Grúzia
Követők száma (2014)
225–300 000 000 fő [2]
a világ
lakosságának
(2007) 3,53 %-a [3]

Egyházatyák Alexandriai Szent Atanáz († 373)
Jeruzsálemi Szent Cirill († 386)
Nagy Szent Vazul († 379)
Nazianzi Szent Gergely († 389)
Nüsszai Szent Gergely († 395 k.)
Aranyszájú Szent János († 407)
Alexandria Szent Cirill († 444)
Hitvalló Szent Maximosz († 662)
Damaszkuszi Szent János († 749)
Palamasz Szent Gergely († 1359)
Főbb események:

29/ 33Jézus halála
1. századapostolok kora
2.4. századókeresztény kor
4.6. századegyházatyák kora
313milánói eduktum
325első nikaiai zsinat
726843képrombolás
9.10. század – szláv népek megtérítése
1054 – a nagy egyházszakadás
1453Bizánci Birodalom török fennhatóság alá kerül
19. század – török fennhatóság megszűnése
1965 – katolikusokat kiátkozó bullák visszavonása

Az ortodox [4] kereszténység (más néven pravoszláv egyház, régiesen görög(keleti) egyház, óhitűek, görög nem egyesültek) mind történelmileg, mind híveinek létszámát tekintve a keleti keresztény egyházak egyik fő irányzata, amely földrajzilag elsősorban az egykori Keletrómai Birodalom területén, illetve attól keletre számít meghatározónak. Az ortodox keresztények önmeghatározása szerint az ortodoxia az egyetemes kereszténység egyetlen legitim örököse, amely egyedüliként őrizte meg Jézus és a 12 apostol tanításait változtatás nélkül, úgy ahogy ezt a hét egyetemes zsinat meghatározta. Az ortodox keresztények nem ismerik el azokat a dogmákat, amelyeket az első hét egyetemes zsinat után fogalmaztak meg nyugaton (ilyen a Szentléleknek az Atyán kívül a Fiútól származtatása, Mária szeplőtelen fogantatása). A keleti egyházak nem ismerik el a pápát a legfőbb méltóságnak. Nincs központosított egyházszervezetük, jelenleg négy ősi patriarchátus és számos önálló nemzeti egyház alkotja az ortodoxiát. A keleti ortodox egyház nem egyetlen szervezetet jelent, hanem 13 önálló helyi egyházat tömörít magába, melyek elnevezése országonként más és más (például Görögországi Ortodox Egyház, Orosz Ortodox Egyház). Egységesek a szentségekről, tantételekről, liturgiáról és egyházvezetésről vallott nézeteik, de mindegyik autonóm módon, önállóan kormányozza magát.

Az egyes ortodox egyházak élén a pátriárka áll. A konstantinápolyi (Isztambul, Törökország) pátriárkát tekintik az ökumenikus – vagy egyetemes – pátriárkának. Szerepe valamelyest hasonló a római katolikus pápáéhoz, ám a pápával ellentétben, akit Vicarius Christi (Krisztus földi helytartója) néven említenek, a konstantinápolyi püspök az ortodox hit szerint primus inter pares, azaz „első az egyenlők közt”. Különleges tiszteletet élvez, de nem avatkozhat bele a 14 másik ortodox részegyház ügyeibe.

A katolicizmussal történő kölcsönös kiátkozását 1965. december 7-én oldotta fel VI. Pál pápa és I. Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka.

Elnevezései

Az ortodoxia görög összetett szó, jelentése ’igaz hit’. Ennek tükörfordítása a szláv pravoszláv szó. Területi eredetéből adódóan szokás keleti kereszténységről beszélni, ami azonban pontatlan, mert az ortodox kereszténység csak egyik – bár legnagyobb – ága a keleti kereszténységnek. Magyar sajátosság a görögkeleti műszó, amely – történelmi összefüggéseit tekintve – pejoratív, kirekesztő elnevezés, és amelyet a magyarországi ortodoxok egy része mindig is visszautasított. [5]

Más nyelveken
Alemannisch: Orthodoxe Kirchen
asturianu: Ilesia Ortodoxa
беларуская (тарашкевіца)‎: Праваслаўная царква
brezhoneg: Iliz Ortodoks
emiliàn e rumagnòl: Ceṡa Urtudòsa
Kreyòl ayisyen: Legliz Òtodòks
interlingua: Ecclesia Orthodoxe
Bahasa Indonesia: Gereja Ortodoks
日本語: 正教会
Basa Jawa: Gréja Ortodoks
한국어: 동방 정교회
македонски: Православна црква
Bahasa Melayu: Gereja Ortodoks Timur
مازِرونی: شرقی ارتدوکس
norsk nynorsk: Ortodoks kristendom
português: Igreja Ortodoxa
sicilianu: Chiesa Ortudossa
davvisámegiella: Ortodoksalaš girku
srpskohrvatski / српскохрватски: Pravoslavna crkva
Simple English: Eastern Orthodox Church
српски / srpski: Православна црква
Tok Pisin: Kristen Otodos
吴语: 东正教
中文: 正教會
Bân-lâm-gú: Tang-hong Chèng-kàu
粵語: 東正教