Olimpiai játékok

Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség.

Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olümpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénban kezdődött el,[1] és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezhette.[2] A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték,[3] 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.

Az első ókori olümpiai játékokat (görögül: Ολυμπιακοί Αγώνες [olimpiákoj agónész]) i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában,[4] és egészen i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így az olümpiai játékokat is beszüntette – közel 11 évszázados fényes múlt után.[5] Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban, amit a „Halottak párbeszéde” című versében is megfogalmazott. Az első újkori, olimpiára emlékeztető rendezvény Evangélisz Zápasz anyagi támogatásával 1859-ben jött létre. Ő állta a Pánhellén Stadion felújítási költségeit is, és ott rendezték meg a hasonló 1870-es és 1875-ös játékokat is.

Emberek alkotta olimpiai ötkarika

Ezt szerte a világon újságokban és közleményekben tudatták az emberekkel, a London Review például azt írta, hogy „az olümpiai játékok, melyeket évszázadokra abbahagytak, ismételten elkezdődtek! Valóban meglepő hír…, hogy a klasszikus ókori játékokat Athén mellett újra felébresztették.”

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére.[6] A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius Altius Fortius (Gyorsabban Magasabbra Erősebben) lett. Az egymást követő olimpiai játékokon folyamatosan emelkedett a részt vevő nemzetek száma, mígnem a létező országok nagy része már képviselte magát az eseményen. A híradástechnika fejlődése nyomán a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a játékok felé, így vált az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé, de a helyszíneken is mindig tömött lelátók előtt zajlanak a versenyek. Az olimpiai mozgalom fejlődése egy idő után már az esemény megrendezésében okozott gondokat, ezért a NOB a megrendezésre kerülő sportágak számát és a részt vevő sportolók létszámát is korlátozni kénytelen, ez utóbbi miatt vezették be a kvalifikációs rendszert. A 2008-as nyári, a pekingi játékokon összesen 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt,[7] míg a 2010-es téli, a vancouveri olimpián 7 sportág 15 szakágának 86 versenyszámát bonyolították le.[8]

Az újkori olimpiai játékok története során olyan új hagyományok épültek be a rendezvényekbe, mint a nyitó- és a záróünnepségek megrendezése vagy az érmek átadásának ünnepélyes volta. Az olimpia népszerűsége különböző problémákat is hozott magával, például a politikai és a gazdasági szektor mind erőteljesebb beavatkozási szándékait, a terrorizmus megjelenését, a korrupciót stb.

Más nyelveken
English: Olympic Games
Afrikaans: Olimpiese Spele
Alemannisch: Olympische Spiele
Ænglisc: Olympisc Gamen
অসমীয়া: অলিম্পিক
azərbaycanca: Olimpiya oyunları
Bikol Central: Olimpikong Karawat
беларуская (тарашкевіца)‎: Алімпійскія гульні
български: Олимпийски игри
bosanski: Olimpijske igre
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Olympic Ông-dông-huôi
čeština: Olympijské hry
ދިވެހިބަސް: އޮލީމްޕީކްސް
Esperanto: Olimpiaj ludoj
estremeñu: Juegus Olímpicus
français: Jeux olympiques
Nordfriisk: Olympisk Spalen
Gàidhlig: Na h-Olympics
Avañe'ẽ: Ñembosaraipavẽ
गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni: आर्विल्ले ऑलिंपिक खेळ
客家語/Hak-kâ-ngî: Olympic Yun-thung-fi
Fiji Hindi: Olympic Games
hrvatski: Olimpijske igre
interlingua: Jocos Olympic
Bahasa Indonesia: Olimpiade
Interlingue: Olimpic Ludes
Ilokano: Olimpiada
italiano: Giochi olimpici
Basa Jawa: Gim Olympiadé
Taqbaylit: Uraren ulempiyen
ភាសាខ្មែរ: កីឡាអូឡាំពិក
한국어: 올림픽
kernowek: Gwariow Olympek
Lëtzebuergesch: Olympesch Spiller
Lingua Franca Nova: Juas Olimpial
Basa Banyumasan: Olimpiade
Malagasy: Lalao Olimpika
олык марий: Олимпий модмаш
македонски: Олимписки игри
मराठी: ऑलिंपिक
Bahasa Melayu: Sukan Olimpik
مازِرونی: المپیک
Napulitano: Juoche olimpiche
नेपाल भाषा: ओलम्पिक कासा
Nederlands: Olympische Spelen
norsk nynorsk: Olympiske leikar
Livvinkarjala: Olimpiadukižat
português: Jogos Olímpicos
rumantsch: Gieus olimpics
русиньскый: Олімпійскы гры
srpskohrvatski / српскохрватски: Olimpijske igre
Simple English: Olympic Games
slovenščina: Olimpijske igre
Gagana Samoa: Ta'aloga Olimipeka
српски / srpski: Олимпијске игре
татарча/tatarça: Олимпия уеннары
удмурт: Олимпиада
українська: Олімпійські ігри
اردو: اولمپکس
oʻzbekcha/ўзбекча: Olimpiada oʻyinlari
vepsän kel’: Olimpiadvändod
Tiếng Việt: Thế vận hội
ייִדיש: אלימפיאדע
Bân-lâm-gú: Olympic Ūn-tōng-hoē