Olaszország

Olasz Köztársaság
Repubblica Italiana
République italienne (franciául)
Italijanska republika (szlovénül)
Italienische Republik (németül)
Republiche Taliane (friuli nyelven)
Olaszország zászlaja
Olaszország zászlaja
Olaszország címere
Olaszország címere
Nemzeti himnusz: Fratelli d'Italia
EU-Italy.svg

FővárosaRóma
é. sz. 43°, k. h. 12°
Államformaköztársaság
Vezetők
Köztársasági elnökSergio Mattarella
MiniszterelnökPaolo Gentiloni
Hivatalos nyelvOlasz
Beszélt nyelvekfrancia Aostában, szlovén Trieszt és Gorizia megyékben, német és ladin Dél-Tirolban

EU-csatlakozás1957. március 25. (alapító tag)
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint60 599 936 fő (2016. nov. 30.)[1]
Rangsorban23
Becsült60 768 217 fő (2014. január)
Rangsorban23
Népsűrűség196,9 fő/km²
GDP2008 (forrás: IMF)
Összes2 313 milliárd USD (8)
PPP: 1,888 milliárd
Egy főre jutó38 996 USD (21)
PPP: 32 319
HDI (2007)0,9511 (18) – magas
Földrajzi adatok
Terület301 318 km²
Rangsorban71
Víz2,4%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemEuró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijelI
Hívószám39
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 113
  • 115
  • 118
Internet TLD.it
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
  • Type L
Közlekedés irányajobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz Köztársaság témájú médiaállományokat.

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).

Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az itt élő népek népvándorlásokat és inváziókat szenvedtek el, pl. a középkorban a germánok, kelták, frankok, szaracénok és normannok által. Itália egyesítése (1870) előtt több hercegségből (pl. Firenze, Milánó, Pisa) és köztársaságból (pl. Velence, Genova, Amalfi) , valamint a pápai államból állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a világháborúk alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai Olasz Köztársaság.

Olaszország ma a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 9. legnagyobb GDP-jével és a 17. legnagyobb emberi fejlettségi indexével. A G8 tagja, az Európai Unió és a NATO egyik alapítója.

Földrajz

Olaszország Dél-Európában, a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennini-félszigeten található, magába foglalva két nagy szigetet is, Szicíliát és Szardíniát, valamint sok kisebb szigetet a térségben. Az országot a Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül, keletről az Adriai-tenger, nyugatról a Tirrén-tenger, délről a Jón-tenger és északnyugatról a Ligur-tenger. Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon határos Franciaországgal (488 km), Svájccal (740 km), Ausztriával (430 km) és Szlovéniával (232 km). Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, ami a világ legrégibb köztársasága. Svájc területén, Ticino kantonban helyezkedik el Campione d’Italia, olasz exklávé. Az ország teljes területe 301 230 négyzetkilométer, amivel a Föld 72. legnagyobb állama, ebből 294 020 km2 szárazföld és 7210 km2 víz. Olaszország domborzati szempontból öt nagytájra osztható, mégpedig az Alpokra (ami áll Nyugat- és Kelet-Alpokból), a Pó-síkságra, az Appenninekre és a Szigetekre.

Az Alpokban található Mont Blanc, ami Olaszország és az Európai Unió legmagasabb pontja

A Nyugat-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc,) 4807 m, a Cervino vagy Matterhorn, 4478 m és a Monte Rosa 4633 m magasságukkal. A hegyláncokon hágók biztosítják évszázadok óta az átkelést. A Kelet-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok lánca, amelynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó. A Pó-síkság harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Ez Olaszország legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára is.

Az Appenninek a Nyugat-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó-folyó alföldjét délről szegélyezi, majd észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett, legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív, mit például a Vezúv, az Etna és a Stromboli. A Szigetek, mint olaszországi nagytájegység, több szigetcsoportra osztható, ezek, Szicília (olaszul Sicilia), ami a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója, területe 25 700 km2, ezt követi Szardínia (olaszul Sardegna) ami kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete, Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől délre fekszik. Ilyen szigetek még a Toszkán-szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano), a Tirrén-, az Adriai-, a Ligur- és a Jón-tenger szigetei, valamint a tavi szigetek és a Velencei-lagúna szigetei, Murano, Burano, Torcello és Grado.

Olaszország nagyméretű domborzati térképe (nyitható térkép) >>>>>>>>> >>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>
A Szicíliában található Egadi-szigetekhez tartozó Levanzo tengerpari látképe a Földközi-tengeren

Vízrajza

Folyói

Olaszország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyói a (652 km) és az Adige (410 km). A Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno (241 km) és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai

Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como).

A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint:

  • Alpesi és előalpesi tavai: Lago d'Orta, Lago Maggiore, Lago di Endine, Comói-tó (Lago di Como), Luganói-tó (Lago di Lugano), Iseói-tó (Lago d'Iseo), Lago d'Idro, Garda-tó (Lago di Garda)
  • Központi tavak: Trasimeno-tó (Lago Trasimeno), Bolsenai-tó (Lago di Bolsena), Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano
  • A tengerpartokhoz közel fekvő tavak: Avernói-tó, Fusaro-tó, Lucrinói-tó, Miseno, Patria
  • A Sila tavai: Ampollino, Arvo, Cecita (vagy Mucone)
  • Lagúnák és partmenti tavak: Gradói-lagúna (Laguna di Grado), Maranói-lagúna (Laguna di Marano), Velencei-lagúna (Laguna di Venezia), Valli di Comacchio, Lesina-tó, Varano-tó, Mar Piccolo di Taranto, Mar Grande di Taranto, Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras.

Geológia

vulkánok
Az Etna kitörése 2002-ben
A Vezúv a magasból
A Vezúv krátere
A Stromboli kitörése 1980-ban

Olaszország aktív vulkánjai:

  • Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km2-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
  • A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre. Ismertségét elsősorban az i. sz. 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.
  • A Stromboli: a Lipari-szigetek legészakibb tagja, aktív tűzhányó.
  • A Vulcano: a Lipari-szigetek legdélibb tagja, szunnyadó tűzhányó.

Földrengések

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak.

A 20. és 21. század nagyobb olaszországi földrengései:

  • 1908. december 28.: Messinai földrengés, Reggio Calabria és Messina térségében, a Mercalli-skálán X-es erősségű.
  • 1915. január 13.: Avezzanói földrengés, a Mercalli-skálán XI-es erősségű.
  • 1929. április 10.: Bolognai földrengés, a Mercalli-skálán VI-VII-es erősségű.
  • 1932: Abruzzo
  • 1968. január 14-15.: Belicei földrengés
  • 1976. május 6.: Friuli földrengés, a Mercalli-skálán X-es erősségű, a Richter-skálán 6,4-es erősségű.
  • 1980. november 23.: Irpiniai földrengés, a Mercalli-skálán IX-es erősségű, a Richter-skálán 7-es erősségű.
  • 1990. december 13.: Santa Luciai földrengés, a Mercalli-skálán VIII-IX-es erősségű, a Richter-skálán 5,1-es erősségű.
  • 1997. szeptember 26.: Umbria-Marchei földrengés, a két régióban, a Mercalli-skálán IX-X-es erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
  • 2002. október 30. illetve november 2.: Molisei földrengés, San Giuliano de Puglia térségében, a Mercalli-skálán VIII-as erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
  • 2009-es l’aquilai földrengés április 6-án, a Richter-skálán mért, 6,3-as erősségű, 309 halálos áldozat, 1178 sérült, hatalmas anyagi és művészettörténeti károk.
  • 2012-es észak-olasz földrengések
  • 2016-os közép-olaszországi földrengés
Éghajlati térképe Köppen osztályozásán (angol)

Éghajlata

  • Igazi mediterrán éghajlatot csak délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
  • Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
  • Az Appenninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
  • A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
  • Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
  • A Liguri- és Tirrén-tenger partján télen enyhe az éghajlat.

Élővilág, természetvédelem

Az Appennini-félsziget, Szicília és Szardínia természetes növénytakarója, a keménylombú erdő viszonylag kis területen maradt meg. Állományalkotó, örökzöld fája mészkövön a magyaltölgy, szilikátkőzeten a paratölgy. A tengerpartokon ligetes erdőket alkot az aleppóifenyő, illetve az esernyő alakú píneafenyő. A magasabb szinteken az örökzöld tölgyfajokat lombhullató molyhos tölgy, szelídgesztenye váltja fel. Az erdők aljnövényzetében sok az örökzöld, illatos, szúrós levelű cserje, pl. fás erika, örökzöld pisztácia, boróka él. A hegységekben a tölgyerdők felett mediterrán tűlevelű erdők nőnek. A folyóvölgyeket kísérő platánligetek jellegzetes cserjéje a leander. Az őshonos, 500–800 m-ig húzódó erdők helyét nagyrészt átvették a citrusfélék és az olajfaligetek, illetve a fakitermelés, legeltetés következtében mediterrán cserjések, gyér füves kopárok alakultak ki. A Pó-síkság mezőgazdasági terület. [2]

Állatvilágának jellegzetességei a tengerparti, magashegységi és mediterrán fajok. A ragadozók közül előfordul a farkas, a barnamedve, a borz, a menyét és a nyuszt. A párosujjú patások közül megtalálható a kőszáli kecske, a zerge, a pireneusi zerge, a gímszarvas és az őz. [2]

Nemzeti parkok

Olaszország nemzeti parkjainak száma 2016-ban 25 volt.

Természeti világörökség

Az UNESCO természeti világörökséggé nyilvánította a Lipari-szigeteket.

Más nyelveken
English: Italy
Аҧсшәа: Италиа
Acèh: Itali
адыгабзэ: Италие
Afrikaans: Italië
Akan: Italy
Alemannisch: Italien
አማርኛ: ጣልያን
aragonés: Italia
Ænglisc: Italia
العربية: إيطاليا
ܐܪܡܝܐ: ܐܝܛܠܝܐ
مصرى: ايطاليا
অসমীয়া: ইটালী
asturianu: Italia
авар: Италия
Aymar aru: Italiya
azərbaycanca: İtaliya
تۆرکجه: ایتالیا
башҡортса: Италия
Boarisch: Italien
žemaitėška: Italėjė
Bikol Central: Italya
беларуская: Італія
беларуская (тарашкевіца)‎: Італія
български: Италия
भोजपुरी: इटली
Bislama: Itali
বাংলা: ইতালি
བོད་ཡིག: ཨི་ཏ་ལི།
বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী: ইতালি
brezhoneg: Italia
bosanski: Italija
ᨅᨔ ᨕᨘᨁᨗ: Italia
буряад: Итали
català: Itàlia
Chavacano de Zamboanga: Italia
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: É-dâi-lé
нохчийн: Итали
Cebuano: Italya
Chamoru: Italia
ᏣᎳᎩ: ᎢᏔᎵ
Tsetsêhestâhese: Italy
کوردی: ئیتالیا
corsu: Italia
Nēhiyawēwin / ᓀᐦᐃᔭᐍᐏᐣ: ᐃᑕᓖ
qırımtatarca: İtaliya
čeština: Itálie
kaszëbsczi: Italskô
словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ: Їталїꙗ
Чӑвашла: Итали
Cymraeg: Yr Eidal
dansk: Italien
Deutsch: Italien
Zazaki: İtalya
dolnoserbski: Italska
डोटेली: इटाली
ދިވެހިބަސް: އިޓަލީވިލާތް
ཇོང་ཁ: ཨྀཊ་ལི་
eʋegbe: Italy
Ελληνικά: Ιταλία
emiliàn e rumagnòl: Itâglia
Esperanto: Italio
español: Italia
eesti: Itaalia
euskara: Italia
estremeñu: Italia
فارسی: ایتالیا
Fulfulde: Italiya
suomi: Italia
Võro: Itaalia
Na Vosa Vakaviti: Itali
føroyskt: Italia
français: Italie
arpetan: Étalia
Nordfriisk: Itaalien
furlan: Italie
Frysk: Itaalje
Gaeilge: An Iodáil
Gagauz: İtaliya
贛語: 意大利
Gàidhlig: An Eadailt
galego: Italia
Avañe'ẽ: Itália
गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni: इटली
𐌲𐌿𐍄𐌹𐍃𐌺: 𐌹𐍄𐌰𐌻𐌹𐌰
ગુજરાતી: ઈટલી
Gaelg: Yn Iddaal
Hausa: Italiya
客家語/Hak-kâ-ngî: Yi-thai-li
Hawaiʻi: ʻĪkālia
עברית: איטליה
हिन्दी: इटली
Fiji Hindi: Italy
hrvatski: Italija
hornjoserbsce: Italska
Kreyòl ayisyen: Itali
Հայերեն: Իտալիա
interlingua: Italia
Bahasa Indonesia: Italia
Interlingue: Italia
Igbo: Italy
Ilokano: Italia
Ido: Italia
íslenska: Ítalía
italiano: Italia
ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ/inuktitut: Italy
日本語: イタリア
Patois: Itali
la .lojban.: italias
Basa Jawa: Itali
ქართული: იტალია
Qaraqalpaqsha: İtaliya
Taqbaylit: Ṭelyan
Адыгэбзэ: Италэ
Kabɩyɛ: Itaalii
Kongo: Italia
Gĩkũyũ: Itari
қазақша: Италия
kalaallisut: Italia
ភាសាខ្មែរ: អ៊ីតាលី
ಕನ್ನಡ: ಇಟಲಿ
한국어: 이탈리아
Перем Коми: Италья
къарачай-малкъар: Италия
Ripoarisch: Italie
kurdî: Îtalya
коми: Италия
kernowek: Itali
Кыргызча: Италия
Latina: Italia
Ladino: Italia
Lëtzebuergesch: Italien
лезги: Италия
Luganda: Yitale
Limburgs: Italië
Ligure: Italia
lumbaart: Itàlia
lingála: Italya
لۊری شومالی: ایتالیا
lietuvių: Italija
latgaļu: Italeja
latviešu: Itālija
मैथिली: इटाली
Basa Banyumasan: Italia
мокшень: Италие
Malagasy: Italia
олык марий: Италий
Māori: Itāria
Baso Minangkabau: Italia
македонски: Италија
മലയാളം: ഇറ്റലി
монгол: Итали
मराठी: इटली
Bahasa Melayu: Itali
Malti: Italja
Mirandés: Eitália
မြန်မာဘာသာ: အီတလီနိုင်ငံ
مازِرونی: ایتالیا
Dorerin Naoero: Itari
Nāhuatl: Italia
Napulitano: Italia
Plattdüütsch: Italien
Nedersaksies: Italiën
नेपाली: इटाली
नेपाल भाषा: इटाली
Nederlands: Italië
norsk nynorsk: Italia
norsk: Italia
Novial: Italia
Nouormand: Italie
Sesotho sa Leboa: Italia
Chi-Chewa: Italia
occitan: Itàlia
Livvinkarjala: Itualii
Oromoo: Xaaliyaanii
ଓଡ଼ିଆ: ଇଟାଲୀ
Ирон: Итали
ਪੰਜਾਬੀ: ਇਟਲੀ
Pangasinan: Italia
Kapampangan: Italya
Papiamentu: Italia
Picard: Italie
Deitsch: Idali
Pälzisch: Italien
पालि: इटली
Norfuk / Pitkern: Italii
polski: Włochy
Piemontèis: Italia
پنجابی: اٹلی
Ποντιακά: Ιταλία
پښتو: اېټاليا
português: Itália
Runa Simi: Italya
rumantsch: Italia
Romani: Italiya
Kirundi: Ubutariyano
română: Italia
armãneashti: Italia
tarandíne: Itaglie
русский: Италия
русиньскый: Італія
Kinyarwanda: Ubutaliyani
संस्कृतम्: इटली
саха тыла: Италия
sardu: Itàlia
sicilianu: Italia
Scots: Italy
سنڌي: اٽلي
davvisámegiella: Itália
Sängö: Italùii
srpskohrvatski / српскохрватски: Italija
සිංහල: ඉතාලිය
Simple English: Italy
slovenčina: Taliansko
slovenščina: Italija
Gagana Samoa: Italia
chiShona: Italy
Soomaaliga: Talyaaniga
shqip: Italia
српски / srpski: Италија
Sranantongo: Italiyanikondre
SiSwati: INtaliyane
Sesotho: Ithali
Seeltersk: Italien
Basa Sunda: Italia
svenska: Italien
Kiswahili: Italia
ślůnski: Italijo
தமிழ்: இத்தாலி
తెలుగు: ఇటలీ
tetun: Itália
тоҷикӣ: Итолиё
ትግርኛ: ጣልያን
Türkmençe: Italiýa
Tagalog: Italya
Setswana: Italia
Tok Pisin: Itali
Türkçe: İtalya
Xitsonga: Ithali
татарча/tatarça: Италия
chiTumbuka: Italy
Twi: Italy
reo tahiti: ’Itāria
тыва дыл: Италия
удмурт: Италия
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: ئىتالىيە
українська: Італія
اردو: اطالیہ
oʻzbekcha/ўзбекча: Italiya
Tshivenda: Italy
vèneto: Itałia
vepsän kel’: Italii
Tiếng Việt: Ý
West-Vlams: Itoalië
Volapük: Litaliyän
walon: Itåleye
Winaray: Italya
Wolof: Itaali
吴语: 意大利
isiXhosa: IItaly
მარგალური: იტალია
ייִדיש: איטאליע
Yorùbá: Itálíà
Zeêuws: Itâlië
中文: 意大利
文言: 義大利
Bân-lâm-gú: Í-tāi-lī
粵語: 意大利
isiZulu: ITaliya