New York Stock Exchange

New York Stock Exchange
NY Stock Exchange logo.svg
5.2.11NewYorkStockExchangeByLuigiNovi.jpg
TípusTőzsde
Alapítva1817. március 8.
SzékhelyNew York, New York, USA
VezetőkDuncan L. Niederauer vezérigazgató
TulajdonosIntercontinentalExchange Group
AnyavállalataIntercontinentalExchange Group

A New York Stock Exchange weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz New York Stock Exchange témájú médiaállományokat.

A New York Stock Exchange (NYSE, New York-i tőzsde) egy New Yorkban található tőzsde. Dollár-paritáson számolva ez a világ legnagyobb tőzsdéje. A parketten 2764[1] értékpapír cserélhet gazdát, ami a világon a második legnagyobb. Az 1990-es években a részvényvolumen elmaradt a NASDAQ-étől. 2006. december 31-én a tőzsdei cégek piaci kapitalizációja elérte a 25 000 milliárd dollárt.[2]

A NYSE tulajdonosa a NYSE Euronext tőzsdeüzemeltető, amely az Archipelago Holdings és az Euronext összeolvadásából jött létre. A tőzsde épülete a Wall Street 11. szám alatt található, a részvénykereskedelem négy termében zajlik. Az épületet 1978-ban történelmi jelentőségűnek nyilvánították.

Üzleti áttekintése

A NYSE a Wall Streeten, 2002
A New York Stock Exchange (2003. június)

A New York-i tőzsdén az ott jegyzett vállalatok részvényeit lehet adni és venni – az elektronikus árverési rendszeren keresztül gyorsan és mindkét fél számára a legmegfelelőbb áron. 1985. szeptember 30. óta a NYSE helyi idő szerint 9.30 és 16.00 között tart nyitva.

2007. január 24. óta néhány nagyon drága részvényt kivéve a NYSE összes részvényét az elektronikus rendszeren keresztül lehet cserélni. Az ügyfelek azonnali elektronikus végrehajtásra is adhatnak megbízást, vagy a tranzakcióval a parkett árverésein vehetnek részt. A megbízások több mint fele már elektronikus úton zajlik.

A kereskedő parketten a NYSE folyamatos árverést végez. Itt a brókerek emberi kapcsolatai és szakértői kapcsolatai különböztetik meg a New York-i tőzsdét a teljesen elektronikus piacoktól. Egy adott részvénnyel a parkett egy adott helyén lehet kereskedni. A befektetők nevében részvényt eladni vagy venni kívánó tőzsdetagok ezen a helyen egy információs oszlop köré gyűlnek. Itt egy megbízott bróker, aki nem a NYSE alkalmazottja, hangos kiáltásokkal folytatja le az árverést, és hozza így össze az eladókat a vevőkkel. Ezek a megbízott brókerek az esetek nagyjából 10%-ában a saját tőkéjük bevonásával mozdítják előre a részvényforgalmat. A különféle színű ruhákba öltözött brókerek sürgését-forgását több mozifilm is megörökítette, többek között a Tőzsdecápák.

Az 1960-as évek közepén létrehozták a NYSE kompozit indexet. Az 1965-ös év zárásakor az indexnek 50 pontos bázist állapítottak meg. A kompozit index a tőzsde összes részvényének árfolyamát tükrözi, szemben a Dow Jones Ipari Átlaggal, amely a 30 legnagyobbét. A kompozit index reformálására a NYSE 2003-ban az új bázist a 2002-es évzárás szintjén, 5000 pontban állapította meg. Korábban az index valamivel 500 pont alatt mozgott, a valaha tapasztalt legmagasabb 670 és a legalacsonyabb 33 pont között.

A közvetlen részvénykereskedelemhez való jogot a tőzsde 1366 „ülésének” tulajdonosai gyakorolhatják. Az 1870-es évekig ugyanis a NYSE tagjai egy ülésben ülve kereskedtek a részvényekkel. A tényleges ülőalkalmatosságoktól azóta már régen megszabadultak. 1868-ban az ülések számát 533-ra korlátozták, bár az évek során ezt a korlátot többször megemelték. 1953-ban a tőzsde elérte a mai, 1366 üléses szintjét. Az ülésekre nagy volt a kereslet, mivel csak ez adott jogot a közvetlen részvénycserére. Az ülések ára nagyjából a gazdaság állapotát követte – recessziók során esett, a gazdasági növekedés éveiben pedig emelkedett. A legdrágább ülést 1929-ben adták el, akkori áron 625 000 dollárért. Ez mai áron több mint 6 millió dollárt jelentene. A közelmúltban a legdrágább ülést az 1990-es évek végén 4 millió dollárért adták el, 2001-ben pedig 1 millió dollárért. Amikor 2005-ben a tőzsde összeolvadt az Archipelagóval és profitorientált vállalkozássá változott, akkor az összeolvadás előtt az ülések ára elérte a 3,25 millió dollárt is. Az új vállalati formában azonban a tőzsde 500 000 dolláros készpénzért és 77 000 részvényért cserébe az összes üléstulajdonost kivásárolta. A NYSE most már egyéves kereskedési jogokat árul az ülések helyett.

Más nyelveken
azərbaycanca: Nyu-York Fond Birjası
беларуская (тарашкевіца)‎: Нью-Ёрская фондавая біржа
Esperanto: Novjorka Borso
客家語/Hak-kâ-ngî: New York Chṳn-khèn Kâu-yi-só
Bahasa Indonesia: Bursa Efek New York
Bahasa Melayu: Bursa Saham New York
norsk nynorsk: New York-børsen
саха тыла: NYSE
srpskohrvatski / српскохрватски: Njujorška burza
Simple English: New York Stock Exchange
slovenščina: Newyorška borza
српски / srpski: Њујоршка берза
татарча/tatarça: Nyu-York fond birjası