Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.[1] Ennek alapja a hímnemű és a nőnemű élőlények megkülönböztetése az élők (személyek, nyilvánvaló nemű állatok) kategóriáján belül, és ezek megkülönböztetése a élettelenektől (beleértve a növényeket is). Idővel a természetes és a grammatikai nem közötti összefüggés nyelvtől függőén többé-kevésbé elveszett, amit főleg az bizonyít, hogy élettelenek is alaktanilag a hímneműek vagy a nőneműek osztályába kerültek.[2]

Nemek az európai nyelvekben
  a nem kategóriája nélküliek
  közös nem és semlegesnem
  élő és élettelen – a baszk nyelv
  hímnem és nőnem
  hímnem, nőnem és semlegesnem

Egyes nyelvekben, mint amilyen a svéd, a szó alakja nem különbözteti meg a nőnemet a hímnemtől, ezért egy közösnek nevezett nemet vesznek számba, amelyhez egyes kivételekkel egyrészt az élőket megnevező főnevek tartoznak és az életteleneket megnevezők egy része, másrészt egy semlegesnemet, amelyhez szabályszerűen a többi élettelent megnevezőt sorolják.[3]

A grammatikai nemet formai vonások jelzik. Legalábbis egyes nyelvekben, mint amilyenek az indoeurópaiak, ilyen vonás elsősorban a főnévhez hozzáadott toldalék ( képző, rag). A nyelvtörténet során az ilyen toldalékot átvette a főnévvel egyeztetett szó. Ez lehet névelő, melyet általában a determinánsok kategóriájába sorolnak, más, egyes grammatikákban determinánsoknak,[4] másokban melléknévi névmásoknak[5] tekintett szavak (birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan), jelzőként vagy névszói állítmány névszói részeként használt melléknév (minősítő, viszonyító), sorszámnév, melléknévi igenév, főnévi névmás. Olyan esetekben, melyekben a szó fejlődése következtében a főnév elvesztette a nem morfémáját, az egyeztetett szó jelezheti a nemét. Ezek közül a vonások közül egy is elegendő a főnév nemek szerinti besorolására.[6]

Egyes nyelvek, mint a magyar, csak a természetes nemeket és az élettelent fejezik ki, de nem grammatikai morfémákkal, hanem a szavak lexikális jelentése által.

Más nyelveken
Alemannisch: Genus
Ænglisc: Grammatisc cyn
العربية: جنس اسم
Boarisch: Genus
беларуская: Граматычны род
български: Род (граматика)
čeština: Jmenný rod
Cymraeg: Cenedl enwau
Deutsch: Genus
føroyskt: Kyn (mállæra)
hrvatski: Gramatički rod
Ido: Gendro
日本語: 性 (文法)
한국어: 성 (문법)
kurdî: Cotzeyandî
македонски: Род (граматика)
norsk nynorsk: Genus
português: Gênero gramatical
română: Gen gramatical
srpskohrvatski / српскохрватски: Rod (gramatika)
slovenščina: Slovnični spol
српски / srpski: Rod (gramatika)
українська: Рід (мовознавство)
中文: 性 (语法)