Nagyboldogasszony

Nagyboldogasszony
Tiziano: Mária mennybevétele, Santa Maria Gloriosa dei Frari, Velence
Tiziano: Mária mennybevétele, Santa Maria Gloriosa dei Frari, Velence

Alternatív neveMária mennybevétele
ÜnneplikSpanyolország
Vallás
Tartalma, jelentéseSzűz Mária testével–lelkével együtt való fölvétele a mennybe
IdejeAugusztus 15.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyboldogasszony témájú médiaállományokat.

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszűlő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.[1]

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.
Jel 12,1

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”[2]

Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.

Teológia

Francesco Botticini: Mária mennybevétele

A katolikusok úgy tartják, hogy Szűz Mária mint az asszonyi nem legkiválóbbikán sem a halálnak keserűsége, sem a testén romlás nem fogott. Szent Alfonz úgy tartja: „három dolog teszi keserűvé a halált: ragaszkodás a földiekhez, a lelkiismeret mardosása a bűnök miatt és az üdvözülés bizonytalansága. Mária halála mentes volt ezektől a keserűségektől, számára épp három ellentétes tudat tette könnyűvé a halált.(...) Neki az isteni szeretet adta az életet és ugyanaz adta a halált.”

Mária földi életének befejezésével kapcsolatban a II. vatikáni zsinat a mennybevétel dogmáját meghatározó bulla szavait veszi át: „A szeplőtelen Szűz, aki megőriztetett az eredendő bűn minden szeplőjétől, földi életének végeztével testben és lélekben felvétetett a mennyei dicsőségbe” (Lumen gentium 59.)
– Szent II. János Pál: A halál megtapasztalása gazdagította Szűz Mária személyét[3]

Mária mennybevételét a protestánsok nem vallják, mivel a Szentírás nem foglalkozik a kérdéssel, így szerintük az ember üdvössége szempontjából nem fontos felvetés.

Más nyelveken
žemaitėška: Žuolėnė
беларуская (тарашкевіца)‎: Унебаўзяцьце Найсьвяцейшай Панны Марыі
فارسی: عروج مریم
hrvatski: Velika Gospa
interlingua: Assumption de Maria
Bahasa Indonesia: Maria Diangkat ke Surga
한국어: 성모 승천
Lëtzebuergesch: Léiffrawëschdag
lietuvių: Žolinė
Nedersaksies: Moregodsdag
srpskohrvatski / српскохрватски: Velika Gospa
slovenščina: Marijino vnebovzetje
українська: Внебовзяття Марії
中文: 圣母升天