Munkaerőpiac

A munkaerőpiac a munkaerő adásvételével kapcsolatos közgazdasági értelemben vett piac. Az eladók (kínálat) a munkát keresők, aminek az összessége a munkaerő-kínálat. A vevők (kereslet) a munkaerőt kereső munkaadók, aminek az összessége a munkaerő-kereslet. A munkaerő-kereslet és kínálat közötti különbség a munkaerőhiány vagy a munkaerő-felesleg (munkanélküliség). A munkaerőhiány előnyös a munkavállalók számára. A munkaerő-felesleg a vevőknek kedvez. A munkaerőpiac az egyes szakmák, foglalkozási ágak és térségek szerint további részpiacokra bontható.

Míg a korábbi történelmi korokban a munkaerő – illetve a segítségével előállított javak – átruházása alapvetően fizikai vagy törvényi kényszer hatására történt, addig a kapitalizmusban a munkaerő is egyfajta áruvá vált: cseréje a domináns közgazdaságtani irányzatok szerint önkéntes alapon, a munkaadók és munkavállalók, illetve képviselőik által kialkudott (és sok esetben az állam által is befolyásolt) árakon történik. A munkaerő árát bérnek nevezzük. (A munkavállalók bérre gyakorolt befolyását, valamint a munkavállalás önkéntességét több közgazdasági iskola, így például a marxizmus is megkérdőjelezi, illetve az előbbi mértékét, különösen azokban az ágazatokban és országokban, ahol nem működnek erős szakszervezetek, jelentéktelennek tartja.)

A közgazdaságtannak a munkaerőpiac elemzésével foglalkozó résztudománya a munkagazdaságtan.

Más nyelveken
العربية: سوق العمل
čeština: Trh práce
Deutsch: Arbeitsmarkt
Esperanto: Labormerkato
euskara: Lan merkatua
հայերեն: Աշխատաշուկա
日本語: 労働市場
қазақша: Еңбек нарығы
한국어: 노동 시장
Nederlands: Arbeidsmarkt
polski: Rynek pracy
русский: Рынок труда
slovenčina: Trh práce
slovenščina: Selekcijski postopek
svenska: Arbetsmarknad
українська: Ринок праці