Méd Birodalom

Méd Birodalom
megszűnt
Māda
kb. i. e. 678[1]i. e. 549
A birodalom elhelyezkedése a Közel-Keleten az i. e. 6. században
A birodalom elhelyezkedése a Közel-Keleten az i. e. 6. században
Általános adatok
FővárosaEkbatana[2]
Terület3 100 000[3][4] km²
Hivatalos nyelvekméd, arámi, elámi, akkád
Vallászoroasztrizmus, régi iráni vallások
Kormányzat
Államformakirályság
ElődállamUtódállam
 AsszíriaÓperzsa Birodalom 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Méd Birodalom témájú médiaállományokat.

Méd Birodalom (perzsául: Māda[5], ógörögül: Μηδία, Média, akkádul: Mādāya[6]) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje. Ezt az államalakulatot tartják az első iráni birodalomnak,[7][8] amely i. e. 8. századtól az i. e. 6. századig állt fenn.[9] Egyes elméletek szerint kurd államalakulat volt az ókorban.[10] A birodalom előtt a médek kis törzsekben éltek, de az Asszíria elleni háborúban szövetséget kötöttek, amivel egy katonailag erős, de belső szerkezetében gyenge monarchia rövid története kezdődött meg.

A birodalom alapítójának Daiakkut (görög Déiokész) tartják, akit a lakosok választottak meg döntőbírónak, majd később a birodalom királya lett. A név asszír forrásokban fordul elő, és az ott említett daiakku vagy dayukku nevet azonosítják a Hérodotosz által leírt Déiokésszel. Nem világos azonban, hogy az asszír források a területről, vagy annak uralkodójáról beszélnek-e. A birodalom létrejöttekor csak egy kis királyság volt a Kaszpi-tengertől délnyugatra, de Uvakhsatra (görögül II. Küaxarész) idején már a Közel-Kelet is az ő fennhatósága alá tartozott.

Az iráni népek a történelem során először egyesültek, és ezzel politikai egyensúlyt jelentettek Asszíriával és Babilonnal szemben. Az előbbi államot a médek később el is foglalták, továbbá ekkor vették fel a kapcsolatot a kis-ázsiai görög világgal. A Méd Birodalom i. e. 550-ben a perzsa felkeléssel összeomlott, utódja az Óperzsa Birodalom, amely gyakorlatilag megegyezik a médek államával, de már perzsa vezetés alatt hódított tovább.

Történelmi források

A méd nyelvről semmilyen emlék nem maradt fenn, leszámítva a Hérodotosz által említett törzsneveket, illetve néhány személynevet. Ezeken felül az óperzsa nyelvben idegen elemként meghatározott szókincs egy része is utal a méd nyelvre. Ilyen eredetűnek feltételezik a satrapa szót (*xšaθra-pā), a xšayaθia (khsajathia = király), az uvaspa (uvaszpa = paripa), zūra (zúra = rossz) kifejezéseket.[11]

A birodalom időszakából, az i. e. 8. századból ismert egy bronz érme, amelyen akkád ékírás szerepel, ezzel ez az első ilyen tárgyi emlék.[6] Egyes tudósok szerint az úgynevezett lineáris elámi írás szolgált a méd nyelv leírására, amit még nem fejtettek meg.

Tekintve, hogy a Méd Birodalomról méd nyelven nem maradt fenn semmi, ezért csak a külső leírások alapján, mint a mezopotámiai krónikák, az Ószövetség, a behisztuni felirat és a görög történetírók tollán keresztül ismerhetjük meg.[2] A keleti tartományokról (pl. Baktria, Szagartia, Drangiána) azonban továbbra sem sikerült semmit megtudni.

Mezopotámiai krónikák

Nabú-naid krónikája

Asszíria és az Újbabiloni Birodalom uralkodói ékírással rögzítették a különböző politikai, vallási és kulturális eseményeket.[12][13] Később a Méd Birodalom megalakulásakor a diplomáciai és egyéb kapcsolatok következtében maradtak fenn feljegyzések. A médeknek Asszíria volt a fő ellensége, míg az Újbabiloni Birodalom a fő szövetségese. A legrégibb dokumentum a Méd Birodalomról II. Sarrukín asszír király idejéből származik, vagyis az i. e. 8. századból. A dokumentum a birodalom alapítójának Daiakkut (görög Déiokész) nevezte meg,[14] továbbá megjegyezte, hogy ő volt Mana tartomány kormányzója (šaknu). Nabú-apal-uszur[15][16][17] és II. Nabú-kudurri-uszur[18] krónikái is fontos történelmi dokumentumok. A legjelentősebb dokumentum pedig Nabú-naid krónikája, amely említést tesz II. Kurus perzsa királyról, aki megdöntötte Istuviga (görög Asztüagész) hatalmát, ezzel együtt a Méd Birodalmat is megsemmisítette, és megalapította az Óperzsa Birodalmat.

Ószövetség

A Tora-tekercs. Az Ószövetséget ilyen tekercsekre írták

Az Ószövetségben a Méd Birodalomról Náhum könyve és Dániel könyve beszél. Náhum könyve Ninive asszír város elpusztulásáról szól,[19] amelyet Khavakhsatra akkor hódított meg, amikor szövetségre lépett Nabú-apal-uszur babiloni királlyal. Dániel könyve négy vadállatot ír le.[20] Az oroszlán sasszárnnyal az Újbabiloni Birodalmat, a medve a Méd Birodalmat, a négyfejű szárnyas leopárd az Óperzsa Birodalmat, a vasfogú, tízszarvú vadállat a Makedón Királyságot szimbolizálja.[5] A vadállatok azokat a közel-keleti államokat fedik, amelyek területén feküdt Babilon.[21]

Az Újbabiloni Birodalomnál ez a szimbólum volt a birodalom művészetének a jelképe (lamasszu), így helyesen használták a műben. A leopárd az óperzsa aranyművesség jellegzetes állata volt, míg a makedón szarvak Nagy Sándort ábrázolják, akinek a mitológiai apja Ámon volt. A problémát a Méd Birodalom jelenti, ugyanis Babilon városa nem volt a Méd Birodalom része, azt az Óperzsa Birodalmat megalapító II. Kurus uralkodása idején, i. e. 539-ben foglalta el a méd származású Gau-buruva (görögül: Gobrüasz, akkádul: Ugbaru), Gutium helytartója. Dániel könyve arról ír, hogy Babilont, a „Méd Dareiosz” foglalta el "életének 62. évében", pedig ilyen néven csak óperzsa uralkodók voltak a történelem folyamán. Mivel ezeket az ószövetségi könyveket i. e. 165 körül írhatták, ezért azt feltételezik a tudósok, hogy a görög történetírók szövegeit vették át. Mások szerint a méd származású Gau-buruva-t vagy Bardíja perzsa királyt mosták össze I. Dárajavaussal (I. Dareiosz).

Behisztuni felirat

I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett

A feliratok I. Dárajavaus perzsa király (görög I. Dareiosz) tizenkilenc győzelmét örökítik meg ékírással. Óperzsa, újelámi és akkád nyelven (utóbbinak az újbabiloni dialektusában).[22] Ezek a történelmi dokumentumok az Akhaimenida–dinasztia történetét mesélik el az Óperzsa Birodalom megalapításától I. Dárajavausig. Ugyanakkor említést tesz a médek i. e. 521-ben zajlott lázadásáról, amelynek vezetője Fravartis (Phraortész)[23] a dokumentumok szerint Istuviga (Asztüagész) utóda volt, ezért Szagartia, Párthia és Hirkania támogatta a felkelést. Vidarna óperzsa parancsnok i. e. 521-ben leverte a lázadást, Fravartis nem sokkal később, Rej (Šahr-e Ray) mellett a perzsa király foglya lett. Ezek alapján azt lehet állítani, hogy a behisztuni felirat részben a méd történelemmel is foglalkozik.[5]

További információkat a perszepoliszi reliefeken láthatunk, amelyeket i. e. 515-ben készítettek, vagyis 35 évvel a médek bukása után.

Görög történetírók

Hérodotosz világa ókori térkép alapján

A Méd Birodalomról Hérodotosz és Ktésziasz Knidiosz görög történetírók is említést tettek műveikben, a birodalom bukása után több mint 100 évvel, az i. e. 5. században. Előbbi művei nagyon fontosak a modern kutatók számára, de azzal is tisztában kell lenni, hogy számai és kronológiája eltúlzott, illetve megbízhatatlan.[24] A médekről az I. könyv 95-144. oldalán ír.

Ktésziasz Knidiosz a káriai Knidosz városában született,[25] majd felnőve orvosként dolgozott II. Khsajársá perzsa király udvarában. Huszonhárom könyvből álló, Perszika című művében Asszíriáról és az Óperzsa Birodalomról ír. Ezt tartják a modern történészek a perzsa levéltár alapjának. Mivel a perzsa királyi udvarban élt, sok ellentmondást lehet felfedezni Hérodotosz munkáival szemben. A médekről írt 4., 5. és 6. könyveknek csak a töredéke maradt fenn.

Történetírónak tekinthető az i. e. 3. században élt Bérósszosz babiloni pap is,[26] aki egyben csillagász és író is volt. Babyloniaca című művében írt a babiloni és a méd királyi házasságokról, és a két állam diplomáciai kapcsolatairól, amelyről Ktésziasz Knidiosz is említést tett, de kronológiailag nem egyezik meg a történelmi dokumentumokkal, ezért ez a mű nem megbízható.

Más nyelveken
azərbaycanca: Midiya
تۆرکجه: ماد
беларуская: Мідыя
беларуская (тарашкевіца)‎: Мідыя
català: Imperi Mede
čeština: Médie
dansk: Medien
Deutsch: Medien (Land)
Ελληνικά: Μηδία
Esperanto: Medio (regiono)
suomi: Meedia
Հայերեն: Մարաստան
қазақша: Мидия
kurdî: Meda
lietuvių: Medijos imperija
occitan: Empèri Mède
português: Império Medo
русский: Мидия
srpskohrvatski / српскохрватски: Medija
slovenčina: Médska ríša
slovenščina: Medijsko cesarstvo
српски / srpski: Медија
татарча/tatarça: Мидия
українська: Мідія (держава)
oʻzbekcha/ўзбекча: Midiya