| Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Koleszterin |
 |
 |
| IUPAC-név | (3β)-koleszt-5-én-3-ol |
| Szabályos név | 2,15-dimetil-14-(1,5-dimetilhexil)tetraciklo[8.7.0.02,7.011,15] heptadec-7-én-5-ol |
| Kémiai azonosítók |
|---|
| CAS-szám | 57-88-5 |
| PubChem | 5997 |
| ChemSpider | 5775 |
| SMILES |
|---|
| CC(C)CCCC(C)C1CCC2C1 (CCC3C2CC=C4C3(CCC(C4)O)C)C |
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok |
|---|
| Kémiai képlet | C27H46O |
| Moláris tömeg | 386,65 g/mol |
| Megjelenés | fehér színű, kristályos |
| Sűrűség | 1,07 g/cm³, 20 °C[1] |
| Olvadáspont | 147–150 °C[1] |
| Forráspont | kb. 360 °C (bomlik)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
| Veszélyek |
|---|
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok |
| R mondatok | (nincs)[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)
|
A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Különösen nagy mennyiségben fordul elő egyes szervekben, pl. a mellékvesében, idegrendszerben. Koleszterint a szervezet minden sejtje előállít; a legnagyobb mennyiséget a máj. A sejthártyák felépítésében van fontos szerepe, továbbá sokféle hormon szintézisének kiindulási anyaga.
A kolesztán
(en) szénatomjainak számozása
A koleszterinszint meghatározásából következtetni lehet a máj működési állapotára. A vér koleszterintartalma cukorbetegség (diabetes mellitus), sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet. A koleszterin lerakódva az erek falában annak rugalmasságát csökkenti, és elősegíti az érelmeszesedés kialakulását. A vizelet üledékvizsgálatakor gyakran találhatók kicsapódott koleszterinkristályok. Csökken a koleszterinszint máj- és fertőző betegségekben, és Basedow-betegségekben (hipertireózis).
