Internet

A WWW grafikus bemutatása, az információs struktúra a Wikipédia körül, ami a hiperlinkeket reprezentálja

Az internet olyan globális számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az internetprotokoll (IP) segítségével kommunikálnak. Felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését, mint például a WWW (World Wide Web).

Az internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű internetwork szóból ered, ami magyarul leginkább ’hálózatok hálózata’-ként adható vissza, szó szerint hálózatok közöttit jelent. Az internet az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, hatalmas rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani.

Az internet úgynevezett IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden: az internet nem fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik, hogy egymással kommunikálni tudjanak.

Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul. Ami az arányokat illeti: az internetre kapcsolt számítógépek száma havi átlagban 10–15%-kal vagy még többel növekszik. Mivel az internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak.

Az internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagy fokú az internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül nem lehet megélni az üzleti életben.

A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az egyirányú, üzenetszórásos médiumokkal ellentétben a felhasználó nemcsak passzív befogadó, hanem maga is információforrás, aki maga választhatja meg, hogy milyen információra kíváncsi, vagy milyen más információforrásokat követ. Mivel az internetes publikálás költsége elenyésző, ez számos olyan szolgáltatást lehetővé tesz, ami nem üzleti alapon működik, vagy nagyon szűk a célcsoportja.

Az internetnek nincs központi épülete. Minden hálózat, amely az internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, nonprofit Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja az amerikai Virginia állambeli Restonban van.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy ki fizeti az internetet. Többnyire ingyenesnek tartják. Ez annyiban igaz, hogy az internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyenek oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegűek) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az internethez. Nem igaz viszont annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi internetszolgáltató cégnek, az pedig az adott ország nagysebességű gerinchálózatát üzemeltető intézménynek. A különböző országok a díjakat egymás között nemzetközi szerződésekben rögzítik.

Története

A kezdet(előtt)i stádium, 1982

Az internet sajátossága, hogy globális és nyílt információ-hozzáférést biztosít széles tömegek számára. Internetről tehát csupán az 1990-es évek eleje-közepe óta beszélhetünk. Az internet a HTTP és World Wide Web robbanásszerű megjelenésével és az internetszolgáltatás elterjedésével született. Ezt megelőzően az „internet” kifejezést mintegy rövidítésként „hálózatközi kapcsolat” értelemben többfelé használták. Ilyen jelentéssel került be az IP (Internet Protocol) elnevezésbe. Köznapi nevén ugyancsak így hívták a hálózati kutatásokban kulcsszerepet játszó tengerentúli intézmények folyamatosan, lassan bővülő, zárt vagy korlátozott hozzáférésű intézményközi gerinchálózatát. Az interneten jelenleg használt protokollok története évtizedekre nyúlik vissza.

Előzmények

A gyökerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a történet katonai fejlesztések civil szférába való átszivárgásával kezdődött. Abban az időben merült föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy esetleges atomtámadás után megmaradó részei működőképesek maradnak. Dwight D. Eisenhower elnök – a szovjetek űrversenybeli sikereit ellensúlyozandó, a Szputnyik–1 fellövésének hírére – elrendelte a DARPA (Defense Advanced Research Project Agency) felállítását, amely a kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), amely a mai TCP/IP szabvány ősének tekinthető. Ezen az elven kezdett működni 1969-ben az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network), és a katonai felhasználásokon kívül a csomagkapcsolt adattovábbítás további kutatásra szolgált, de egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között.

A fejlődés útja

Az internet egy ábrázolása

1972-ben megszületett az első e-mail-program. 1974-ben jelent meg először az „internet” kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban. 1983-ban az addig szigorúan ellenőrzött ARPANET-ből MILNET (Military Network) néven leválasztották a hadászati szegmenst. 1988 az első hálózaton keresztül terjedő féregvírus (worm) éve volt. A National Science Foundation felismerte hogy a gerinchálózat döntő fontosságú lehet a tudományos kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az internet bővítésében. 1985–86-ban kiépítették az NSF 6 szuperszámítógép központját, és az így kialakult hálózatot (mely az NSFNET nevet kapta) összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET (National Science Foundation Network) több bővítés után (optikai kábeleket fektettek le, újabb vonalakat hoztak létre, aminek eredményeként a hálózat sebessége a kezdeti 56 kbps-ról 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA domináns gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben szűnt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentős részben már magáncégek hálózatain folyik a kommunikáció (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).

Az azóta eltelt években több száz különálló hálózaton több tízezer számítógépet kapcsoltak a folyamatosan növekvő internethez és ez a növekedés napjainkban is tart. Exponenciális ugrást jelentett a WWW európai megjelenését követően az internetszolgáltatás elterjedése. Az internet adatforgalma manapság óriási. Az NSFNET gerinchálózatán 1995 áprilisában mért 13 404 656,5 MB adatforgalmának megoszlását mutatja a jelentősebb szolgáltatások szerint a következő táblázat:

Szolgáltatás Adatforgalom (MB) %
WWW 3 518 742 26,25
FTP 2 886 742 21,53
NNTP 1 160 496 8,66
SMTP 620 450 4,63
Telnet 339 404 2,53
Szerver 1980

A 80-as évek végén az NSFNET-hez hasonló elvek alapján számos országban szerveződtek gerinchálózatok. Ezek mindenekelőtt a hatalmas információs és számítástechnikai erőforrásokkal rendelkező NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni, de gyakran egymással is kiépítették közvetlen kapcsolatukat. Az utóbbi években a távközlési cégek, kommunikációs vállalatok meglátták az üzleti lehetőséget az internet-technológiájú számítógép-hálózatokban, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkalmazásokban (például számítógépek, adatbázisok távoli elérése, elektronikus levelezés, adatállományok átvitele, szöveg-, kép-, hanginformációk integrált továbbítása stb.), így megjelentek az ilyen szolgáltatásokat kínáló üzleti vállalkozások, illetve ezek saját gerinchálózatai.

Az internet talán legfontosabb szervező, összefogó ereje az ISOC (Internet Society). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az internet-technológiával történő információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az IAB (Internet Architecture Board), melynek feladata hogy állást foglaljon alapvető stratégiai kérdésekben, felelős a szabványok elfogadásáért, valamint a szabványosítást igénylő kérdések meghatározásáért és az internetcímzési rendszer karbantartásáért.

Az interneten nincsen központ, tehát decentralizált hálózat. Minden, a hálózatra kötött gép egyszerre fő- és alállomás. Az internet tehát olyan elméleti szerveződése a számítógépeknek és telefonvonalaknak, amelynek bármely pontja képes kapcsolatot teremteni bármely másik pontjával.

Az eredetileg katonai és szakmai célokra tervezett hálózat gyorsan általános kommunikációs, információtovábbító médiává vált, majd maguktól adódtak az emberi kapcsolatteremtés újabb, sokszor korábban soha nem ismert formái. Az eredetileg elsősorban oktatási intézményekben elérhető hálózatra egyre több intézmény, szervezet, cég kapcsolódott, a szolgáltatást hamarosan a nagyközönségnek is felkínálták. Az elektronikus levelezés (e-mail) forradalmát gyorsan követte a hírcsoportok (newsgroup) forradalma, majd az egyre újabb és sokoldalúbb információkereső- és továbbító eszközök elterjedése, amelyek 1992-ben úgy tűnik, egy természetes végponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek: innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az internet óceánján. A WWW az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN szülötte. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami az elmúlt tíz évben forradalmasította a kommunikációt. 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval bővül.

A gyors elterjedésből és egyszerű kezelhetőségből eredeztethető a korábban a felhasználó szempontjából ingyenes, nonprofit hálózat elüzletiesedése is. Az óriási és egyre növekvő, többé már nem csak profi számítástechnikusokból álló internetközösség hatalmas üzleti lehetőségeket rejt. Sőt, az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok teljesen új formáit teszi lehetővé.

Az internet Magyarországon

Magyarországon 2007-ben a háztartások körülbelül 38%-ában volt internet, egy évvel korábban 2006-ban még 32%-ában. Nőtt a széles sávú elérések aránya, a 2006-os 22%-ról 33%-ra. Az európai uniós átlag 42%, ebben az összehasonlításban hazánk a 18. helyen áll. Megelőz minket többek között Franciaország, Spanyolország, Észtország, Ausztria és Szlovénia, mögöttünk helyezkedik el Olaszország, Szlovákia, Lengyelország és Portugália.[1] Mindehhez hozzá kell tenni, hogy egyáltalán a szélessáv fogalma nem tisztázott, például mást jelent az USA-ban és mást az EU-ban. A mobilinternet-előfizetések változása 2007. I. negyedévéhez képest (amikor 220 598 előfizetés volt az országban), 2011. IV. negyedévére 2 154 852 előfizetésre nőtt.[2] Egy 2014-es adócsomag-tervezet szerint Magyarországon 2015-től gigabyte-onkénti százötven forintos adó lett volna kivetve. A tervezetet a tüntetések hatására visszavonták, mivel általános felháborodást keltett mind az országon belül, mind az Európai Unióban.

Más nyelveken
English: Internet
Acèh: Internèt
Afrikaans: Internet
Alemannisch: Internet
aragonés: Internet
Ænglisc: Betweoxnett
العربية: إنترنت
ܐܪܡܝܐ: ܐܢܛܪܢܛ
مصرى: انترنت
অসমীয়া: ইণ্টাৰনেট
asturianu: Rede Internet
azərbaycanca: İnternet
تۆرکجه: اينترنت
башҡортса: Интернет
Boarisch: Internetz
žemaitėška: Internets
Bikol Central: Internet
беларуская: Інтэрнэт
беларуская (тарашкевіца)‎: Інтэрнэт
български: Интернет
भोजपुरी: इंटरनेट
bamanankan: Ɛntɛrinɛti
brezhoneg: Internet
bosanski: Internet
буряад: Интернет
català: Internet
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Internet
нохчийн: Интернет
Cebuano: Internet
کوردی: ئینتەرنێت
čeština: Internet
kaszëbsczi: Internet
словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ: Мєждоусѣтиѥ
Чӑвашла: Тетел
Cymraeg: Rhyngrwyd
dansk: Internet
Deutsch: Internet
Thuɔŋjäŋ: Arekwël
Zazaki: İnternet
Ελληνικά: Διαδίκτυο
emiliàn e rumagnòl: La Raid däl Raid
Esperanto: Interreto
español: Internet
eesti: Internet
euskara: Internet
estremeñu: Internet
فارسی: اینترنت
suomi: Internet
Võro: Internet
føroyskt: Internet
français: Internet
furlan: Internet
Frysk: Ynternet
Gaeilge: Idirlíon
贛語: 互聯網
Gàidhlig: Eadar-lìon
galego: Internet
Avañe'ẽ: Internet
ગુજરાતી: ઇન્ટરનેટ
Hausa: Yanar gizo
客家語/Hak-kâ-ngî: Internet
עברית: אינטרנט
हिन्दी: अंतरजाल
Fiji Hindi: Internet
hrvatski: Internet
hornjoserbsce: Internet
Kreyòl ayisyen: Entènet
Հայերեն: Համացանց
interlingua: Internet
Bahasa Indonesia: Internet
Interlingue: Internet
Igbo: Intanet
Ilokano: Internet
íslenska: Internetið
italiano: Internet
Patois: Intanet
Basa Jawa: Internèt
ქართული: ინტერნეტი
Qaraqalpaqsha: İnternet
Taqbaylit: Internet
қазақша: Интернет
ភាសាខ្មែរ: អ៊ីនធើណេត
ಕನ್ನಡ: ಅಂತರ್ಜಾಲ
한국어: 인터넷
Ripoarisch: Engornät
kurdî: Înternet
Кыргызча: Интернет
Latina: Interrete
Lëtzebuergesch: Internet
лезги: Интернет
Lingua Franca Nova: Interede
Limburgs: Internet
Ligure: Internet
lumbaart: Internet
lingála: Ɛntɛrnɛ́tɛ
lietuvių: Internetas
latgaļu: Škārsteiklys
latviešu: Internets
Basa Banyumasan: Internet
Malagasy: Aterineto
олык марий: Интернет
Baso Minangkabau: Internet
македонски: Интернет
монгол: Интернэт
मराठी: महाजाल
Bahasa Melayu: Internet
Mirandés: Anternete
မြန်မာဘာသာ: အင်တာနက်
эрзянь: Интернет
مازِرونی: اینترنت
Nāhuatl: Matlatzalantli
Napulitano: Internet
Plattdüütsch: Internet
Nedersaksies: Internet
नेपाली: इन्टरनेट
नेपाल भाषा: इन्तरनेत
Nederlands: Internet
norsk nynorsk: Internett
norsk: Internett
Nouormand: Enternette
occitan: Internet
Livvinkarjala: Internet
ଓଡ଼ିଆ: ଇଣ୍ଟରନେଟ
ਪੰਜਾਬੀ: ਇੰਟਰਨੈੱਟ
Pangasinan: Internet
Kapampangan: Aptas
Papiamentu: Internet
polski: Internet
Piemontèis: Ragnà
پنجابی: انٹرنیٹ
پښتو: انټرنېټ
português: Internet
Runa Simi: Internet
rumantsch: Internet
română: Internet
armãneashti: Internet
русский: Интернет
русиньскый: Інтернет
संस्कृतम्: अन्तर्जालम्
саха тыла: Интэриниэт
sardu: Ìnternet
sicilianu: Internet
Scots: Internet
سنڌي: انٽرنيٽ
Sängö: Gbândasango
srpskohrvatski / српскохрватски: Internet
Simple English: Internet
slovenčina: Internet
slovenščina: Internet
chiShona: Danhautande
Soomaaliga: Internet
shqip: Interneti
српски / srpski: Интернет
Seeltersk: Internet
Basa Sunda: Internét
svenska: Internet
Kiswahili: Intaneti
ślůnski: Internec
தமிழ்: இணையம்
తెలుగు: అంతర్జాలము
tetun: Internet
тоҷикӣ: Интернет
Türkmençe: Wikipedia
Tagalog: Internet
Tok Pisin: Intanet
Türkçe: İnternet
Xitsonga: Inthaneti
татарча/tatarça: Интернет
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: تور (ئىنتېرنېت)
українська: Інтернет
اردو: انٹرنیٹ
oʻzbekcha/ўзбекча: Internet
vèneto: Internet
vepsän kel’: Internet
Tiếng Việt: Internet
West-Vlams: Internet
Volapük: Vüresod
walon: Etrernete
Winaray: Internet
Wolof: Internet
吴语: 互聯網
хальмг: Интернет
მარგალური: ინტერნეტი
ייִדיש: אינטערנעץ
Yorùbá: Internet
Vahcuengh: Hulenzvangj
中文: 互联网
Bân-lâm-gú: Internet
粵語: 互聯網
isiZulu: I-Intanethi