III. Gottfried leuveni gróf

III. Gottfried leuveni gróf
Godfrei3.jpg

Leuven grófja, Alsó-Lotaringia hercege, Brabant tartományi grófja, antwerpeni őrgróf
Uralkodási ideje
1142 1190
Elődje I. Gottfried
Utódja I. Henrik brabanti herceg
Életrajzi adatok
Született 1140 körül
Elhunyt 1190. augusztus 21. (kb. 50 évesen)
Házastársa 1) Limburgi Mar4git 2) Imagina van Looz
Gyermekei 1) Henrik, Adalbert 2) Vilmos, Gottfried
Édesapja II. Gottfried
Édesanyja Lutgardis von Sulzbach
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Gottfried leuveni gróf témájú médiaállományokat.

III. Gottfried ( 1140 körül – 1190. augusztus 21.) középkori nemesúr, a németalföldi Leuveni Grófság uralkodója, brabanti tartományi gróf, antwerpeni őrgróf és Alsó-Lotaringia hercege 1142-től haláláig.

Élete

Apja II. Gottfried leuveni gróf, anyja Lutgardis von Sulzbach. Apja 1139-ben örökölte a leuveni grófi, brabanti tartományi grófi és antwerpeni őrgrófi címeket, majd 1140-ben felesége révén III. Konrád kinevezte Alsó-Lotaringia hercegének. 1142-ben a csecsemő Gottfried örökölte apja címeit (dux in cunis), de kiskorúságát kihasználva a brabanti urak fellázadtak ellene (1142 - 1159). 1147-ben Aachenben részt vett III. Konrád kijelölt örököse, Henrik Berengár koronázásán (aki 1150-ben, még apja előtt meghalt).

1158-ban feleségül vette Limburgi Margitot, II. Henrik limburgi herceg lányát és ezzel rokoni kapcsolatot épített ki a szomszédos Limburgi Hercegséggel, a leuveni grófok korábbi ellenségeivel.

1159-ben sikerült végre elfojtania a brabanti felkelést, amikor földig égette Berthout, Grimbergen urának kastélyát. 1171-ben háborúba keveredett az Hainaut-i grófsággal, de hamar vereséget szenvedett. 1179-ben legidősebb fiát, Henriket hozzáadta I. Fülöp flamand gróf unokahúgához. 1182 és 1184 között részt vett egy jeruzsálemi hadjáratban. Amíg a Szentföldön hadakozott, Barbarossa Frigyes császár a brabanti herceg címet adományozta Henrik fiának. 1190. augusztus 10-én halt meg, halála után fia örökölte a leuveni grófi címet és 1190 szeptemberében a Schwäbisch Hall-ban tartott birodalmi gyűlés megerősítette Henriket az alsó-lotaringiai hercegi címben is.