III. Artakhsaszjá perzsa király

III. Artakhsaszjá
Artaxerxes III of Persia.jpg

Perzsia királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 358Kr. e. 338
ElődjeII. Artakhsaszjá
UtódjaIV. Artakhsaszjá
Egyiptom fáraója
Uralkodási ideje
Kr. e. 342Kr. e. 338
ElődjeNahthórhebit
UtódjaIV. Artakhsaszjá
Életrajzi adatok
UralkodóházAkhaimenida-ház
SzületettKr. e. 425 körül
ElhunytKr. e. 338. augusztusa/
szeptembere (kb. 80–90 évesen)
Babilon
NyughelyePerszepolisz
ÉdesapjaII. Artakhsaszjá
ÉdesanyjaSztateira
HázastársaAtossa
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Artakhsaszjá témájú médiaállományokat.

III. Artakhsaszjá (görög Ἀρταξέρξης, III. Artaxerxész, óperzsa 𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠, Artaxšaçā, újperzsa ‏اردشیر, Ardašīr [ærdæˈʃiːr], Kr. e. 425 k. – Kr. e. 338. augusztusa/szeptembere[1]) perzsa király Kr. e. 358-tól haláláig. Melléknevén Ókhosz.

Élete

Trónra lépése

II. Artakhsaszjá természetes fiaként született, és édesapja halála, illetve összes rokona kivégeztetése után lépett a trónra.[2] Erélyes és szerencsés király volt, aki az uralkodóház tekintélyét még egyszer egész birodalmában helyreállította.[2]

Háborúi

A fellázadt Artabaszosz szatrapát legyőzte és Szidónt feldúlta.[2] Háborúiban görög zsoldosok segítették,[3] hadvezére, Mentór Kr. e. 350-ben megtámadta Egyiptomot, mire II. Nektanabenosz kénytelen volt kincseivel együtt Etiopiába menekülni.[2] Hogy a makedónok előrenyomulásának útját állja, támogatta görögöket.[2]

E kényúrnak sikerült az uralkodó ház tekintélyét az egész birodalomban még egyszer helyreállítania.[3]

Később azonban teljesen átengedte magát Bagoasz aegyptusi eunuch befolyásának,[3] aki Kr. e. 338-ban megmérgezte; a trónon fia, Arsaka követte.[2] Egyiptom örömmel fogadta ezt a hírt és legyőzőjének tragikus sorsában megtorlást látott az általa megsértett istenségek részéről.[4] Csakhamar azt beszélték, hogy Bagoasz, mint egyiptomi származású ember, csakis azért ölte meg Artakhsaszját, hogy bosszút álljon rajta az Ápisz meggyilkolásáért; a nagy király tetemét odadobta a macskáknak, maga is evett belőle s a csontjaiból sípokat és késnyeleket csináltatott.[4]

Krónika

A Birodalom III. Artakhsaszjá alatt

Marcus Iunianus Iustinus így ír Artakhsaszjáról (Világkrónika, X:III):

„III. Az ország öröksége Ochusra szállott, aki (az édesapja ellenihez) hasonló összeesküvéstől tartva, a királyi palotát rokonainak legyilkolásával és a főemberek kiirtásával fertőzte meg: semmiféle könyörület nem volt benne sem a vér, sem a nem, sem a kor iránt, nehogy véletlenül ártatlanabbnak tartsák atyagyilkos testvéreinél! Így mintegy megtisztogatván az országot, háborút indít Cadusia lakói ellen.[5]

Más nyelveken