Hüllők

Infobox info icon.svg
Hüllők
Evolúciós időszak: késő devonholocén
Fürge gyík (Lacerta agilis)
Fürge gyík (Lacerta agilis)
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Csoport:Hüllőszerűek Sauropsida)
Osztály:Hüllők (Reptilia)
Goodrich, 1916
Rendek
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hüllők témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hüllők témájú médiaállományokat és Hüllők témájú kategóriát.

A hüllők (Reptilia) négylábú magzatburkos állatok. Négy ma élő rendjük ismeretes:

A hüllők az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók, kiváltképp a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken. Habár valamennyi sejt anyagcseréje termel bizonyos mennyiségű hőt, a modern hüllőfajok egyike sem képes testhőmérsékletének állandó értéken tartására, emiatt ezeket az állatokat "hidegvérűeknek" (ektotermeknek) is nevezik. Testhőmérsékletük többé-kevésbé a környezet hőmérsékletének függvényében változik, például árnyékban lehűl, a napsütés hatására pedig felmelegszik. Jelentős mértékben viselkedésükkel szabályozzák testük hőfokát, hűvös időben napoznak, meleg időben nyirkos, árnyékos helyekre húzódnak. Hűvös környezetben testük természetesen melegebb a környezetnél, a kérgesteknős például meglehetősen hűvös tengerekben is rendszeresen előfordul. Testében a meleg vért a keringési rendszer a test középpontja felé továbbítja, kiszorítva a hidegebb vért a külső részek felé. Természetes élőhelyén a legtöbb hüllő a melegvérű emlősöknél és madaraknál jóval kevésbé szabályozza a testhőmérsékletét. Ez a táplálkozásnál előny, mert a hasonló méretű emlősöknél és madaraknál kevesebb élelemre van szükségük — utóbbiak ugyanis a táplálékukból kinyert energia jelentős részét szervezetük melegen tartására fordítják. A melegvérűek általában gyorsabban mozognak, bár egy támadó vagy menekülő gyík, kígyó vagy krokodil rövid távon rendkívül gyors lehet.

A hüllőkkel és kétéltűekkel a zoológia résztudománya, a herpetológia foglalkozik.

Egyes teknősfélék kivételével valamennyi hüllőt pikkelyek borítják.

A legtöbb hüllőfaj tojásrakó (ovoparia), a pikkelyes hüllők rendjébe tartozó egyes fajok azonban félelevenszülők (ovoviviparia), vagyis az utód még a tojás lerakása előtt kikel, emellett léteznek elevenszülők (viviparia) is, melyeknél a mészhéjú tojás ki sem fejlődik. Az elevenszülő fajok magzatait az emlősökéhez hasonló magzatburok veszi körül.[1] Utódaik fennmaradását általában megelőző gondoskodással próbálják biztosítani (például a teknősökre jellemzően elássák a tojásokat, esetleg őrzik a fészket, ahogyan a krokodilok).

A hüllők több százmillió éve fejlődtek ki olyan kétéltűekből, amelyek szárazon és vízben egyaránt éltek. Tőlük eltérően a hüllőket durva pikkelyek borítják, tojásaiknak pedig héja van. Ezek az alkalmazkodások tették lehetővé, hogy elszakadjanak a víztől, és sokféle környezetben megélő változataik fejlődjenek ki. A ma élő hüllők 4 fő rendje: a Chelonia rend (teknősök), a Crocodylia rend (krokodilok, aligátorok, kajmánok, gaviál), a Rhynchocephalia rend (hidasgyíkok) és a Squamata rend (kígyók és gyíkok). Méretük és felépítésük különböző, de vannak közös tulajdonságaik is. Rendszerint a szárazföldön tartózkodnak, és gerincesek (csontvázuk és központi gerincoszlopuk van). Bőrük pikkelyes vagy hártya borítja, védve őket a ragadozóktól és a kemény földtől. A hüllők hidegvérűek, a nap és a földfelszín hője melegíti fel testüket.

A nőstény hüllők petéit a hímek belsőleg termékenyítik meg. A kétéltűeknél ez a testen kívül történik. A víz viszi a spermát a petékhez.

A tojás belső szerkezete: középső magzatburok, szikzacskó, peteburok.

A hüllők osztályozása

A ma élő hüllők (Reptilia) parafiletikus csoportot alkotnak, amely monofiletikusnak is tekinthető, ha a madarakat (Aves) is beleszámítjuk
Komodói óriásgyík (Varanus komodoensis)

A klasszikus álláspont szerint a hüllők közé tartozik valamennyi magzatburkos állat a madarak és az emlősök kivételével. Tehát a hüllők úgy definiálhatók, mint a krokodilok, aligátorok, hidasgyíkok, gyíkok, kígyók, ásógyíkalakúak és teknősök csoportja. Ezek együttese a hagyományos Reptilia (a latin repere, „kúszás” szóból) osztály; ez a definíció ma is érvényes.

Egyes taxonómusok nemrégiben felvetették, hogy a taxont, minden leszármazottját beleszámítva monofiletikus csoportként lehetne kezelni. A fenti definíció szerint ugyanis, a madarakat és az emlősöket elkülönítve kezelik, habár mindkét csoport az ősi hüllőkből fejlődött ki. Colin Tudge így ír erről:

Az emlősök egy klád, és ebből következően a kladisztikusok szívesen elfogadják a hagyományos Mammalia taxont; és a madarakét is, amelyek egy kládként alkotják az Aves taxont, a Mammalia és az Aves pedig tulajdonképpen szubkládjai az Amniota (magzatburkosok) kládjának. A hagyományos definíció szerint azonban a hüllők nem alkotnak kládot, csupán egy, az Amniota kládba tartozó szekciót: amely azután maradt, miután a Mammalia és az Aves máshová került. Szinapomorfiák alapján nem definiálható megfelelő módon. Definiálható azonban a jellegzetességek kombinációival, illetve azok hiányával: a hüllők olyan magzatburkosok, amelyeknek nincs se szőre, se tolla. A kladisztika szerint a legmegfelelőbb, ha kijelentjük, hogy a Reptiliába a 'nem madár, nem emlős magzatburkosok' tartoznak.[2]

Némelyik kladisztikus monofiletikus csoporttá definiálta át a Reptiliát, besorolva a klasszikus hüllők mellé a madarakat és (kapcsolataik révén) esetleg az emlősöket is. Mások azonban nem hoztak létre egyesített taxont, hanem különböző osztályokra bontva tartják számon őket. A biológusok egy része szerint a négy fő rend közös jellemzői fontosabbak a kapcsolataiknál, továbbá szerintük a madarakat és az emlősöket is tartalmazó Reptilia rend már zavaróan eltérne a hagyományos rendszertől. Számos biológus kompromisszumos megoldásként csillaggal jelöli a parafiletikus csoportokat (például Reptilia* osztály). Colin Tudge az alábbi módon ismerteti ezt a rendszert:

Ennek analógiájára a hagyományos Amphibia osztály Amphibia* lesz, mivel némelyik ősi kétéltűtől származik valamennyi magzatburkos állat (Amniota); és a Crustacea törzs így Crustacea* lesz, mivel ebből származnak a rovarok és a soklábúak (százlábúak és ezerlábúak). Ha elhisszük, amit a zoológusok egy része állít, hogy a soklábúakból fejlődtek ki a rovarok, akkor ez a csoport a Myriapoda* nevet kell hogy kapja… Ezt a szabályt követve a csillagozatlan Reptilia az Amniota szinonimája lesz, ami tartalmazni fogja a madarakat és az emlősöket is, miközben a Reptilia* a röpképtelen, nem emlős magzatburkosokat fogja jelölni.[3]

Az újabb egyetemi szakkönyvek szerzői, például Benton[4] más kompromisszumos megoldást javasolnak, amely szerint a hagyományos besorolások mellett tüntetik fel a filogenetikus kapcsolatokat. Ebben az esetben a hüllők a Sauropsida, az emlősszerű hüllők pedig a Synapsida osztályba tartoznak úgy, hogy a madarak és az emlősök hagyományos osztályaikban maradnak.

Megkövesedett Ichthyosaurus-koponyák (Párizsi Természettudományi Múzeum)
Zöld leguán (Iguana iguana)
Ahaetulla nasuta

A hüllők legkorszerűbb filogenetikus osztályozása:

Más nyelveken
English: Reptile
Afrikaans: Reptiel
Alemannisch: Reptilien
aragonés: Reptilia
العربية: زواحف
مصرى: زواحف
অসমীয়া: সৰীসৃপ
asturianu: Reptilia
azərbaycanca: Sürünənlər
تۆرکجه: سوروننلر
башҡортса: Һөйрәлеүселәр
Boarisch: Reptülien
žemaitėška: Ruoplē
беларуская: Паўзуны
беларуская (тарашкевіца)‎: Паўзуны
български: Влечуги
বাংলা: সরীসৃপ
brezhoneg: Stlejvil
bosanski: Reptili
буряад: Мүлхигшэд
català: Rèptils
Cebuano: Reptil
کوردی: خشۆک
čeština: Plazi
Cymraeg: Ymlusgiad
dansk: Krybdyr
Deutsch: Reptilien
Ελληνικά: Ερπετά
Esperanto: Reptilioj
español: Reptilia
eesti: Roomajad
euskara: Narrasti
estremeñu: Retil
فارسی: خزندگان
suomi: Matelijat
Võro: Ruumaja
føroyskt: Skriðdýr
français: Reptile
Nordfriisk: Krepdiarten
Frysk: Reptilen
Gaeilge: Reiptíl
Gàidhlig: Pèist
galego: Réptiles
Avañe'ẽ: Otyryrýva
Gaelg: Reptilia
עברית: זוחלים
हिन्दी: सरीसृप
hrvatski: Gmazovi
hornjoserbsce: Łažaki
Kreyòl ayisyen: Rèptil
Հայերեն: Սողուններ
interlingua: Reptilia
Bahasa Indonesia: Reptil
Iñupiak: Paamġuaq
Ilokano: Reptilia
Ido: Reptero
íslenska: Skriðdýr
italiano: Reptilia
日本語: 爬虫類
Patois: Reptail
la .lojban.: respa
Basa Jawa: Rèptil
ಕನ್ನಡ: ಸರೀಸೃಪ
한국어: 파충류
Перем Коми: Кыссиссез
kurdî: Xijende
kernowek: Kramvil
Latina: Reptilia
Lëtzebuergesch: Reptiller
Limburgs: Reptiele
Ligure: Reptilia
lingála: Linyóka
lietuvių: Ropliai
latviešu: Rāpuļi
македонски: Влекачи
മലയാളം: ഉരഗം
кырык мары: Reptilia
Bahasa Melayu: Reptilia
မြန်မာဘာသာ: တွားသွားသတ္တဝါ
Napulitano: Rettile
Plattdüütsch: Reptilien
Nedersaksies: Kroepdeers
नेपाली: सरीसृप
नेपाल भाषा: रेप्ताइल
Nederlands: Reptielen
norsk nynorsk: Krypdyr
norsk: Krypdyr
Sesotho sa Leboa: Segagabi
occitan: Reptilia
ਪੰਜਾਬੀ: ਭੁਜੰਗੀ
polski: Gady
Piemontèis: Rétij
پنجابی: کرلے
پښتو: خاپوړن
português: Répteis
Runa Simi: Suchuq
rumantsch: Reptils
română: Reptilă
русиньскый: Плазы
संस्कृतम्: सर्पण-शीलः
саха тыла: Сыыллааччылар
sicilianu: Reptilia
Scots: Reptile
srpskohrvatski / српскохрватски: Reptil
Simple English: Reptile
slovenčina: Plazy
slovenščina: Plazilci
chiShona: Dzinokambaira
Soomaaliga: Xamaarato
српски / srpski: Гмизавци
Basa Sunda: Réptil
svenska: Kräldjur
Kiswahili: Reptilia
தமிழ்: ஊர்வன
తెలుగు: సరీసృపాలు
тоҷикӣ: Рептилия
Tagalog: Reptilya
Türkçe: Sürüngenler
татарча/tatarça: Сөйрәлүчеләр
українська: Плазуни
اردو: خزندے
oʻzbekcha/ўзбекча: Sudralib yuruvchilar
Tiếng Việt: Động vật bò sát
Winaray: Reptilia
吴语: 爬蟲類
ייִדיש: רעפטיליע
Yorùbá: Afàyàwọ́
Zeêuws: Reptielen
中文: 爬行动物
Bân-lâm-gú: Pâ-thiông
粵語: 爬蟲類