Hólyaghúzó anyagok
English: Blister agent

Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, ami fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén
Közepes mustárgáz égést szenvedett első világháborús katona. Nyakán, hónalján és kezén láthatóak a jellegzetes hólyagok

A hólyaghúzó anyagok, vagy másképpen hólyagképző anyagok olyan kémiai vegyületek, amelyek súlyos bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt és fájdalmat okoznak. Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, amely fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén. Bár a kifejezést gyakran használják nagyszabású, kémiai vegyszerömlések vagy kémiai harcanyagok okozta égésekkel kapcsolatosan,[1] néhány természetben előforduló anyag, mint például a kantaridin is hólyagképzőszer (vesicant).[2] Egyes, természetben előforduló anyagok – mint amilyen a furanokumarin – is okoznak hólyaghúzószerű hatásokat indirekt módon, például úgy, hogy nagymértékben megnövelik a bőr fényérzékenységét. A hólyaghúzó anyagok orvosi felhasználása is ismeretes, például szemölcseltávolítás; azonban még kis mennyiségben lenyelve is végzetes lehet.[2]

Vegyi hadviselésben alkalmazott hólyaghúzó anyagok

A legtöbb hólyaghúzó anyag az alábbi három csoportba sorolható:

  • Kén-mustárok - Kénalapú hatóanyag család, beleértve az úgynevezett mustárgázt.
  • Nitrogén-mustárok - A kén-mustárokhoz hasonló szerek családja, de kén helyett, a nitrogénen alapulnak.
  • Lewisite – Egy korai hólyaghúzószer, amelyet kifejlesztettek, de végül nem használtak az első világháborúban. Az 1940-es években elavulttá tette a britek által kifejlesztett anti-lewisite.

Esetenként, a foszgén oxim is a hólyaghúzó ágensek között szerepel, jóllehet, helyesebben inkább csalánméregnek nevezik.

Hatások

A fegyverként használt hólyaghúzó anyagok számos életveszélyes tünetet okozhatnak, beleértve:

  • Súlyos bőr-, szem-, illetve nyálkahártya-irritáció és fájdalom
  • Bőr eritéma (bőrpír) nagy, folyadékkal telt hólyagokkal, amelyek lassan gyógyulnak, és akár el is fertőződhetnek.
  • Könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-károsodás
  • Enyhe légzési nehézségtől kezdve akár markáns légúti károsodás

Minden jelenleg ismert hólyaghúzó anyag nehezebb a levegőnél, és könnyen felszívódik a szemen, a tüdőn és a bőrön keresztül. A kén-mustárok hatásai általában késleltetettek; a gőznek való kitettség 4-6 óra elteltével válik nyilvánvalóvá, a bőrnek való kitettség 2-48 óra múlva. A lewisite hatásai azonnaliak.

Jegyzetek

  1. Center for Disease Control. [2005. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. január 15.)
  2. a b Cantharidin and Meloids: a review of classical history, biosynthesis, and function Archiválva 2005. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Blister agent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások

Más nyelveken
English: Blister agent
فارسی: عامل تاول
français: Vésicant
日本語: びらん剤
한국어: 수포작용제
Nederlands: Blaartrekkend gas
português: Agente vesicante
русский: Везикант
Simple English: Blister agent
slovenščina: Mehurjevec