Goretti Szent Mária

Goretti Szent Mária
Goretti Szent Mária
Goretti Szent Mária
szűz, vértanú
Születése
1890. október 16.
Corinaldo
Halála
1902. július 6.
Nettuno
Tisztelete
EgyházaRómai katolikus egyház
TisztelikRómai katolikus egyház
Boldoggá avatása1947. április 27., Róma
Boldoggá avatta: XII. Piusz pápa
Szentté avatása1950. június 24., Róma
Szentté avatta: XII. Piusz pápa
SírhelyGoretti Szent Mária-bazilika, Nettuno
KegyhelyGoretti Szent Mária-bazilika, Nettuno
Ünnepnapjajúlius 6.
Jelképeililiom, pálma
Védőszentjelányoknak, fiataloknak, nemi erőszak áldozatainak, bűncselekmények áldozatainak, a megbocsátásnak, a tisztaságnak, a szegénységnek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Goretti Szent Mária témájú médiaállományokat.

Goretti Szent Mária, olaszul: Santa Maria Goretti (Corinaldo 1890. október 16.Nettuno 1902. július 6.) olasz vértanú, 1950. június 24-én avatta szentté XII. Piusz pápa, melynek során Mária édesanyja is jelen volt.

Élete

Mária szülei Luigi Goretti és Assunta Carlini egyszerű földművelő parasztok voltak, és néhány holdnyi földön gazdálkodtak lányuk szülőhelyén. Később áttelepültek egy Nettuno melletti településre: ott egy megözvegyült Serenelli nevű férfival béreltek közösen földet, akinek egy szem fia a Máriánál mintegy nyolc esztendővel idősebb Alessandro volt. Mária Serenelliékhez járt főzni.

Barátnője és Alessandro elmondása szerint a lány sokat imádkozott, különösen az esős napokon, vagy amikor kevés volt a munka. Mindig engedelmes és szorgos volt. Eltért a legtöbb lánytól, akik eléggé könnyűvérűek voltak, s nem kereste flörtölés végett a fiúk társaságát.

Serenelli iszákos és erőszakos ember hírében állt, s ebben sajnos fia sem maradt el tőle. Mária apja, Luigi Goretti meghalt maláriában, és anyjára, Assunta Carlinire hárult hat gyermeke nevelése. Tovább bérelték a földet, mivel nem volt máshová menni. A munkában Mária is állandóan segítette. Közben Serenellivel is elég sok konfliktusa támadt, ez annál jobban bonyolította a helyzetet. Mária tizenkét éves volt, amikor Alessandro szemet vetett rá. Mária ellenben a fiú kívánságát bűnnek tartotta. Mivel Alessandro nem tudta elcsábítani, egyre erőszakosabb lett az idő múlásával. Kétszer komolyabban erőszakoskodott a lánnyal, de mindkétszer elmenekült tőle. Alessandro meg is fenyegette Máriát, nehogy megpróbálja elárulni, mert különben megöli. Édesanyjától kérte, hogy ne hagyja soha magára, de nem tudta konkrétan megmagyarázni, mert amúgy sem akart az anyja helyzetén nehezíteni. Édesanyja meg is szidta, de ő azt mondta, hogy öljék meg, semhogy hazugságot beszéljen. Nemrég volt elsőáldozó, amit nagy örömmel várt. A hit mindig közel állt hozzá, s ugyanakkor tudta, milyen komoly veszélyben van nemcsak szüzessége, hanem élete is. De nem éppen saját életét féltette: Alessandrónak azért könyörgött, mert a bűnért elkárhozhat, tehát a fiú érdekeit is szem előtt tartotta.

Mária utolsó hete szorongásban telt el. Július 5-én déltájban egyedül maradt, amikor Alessandro megint felbukkant, és követelte, hogy menjenek együtt a hálószobába. Mária ellenállt, mire a fiú megragadta, és elkezdte a szobájába ráncigálni. Mária egyre csak ezt ismételte: „Nem, nem, az bűn, Alessandro, elkárhozol érte!” Alessandro annyira megdühödött, hogy kést rántott, és vagy tizennégyszer megszúrta a lányt. A szomszédok végül meghallották a zajt, és odarohantak. Az életveszélyes sebeket kapott Máriát Nettunóba vitték, az ottani kórházba, és kétórás műtéttel próbálták megmenteni. Végig öntudatánál maradt, és Jézust, valamint Szűz Máriát szólongatta. Haldokolva megbocsátott gyilkosának, Jézus kedvéért, mert ő is megbocsátott a gonosztevőnek a kereszten, s azt kívánta, Alessandro mellette legyen a paradicsomban. Július 6-án, egy vasárnapi napon meghalt.

Máriának a város szocialista tanácsa készített koporsót.

Alessandro Serenellit a gyilkosságért 30 év kényszermunkára ítélték. Négy évvel később álmában megjelent Mária, és virágot szedett neki. Ettől teljesen megváltozott, és példás magatartást mutatott büntetése hátralevő részében. 1928-ban szabadon engedték, és elment Mária anyjához, hogy bocsánatot kérjen tőle. Az asszony meg is bocsátott neki. Ekkor a corinaldói plébánián volt házvezetőnő. Akkor karácsony volt, és együtt mentek az esti misére.

1950. június 24-én XII. Piusz pápa nagy tömeg előtt avatta szentté Maria Gorettit, s az avatáson ott volt édesanyja is. Ez volt az első eset a szentek történetében, hogy egy szülő megélte és láthatta gyermeke szentté avatását.

Más nyelveken
English: Maria Goretti
català: Maria Goretti
čeština: Maria Goretti
Deutsch: Maria Goretti
Esperanto: Maria Goretti
español: María Goretti
français: Maria Goretti
Gaeilge: Maria Goretti
गोंयची कोंकणी / Gõychi Konknni: Maria Goretti
hrvatski: Marija Goretti
Bahasa Indonesia: Maria Goretti
italiano: Maria Goretti
Nederlands: Maria Goretti
português: Maria Goretti
srpskohrvatski / српскохрватски: Sveta Maria Goretti
Simple English: Maria Goretti
slovenčina: Mária Gorettiová
svenska: Maria Goretti
Kiswahili: Maria Goretti
Tiếng Việt: Maria Goretti