Gemini–7

Gemini–7
Gemini VII patch.png
Személyzet
Személyzet
Repülésadatok
OrszágUSA USA
ŰrügynökségNASANASA logo.svg
HívójelGemini–7
Személyzet

Frank Borman parancsnok

Jim Lovell pilóta
Tartalék személyzet

Ed White parancsnok

Michael Collins pilóta
HordozórakétaTitan II
NSSDC ID1965-100A
A repülés paraméterei
Start1965. december 4.
19:30:03.702 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC 19
Keringések száma206
Földet érés
ideje1965. december 18.
14:05:04 UTC
helye25°25,1' É, 70°6,7' Ny
Időtartam13 nap 18 óra
35 perc 1 mp
Űrhajó tömege3663 kg
Megtett távolság~9 029 771 km
Pálya
Perigeum(az első keringésen) 161,6 km
Apogeum(az első keringésen) 328,2 km
Pályamagasság
Föld körül28,89°
Periódus
Föld körül(az első keringésen)
89,93 perc
Előző repülés
Következő repülés
Gemini–6A
Gemini–8
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gemini–7 témájú médiaállományokat.

A Gemini–7, vagy hivatalos megjelölése szerint a Gemini VII volt az amerikai Gemini-program – felszállási sorrendjét tekintve – negyedik (jelölését és eredeti felszállási dátumát tekintve ötödik) emberes küldetése. Külön érdekessége volt a repülésnek, hogy a Gemini VI-t érintő problémák és az annak kapcsn kialakult újratervezett programlépések miatt a Gemini VII megelőzte a sorszámban előtte álló repülést. Erre amiatt került sor, hogy a Gemini VI startja meghiúsult az eredeti menetrend szerint, amikor is egy Agena célrakétával kellett volna űrrandevút lebonyolítania, ám az Agena hibája miatt nem volt értelme elindulni. Ekkor született az az alternatív megoldás, hogy a Gemini VI ne egy másik Agena-val, hanem egy másik Gemini-vel találkozzon odafenn a világűrben. A döntést követően átírták a két űrhajó repülésének forgatókönyvét és a Gemini VI-ot (Gemini VIA-ra átkeresztelve) és a Gemini VII-et szimultán repülésre küldték úgy, hogy a későbbi sorszámú űrhajó startol korábban.

A Gemini VII fő feladata a Gemini célok között egy másodlagos cél kikísérletezése volt: olyan hosszú időtartamú repülést kellett végrehajtani, amely egy holdutazás maximális időtartamával ekvivalens. A repülés célja egy tizennégy napos repülés kivitelezése volt. Ezen később az esm változtatott, hogy a Gemini VII előlépett a Gemini VIA randevúkísérletének céltárgyává. A hosszútávú repüléshez át kellett alakítani a repülési tervet – részben a korábbi Gemini tapasztalatok alapján –. Az űrhajósok immár eleve nem váltásokban végezték a feladataikat, hanem együtt és a munkaidejüket úgy osztották be, mintha a Földön lettek volna. Emellett attól a filozófiától is megváltak, hogy előírják mikor milyen feladatot, kísérletet kell elvégezni, helyette a feladatok egy laza láncolatát vázolták fel, amelyekre akkor került sor, amikor éppen idő volt rá. Az űrhajósok teljesen új tervezésű űrruhákat is kaptak a komfort növelésére, sőt a kényelem miatt engedélyt kaptak, hogy a műveleti szempontból csendesebb, veszélytelenebb időszakokban ne viseljék az űrruhájukat.

A repülésre Frank Borman parancsnokot és Jim Lovell pilótát jelölte ki Deke Slayton, az űrhajós személyzetek főnöke. A párhuzamosan repülő másik Gemini űrhajóban pedig Wally Schirra parancsnok és Tom Stafford pilóta foglalt helyet. A páros repülés tervezésekor felmerült, hogy Stafford és Lovell helyet cserélhetne, ám ezt Borman heves tiltakozása miatt végül elvetették. A szimultán repülés legnagyobb kihívása volt, hogy a Gemini VII startját követően milyen gyorsan tudja a földi személyzet ismét szolgálatba állítani a 19-es indítóállást. A tervek szerint erre kilenc nap volt szükséges, amelyet teljesített is a cape canaveral-i csapat. Ám az ominózus kilencedik napra a Gemini VIA számára kitűzött start meghiúsult: a Titan II rakéta egyik elektromos csatlakozója idő előtt kihúzódott, amely a startfolyamat automatikus leállásához vezetett az utolsó másodpercben. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az ilyen esetekre a műveleti utasításban előírt katapultálás nem ment végbe, mivel az azt irányító parancsnok nem húzta meg a kart.

A megismételt start kiválóan sikerült, majd a másodikként startoló űrhajó negyedik keringése során a Gemini VIA űrrandevút hajtott végre a Gemini VII űrhajóval. Ennek során a kezdeti 1992 kilométeres távolságot fokozatosan csökkentve, a negyedik keringés végén aktívan manőverezve végül negyven méter távolságra közelítette meg egymást a két űrhajó, majd kötelékrepülésbe kezdtek. A műveletek során a Gemini VIA volt az aktív fél, a Gemini VII passzív maradt. Később a Gemini VIA gyakorlásképpen körberepülte és különböző szögekben közelítette meg a testvérűrhajót, miközben végig 30 cm és 90 méter között tartották a távolságot. A sikeres űrrandevút követően Schirráék leszálltak, míg Bormanék még három napot keringtek fenn, hogy kitöltsék a 14 napra tervezett repülési időt. A repülés legvégén egy sor probléma ütötte fel a fejét, ám ennek ellenére 13 nap 18 óra 35 perc 1 másodperc repülés után sikerrel szálltak le az űrhajósok az Atlanti-óceánra 1965. december 18-án.

Más nyelveken
English: Gemini 7
български: Джемини 7
català: Gemini 7
کوردی: جمنای ٧
čeština: Gemini 7
Deutsch: Gemini 7
español: Gemini 7
eesti: Gemini 7
فارسی: جمینای ۷
suomi: Gemini 7
français: Gemini 7
galego: Gemini 7
עברית: ג'מיני 7
italiano: Gemini 7
日本語: ジェミニ7号
한국어: 제미니 7호
latviešu: Gemini 7
Nederlands: Gemini 7
norsk: Gemini 7
polski: Gemini 7
português: Gemini VII
русский: Джемини-7
slovenčina: Gemini 7
српски / srpski: Џемини 7
svenska: Gemini 7