Forgatókönyv

A forgatókönyv játékfilmek és dokumentumfilmek írásban rögzített alapanyaga. Bár a hasonlóság igen jelentős, mégsem célszerű összekeverni a szövegkönyvvel, amely élő színpadi előadások, rádiójátékok stb. írásbeli alapja.

A forgatókönyv írása pontosan meghatározott szabályok szerint történik. Játékfilmek esetében két fajtáját különböztetjük meg:

  1. Az irodalmi forgatókönyv
  2. A technikai forgatókönyv

Az irodalmi forgatókönyv két szövegrészből áll: a leíró, instrukciós rész, amely tartalmazza a helyszínek, a díszletek, a szereplők, a mozgások részletes leírását, esetleg a szereplők érzéseinek, gondolatainak leírását (pl. Ingmar Bergman, Szabó István stb. forgatókönyveiben), és általában a jelenetek hangulatának pontos ismertetését. Esetenként utalhat a zörejekre, a zenei aláfestésre, vagy a kameramozgásokra.A másik szövegrész a szereplők neveit, és utána az ún. dialógusok (szövegek) szó szerinti, szándék szerint filmben elhangzó változatát tartalmazza. Az irodalmi forgatókönyv lényegében a majdani film teljes, mindenre kiterjedő leírása, amely gyakran önálló irodalmi alkotásként, olvasmányélményként is megállhatja a helyét (Ingmar Bergman forgatókönyvei például voltaképpen regényszerű nyelvezettel és minőségben készültek.)

A technikai forgatókönyv az irodalmi forgatókönyv alapján készül, formátuma, megkötései jóval feszesebbek az irodalmi forgatókönyvénél. Rendszerint két hasábban íródik: baloldalt az instrukciós rész jóval tömörebb megfogalmazásban, s a kameramozgások, a beállítások, a vágások immáron részletes rögzítései, tervei szerepelnek. A jobb oldali rész a hangé: itt is szerepelnek a szereplők nevei, azok szövegei, de a zörejek, a zene is feljegyzésre kerül. A technikai forgatókönyvet az irodalmi forgatókönyv alapján rendszerint a film rendezője írja, esetleg a forgatókönyvíró és az operatőr bekapcsolódásával.

A technikai forgatókönyv napjaink filmgyártásában egyre kevésbé használatos: a rendezők manapság jobb szeretik technikai instrukcióikat kézzel bejegyezni az irodalmi forgatókönyv lapjaira.

Más szempontú csoportosítás:

Az eredeti forgatókönyv a forgatókönyvíró és/vagy rendező saját ötletéből születik meg.

Az adaptált forgatókönyv valamely irodalmi mű (dráma, regény, novella, képregény stb.) adaptálása (átültetése) játékfilmbe. Leggyakrabban sikerregényeket szoktak adaptálni a várható kasszasiker reményében. Adaptált könyveknél megmarad a regény cselekménye, karakterei, helyszínei, kora stb. A forgatókönyv az időkorlát miatt némi változtatásokkal követi a regény történetét, de igyekszik hű maradni az eredeti darabhoz. Van olyan példa is, mikor az eredeti mű csak részben felel meg a forgatókönyvnek.

Más nyelveken
English: Screenplay
العربية: سيناريو (فن)
azərbaycanca: Ssenari
беларуская: Сцэнарый
беларуская (тарашкевіца)‎: Сцэнар
български: Сценарий
বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী: রোটেইরো
bosanski: Scenarij
čeština: Scénář
dansk: Filmmanus
Deutsch: Drehbuch
Ελληνικά: Σενάριο
Esperanto: Scenaro
euskara: Gidoi
français: Scénario
Frysk: Senario
עברית: תסריט
हिन्दी: पटकथा
հայերեն: Սցենար
Bahasa Indonesia: Adegan layar
italiano: Sceneggiatura
日本語: 脚本
ქართული: სცენარი
қазақша: Сценарий
한국어: 각본
Кыргызча: Сценарий
Lëtzebuergesch: Dréibuch
lietuvių: Scenarijus
latviešu: Scenārijs
македонски: Сценарио
മലയാളം: തിരക്കഥ
Bahasa Melayu: Lakon layar
Plattdüütsch: Dreihbook
norsk nynorsk: Filmmanus
norsk: Filmmanus
polski: Scenariusz
română: Scenariu
русский: Сценарий
Simple English: Screenplay
slovenčina: Scenár
slovenščina: Scenarij
српски / srpski: Сценарио
Türkçe: Senaryo
українська: Сценарій
Tiếng Việt: Kịch bản phim
Bân-lâm-gú: Kha-pún
粵語: 劇本