Fogalom

A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonképpen minden, amit állítani lehet. A fogalom maga máig filozófiai viták kereszttüzében áll, ily módon nem tisztázott teljes mértékig, hogy mit kell értenünk alatta, értelmezésére számos elméletet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működését bizonyos határokon belül jól leíró elméletek, melyek kikerültek a filozófiai diskurzusból és hatékony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvészet, az informatika és a deduktív tudományok területén. Ilyenek az osztályelmélet, a halmazelmélet, a nyelvészeti és logikai szemantika. Példák fogalmakra:

szeretet”, „háziállat”, „adás-vétel”, „gumicukor”, „a római pápa”, „földön kívüli civilizáció”, „hétfejű sárkány”, „A Magyar Köztársaság Országgyűlése”, „hőmérséklet

A fogalmak első osztályozását Arisztotelész végezte el, az ő munkássága révén létrejött elméletet nevezzük klasszikus fogalomelméletnek (vagy archaikus kifejezéssel fogalomtannak). A későbbiekben Descartes, Locke, Hume, Leibniz majd Frege, Russell, Wittgenstein és mások foglalkoztak a fogalmak természetével. Ma is új, tartalmas elméletekkel állnak elő Hilary Putnam, Jerry Fodor és még sokan mások.

Klasszikus fogalomelmélet

Fogalmak szerkezete

A fogalmakat úgy képzeljük el, mint alapvető fogalmak összetételeit. A klasszikus elmélet tehát a fogalmak kompozicionális tulajdonságát hangsúlyozza és minden fogalmom esetén feltételez egy azt meghatározó definicionális szerkezetet. Az F összetett fogalmat tehát olyan szükséges és elégséges feltételek (ismérvek) együttese definiálja, melyek megadják a kritériumát annak, hogy állíthassuk vagy tagadhassuk, hogy egy adott a dolog esetén:

az a dolog az F fogalom alá esik

Például az agglegény fogalmát definiáljuk úgy, mint olyan felnőtt férfi, aki nőtlen, vagyis

agglegény =def felnőtt férfi és nőtlen

A klasszikus definíciót (definitio fit per genus proximum et differentiam specificam) jellemzően úgy szerkesztjük meg, hogy egy tágabb fogalomhoz (nem – genus) sajátos meghatározó tulajdonságot, tulajdonságokat jelölünk ki (faji sajátosságok – differentiam specificam).

Például

paralelogramma =def négyszög és szemközti oldalai párhuzamosak

itt a nemfogalom a négyszög fogalma, a faji sajátosság a szemközti oldalai párhuzamosak fogalma.

A klasszikus fogalomtan egységes eljárásban láttatja a fogalmakkal kapcsolatos feladatokat. Amikor új fogalmat definiálunk, akkor ezt a definíció helyessége érdekében úgy kell megtenni, hogy pontosan meg kell adni a szükséges és elégséges ismérvek rendszerét. Egy adott tudományterület esetén úgy kell szisztematikusan feltárni a fogalomrendszert, hogy az összes jellemző fogalmat be kell sorolni nem–faj osztályokba. (Arisztotelész például ezt az élőlények osztályokba sorolásával és számos mással is elvégezte.) Amikor pedig az a feladatunk, hogy ellenőrizzük, hogy egy adott dolog egy adott fogalom alá tartozik-e, akkor nem kell mást tennünk, mint azt megvizsgálni, hogy a dolog a fogalmat definiáló ismérvei alá esik-e.

Fogalmak terjedelme és tartalma

A rombusz fogalmát kétféleképpen is definiálhatjuk. Ekkor a két fogalom terjedelme azonos lesz. Ezt az extenzionális egybeesést jelöli a szürke vonal.

A nem-faj besorolás elvezet ahhoz a problémához, hogy azonos nembe tartozó fogalmakat hogyan hasonlítsunk össze. Például

Minden rombusz paralelogramma, de nem minden paralelogramma rombusz.
Van olyan deltoid, ami nem téglalap, és van olyan téglalap, ami nem deltoid.

A fogalmak összehasonlíthatóságának elmélete nem más, mint azon összességek összehasonlítása, amelyek elemei a fogalmak alá tartoznak. Egy F fogalom terjedelmének (vagy extenziójának) nevezzük azon dolgok összességét, melyek a fogalom alá tartoznak.

Adott fogalom terjedelme általában elmosódott határral rendelkezik. Egyes dolgok esetén kérdéses, hogy a fogalom alá tartozik-e vagy sem. Ez a határozatlanság még akkor is jelentkezik, amikor a fogalom az ismérvei által pontosan definiált. Vannak azonban tudományterületek, melyekben a terjedelmek határai élesnek vehetők, mint például az axiomatikus-deduktív tudományok esetén. Ezekben az osztályelmélet a fogalmak extenzionális vizsgálatának hatékony módszerévé vált. A fogalmakat ekkor a terjedelmüket reprezentáló osztályokkal helyettesítik, amit vizsgálnak pedig az, hogy része-e az egyik osztály a másiknak. A vizsgálódás szofisztikáltabb változatát a halmazelmélet adja.

Egy fogalom tartalma, az őt alkotó részfogalmak (ismérvek) összessége. Például az

F =def a darabban játszó főiskolás lányok

fogalom ismérvei a játszik a darabban, főiskolás és lány fogalmak. Ezek együttese az F fogalom tartalma. Érdemes megjegyezni, hogy a terjedelem mérete fordított kapcsolatban van a tartalom alkotóinak számával. Több az ismérv együttes megkövetelése szűkíti a fogalom terjedelmét.

Általános, egyedi és üres fogalmak

Általánosnak nevezünk egy fogalmat, ha a terjedelmébe több dolog tartozik; egyedinek, ha egy; és üresnek, ha egy se. Például a

halandó

általános fogalom, a

Francia Köztársaság jelenlegi elnöke

egyedi, a

huszonnégy fejű sárkány

üres. Az általános fogalmak terjedelmi összehasonlításának vizsgálatát teljesen elvégezte Arisztotelész a kategorikus szillogizmusok elméletében.

Az egyedi és üres fogalmak vizsgálata felveti a kérdést, hogy ha csak egy vagy egy dolog se tartozik egy fogalomhoz, akkor vajon van-e egyáltalán jelentése vagy tartalma a fogalomnak. Az ilyen fogalmakra vonatkozó vizsgálatokat Frege és Russell alapozták meg.

Más nyelveken
English: Concept
aragonés: Concepto
العربية: مفهوم
azərbaycanca: Anlayış
беларуская: Паняцце
беларуская (тарашкевіца)‎: Паняцьце
български: Концепция
brezhoneg: Meizad
bosanski: Pojam
català: Concepte
کوردی: چەمک
čeština: Pojem
Чӑвашла: Ăнлав
Cymraeg: Cysyniad
dansk: Begreb
Esperanto: Koncepto
español: Concepto
eesti: Mõiste
euskara: Kontzeptu
فارسی: مفهوم
suomi: Käsite
galego: Concepto
हिन्दी: अवधारणा
hrvatski: Pojam
Bahasa Indonesia: Konsep
íslenska: Hugtak
italiano: Concetto
日本語: 概念
қазақша: Ұғым
한국어: 개념
Ripoarisch: Bejreff
lietuvių: Sąvoka
latviešu: Jēdziens
олык марий: Умыл
македонски: Концепт
Bahasa Melayu: Konsep
norsk: Begrep
ਪੰਜਾਬੀ: ਸੰਕਲਪ
polski: Pojęcie
português: Conceito
Runa Simi: Imakay
română: Concept
русский: Понятие
русиньскый: Понятя
sicilianu: Cuncettu
Scots: Concept
srpskohrvatski / српскохрватски: Pojam
Simple English: Concept
slovenčina: Pojem
slovenščina: Koncept
shqip: Koncepti
српски / srpski: Концепт
svenska: Begrepp
тоҷикӣ: Мафҳум
Türkçe: Kavram
татарча/tatarça: Төшенчә
українська: Поняття
Tiếng Việt: Khái niệm
吴语: 概念
ייִדיש: באגריף
中文: 概念
粵語: 概念