FidoNet

Tom Jennings

A FidoNet az első, és a valaha létezett legnagyobb elektronikus amatőr üzenet- és file-továbbító hálózat, mely az Internet elterjedése előtt biztosított világméretű, alacsony költségű elektronikus levelezést és adattovábbítást. A hálózat pontjait BBS rendszerek alkotják.

A FidoNetet 1984-ben Tom Jennings alapította a kaliforniai San Franciscóban azért, hogy az általa fejlesztett „Fido” BBS szoftverek számára lehetővé tegye az egymás közötti kommunikációt. Ahogy ez a hálózat növekedett, más BBS programok is használni kezdték ugyanezen protokollt, és így egyre többen kapcsolódtak a hálózathoz. A BBS rendszereket telefonos modemek kötötték össze, melyek batch (kötegelt) feldolgozási módban továbbították az adatokat.

Az eredeti Fido BBS szoftver napjainkban már nem használható a 2000. év dátumproblémája miatt, ami számos egyéb FidoNetes programot is érintett (mint például az elterjedt BlueWave üzenetolvasót). Sok esetben a BBS programok szerzői is abbahagyták programjaik fejlesztését és így azokat nem volt, aki kijavítsa. Számos új program és szabványmódosítás keletkezett azóta, ezért a hálózat még napjainkban is működőképes, részben az internetet használva átviteli közegnek.

Áttekintés

A FidoNet fő összeköttetési formája a telefonos modemes kapcsolat, ahol a node-ok egymással egy előre meghatározott protokoll szerint csatlakoznak, leveleket és file-okat cserélnek. Mivel a csatlakozások ugyanazt a telefont használták, mint amin gazdáik telefonáltak, ezért a FidoNet hívások egy előre meghatározott, éjjeli időszakban történtek, melynek neve Zone Mail Hour vagy ZMH („Zóna levelezési óra”) volt, a földrész helyi idejéhez képest általában hajnali 1 és 4 óra között.

A FidoNet és a BBS saját programjai ugyanazon a telefonszámon voltak elérhetőek. A legtöbb modern FidoNet kompatibilis levelező képes volt automatikusan felismerni azt, ha nem BBS, hanem FidoNet program hívta, ezzel lehetővé tették azt, hogy ne kelljen a BBS-t a ZMH idejére kikapcsolni. Ez általában egy „Nyomd meg az <ESC> gombot a BBS-hez” felirat volt, ami 2-3 másodpercet adott a FidoNet hívónak, hogy magát azonosítsa, többnyire az EMSI protokollal („*EMSI_REQ…”). Ha ez nem történt meg, vagy egy ESC érkezett, akkor a rendszer a BBS-t indította a FidoNet levelező helyett. A ZMH emiatt eredeti jelentése helyett átalakult azzá a minimális időszakká, amikor a nem napi 24 órában üzemelő FidoNet rendszereknek mindenképp működniük kellett.

Napjaink FidoNete saját netmail (az internetes e-mail-hez hasonló levelezés), echomail (Usenet-szerű hírcsoportok) és file-továbbítási szabványokkal rendelkezik. A legújabb szabványok leírják a FidoNet és a TCP/IP kapcsolatát, így az internet használható átviteli közegként.

A FidoNet echomail konferenciái közül sok elérhető a Usenet hierarchiájában, és levéltovábbító rendszerek léteznek a FidoNet és az internet között. A széles körben elterjedt internetes visszaélések, spamek sok átjáró bezárását eredményezték (mint amilyen az 1:1/31 IEEE fidonet.org átjáró volt).

A FidoNetet számítógépes amatőrök üzemeltetik (sokan közülük hackerek és rádióamatőrök), és az egész rendszer ingyenes. Ez befolyásolta a FidoNet levelezésben és konferenciákban jellemző színvonalat is: a társalgások általában magas színvonalon zajlottak, a résztvevők szellemi színvonala nem hatolt egy bizonyos szint alá, és az interneten „természetes” visszaélések, támadások, spamek, és általában az erőforrások szándékos pazarlása szinte teljesen ismeretlen volt.

Egy tipikus FidoNet rendszer egy mailerből (levelező, ami az üzenettovábbtás fizikai feladatát látja el), egy tosserből („lökdőső”, ami a továbbítandó és fogadott levelek tömörítését, az útválasztást („routing”) és sokszor a végfelhasználói programokhoz tartozó átalakításokat végzi) és számos segédprogramból áll (mint a tömörítők, levélszerkesztők és olvasók stb.)

A végfelhasználói program általában vagy egy helyi levélolvasó (mint amilyen a GoldED) vagy a BBS software FidoNetes levélkezelő része, aminek segítségével a BBS felhasználói azon keresztül tudják a FidoNet üzeneteket és file-okat kezelni. Gyakori módja ez utóbbinak az offline reader használata, vagyis olyan levelezőprogram, ami a BBS-ről (telefonon) lehívja a leveleket egy tömörített csomagban, és íráshoz-olvasáshoz nem igényel BBS kapcsolatot (és így nem fogyasztja a telefonszámlát).

A FidoNet felhasználóinak és node-jainak száma az internetes kapcsolatok elterjedésével jelentősen esett, de még mindig jelentős olyan országokban, ahol a telefonos kapcsolat egyszerűbb és olcsóbb, mint más internetes kapcsolati lehetőségek, vagy az internet használata akadályokba ütközik.

Más nyelveken
English: FidoNet
català: FidoNet
čeština: FidoNet
dansk: FidoNet
Deutsch: FidoNet
Esperanto: FidoReto
español: FidoNet
eesti: FidoNet
suomi: FidoNet
français: Fidonet
hrvatski: FidoNet
italiano: FidoNet
日本語: FidoNet
lietuvių: Fidonet
Nederlands: FidoNet
norsk: FidoNet
polski: Fidonet
português: FidoNet
русский: Фидонет
српски / srpski: FidoNet
svenska: FidoNet
українська: Фідонет
中文: FidoNet