Feminizmus

Nemzetközi nőnapi gyűlés Dakkában, Bangladesben, 2005. március 8-án, a National Women Workers Trade Union Centre szervezésében

A feminizmus olyan politikai eszme, melynek középpontjában a női egyenjogúság ideálja áll. A feminista mozgalom ideológiai alapja, amelynek célja kezdetben a női egyenjogúságért való harcra korlátozódott, azonban a mai feminista mozgalmak esetében a kezdeti cél mellett, egyes csoportok tevékenysége egyéb célokkal is kibővült.

A nők jogait követelő hangok már a 17. században megjelentek, de a feminizmus első hulláma csak a 19. század második felére teljesedett ki. Ahogyan a társadalmak fokozatosan demokratizálódtak, és az egyes társadalmi osztályok között a különbségek – legalábbis jogi értelemben – megszűntek, úgy vált egyre fenntarthatatlanabbá, hogy a nők nem rendelkeztek választójoggal. Ennek elérése érdekében indult meg a 20. század elején a szüfrazsett mozgalom, amely különösen Angliában volt erős. (Ottani vezetője Emmeline Pankhurst volt.) Nagy visszhangot keltő akcióik napjainkban is példaértékűek a polgári engedetlenségi mozgalmak számára.

A feminizmus – számos irányzatának köszönhetően – rendkívül sokrétű, és az élet szinte minden területén érezteti a hatását. Egyes mozgalmak kifejezetten a nők gazdasági helyzetével foglalkoznak, mások a fizikai biztonságára helyezik a hangsúlyt, legyen szó akár a családon belüli, akár a munkahelyi erőszakról, vagy épp a prostitúcióról. Akadnak olyanok, akik az egészségügyre specializálódnak, vagy épp a törvények és a jog oldaláról közelítik meg a kérdést. A különböző irányzatokat a közös alapaxióma tartja össze, miszerint: „A nőket, mint társadalmi csoportot, számtalan hátrányos megkülönböztetés és erőszak éri pusztán azért, mert nők.” A feminizmus célja tehát az, hogy a nők számára is biztosítsa azokat az emberi jogokat, amelyek egy férfit megilletnek.

Feminista mozgalmak története

A történelem feminista mozgalmainak három hullámát különböztetik meg. Mindegyik szakasz, ugyan azokat a kérdéseket taglalja, különböző szempontból. A mozgalmakat egy viszonylag hosszú, ám gyakorlatilag eredménytelen időszak előzte meg, az úgynevezett „protofeminizmus”. Ez a szakasz nemcsak felhívta a nők figyelmét nők és férfiak eltérő jogi és társadalmi helyzetére, de az egyenjogúsági küzdelmeket is megalapozta. Egyesek szerint a feminista mozgalom az ezredfordulótól egy negyedik hullámban folytatódott és napjainkig is tart, de valójában ma már nem beszélhetünk egységes szerveződésről.

Protofeminizmus

A feminizmus kifejezés elsőként Franciaországban jelent meg 1872-ben, az Oxford English Dictionary először 1894-ben listázta ezt a szót. Bár a történelemben korábban is akadtak olyan nők, akiknek sikerült kiemelkedniük – elsősorban királynők, előkelők, írók és színésznők –, de ezek a nők még nem voltak feministának nevezhetők, hiszen csupán a saját érdekeiket képviselték. A szó szoros értelmében feministának azonban csak az nevezhető, „akinek van szeme a nők szisztematikus és nemükből fakadó elnyomására, és az önérvényesítés mellett nőtársai sorsát is szívén viseli.”

Az első nem szervezett felszólalások az újkorra estek, amikor az anyanyelvű kultúra megerősödése és a polgárosodás nyújtotta anyagi előnyök a nők egy vékony szeletének irodalmi ambícióival jártak együtt. Igaz, egyes csoportok már aktívan részt vettek a francia forradalomban, de az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában még nem esik szó a nők jogairól. A köztársaság párthívei ugyanis az arisztokrata asszonyok és a filozófusnők kapcsán a nők szerintük túlzott politikai és társadalmi befolyására figyelmeztettek, illetve propagandájuk része volt a királynő állítólagos erkölcstelensége. [1]

Az un. protofeminista törekvések az emancipációs mozgalmak logikáját követték, a 19. században megjelenő értelmiségi nők széles körű, részben érzelmekre alapozó tevékenységet folytattak. [2] A 19–20. század fordulóján a nők már nem csak az oktatás és a munkavállalás területén kívántak nagyobb szabadságot, de megjelentek a magánéletet érintő kérdések is, mint a szabad párválasztás vagy a gyerekvállalás.

Első hullám

Az első szervezett feminista hullám a 20. század elején indult Angliában, majd az Egyesült Államokban és a világ több pontján. Elsődleges célkitűzésnek a nők szavazati jogának kivívását tekintették. Innen ered a „szüfrazsett” (francia: suffrage, eredetileg latin suffragium) elnevezés, ami az első hullám gyakran használt jelzőjévé vált. Sok helyen csak részlegesen értek el sikert vagy évtizedekbe telt a törekvéseik megvalósítása. A mozgalom idővel egyre inkább radikalizálódott, így a Nők Társadalmi és Politikai Szövetsége (WSPU) 1912 és 1914 között 300 erőszakos akciót – gyújtogatás, merénylet, kirakatok bezúzása, művészeti alkotások elpusztítása – hajtott végre, sőt a merényletekért felelős WSPU sok esetben fizetett aktivistákat alkalmazott. [3]

Az első hullám esetében többen kritizálták – a feministák harmadik hulláma is –, hogy az elithez és középosztályhoz tartozó, magas iskolai végzettségű nők akcióiról volt szó. Az első hullám történetének egyoldalúan nőjogi megközelítését beárnyékolja, hogy Nagy-Britanniában és Németországban a férfiak csak 1918-ban szereztek általános és egyenlő választójogot.

Jóllehet egyes feminista narratívák csökkentik a jelentőségüket, a korszak feminista szimpatizánsainak és ideológusainak jelentős része férfi volt. [4]

Második hullám

A második hullám kiindulópontjának az 1960-as évekbeli Egyesült Államokat tekinthetjük, ahol a második világháború után robbanásszerűen megnőtt a felsőoktatásban tanuló nők száma, mindez azonban nem változtatott a hagyományos nemi szerepeken. A második (akárcsak a későbbi harmadik) hullám szoros kapcsolatban állt a korabeli radikális baloldali irányzatokkal és polgárjogi mozgalmakkal. A korábbiakhoz képest változást jelentett, hogy a politikai és szociális jogok igénylésén, például a munkához való jogon és a vezetői pozíciókhoz való hozzáférésen túl – a hatvanas évek szexuális forradalmával szoros összefüggésben – először merültek fel a magánszférához, a nemi élethez és a reprodukcióhoz fűző jogok. A „nő saját testéhez való jogával” kapcsolatban a korábban is tiltott nemi erőszak mellett ekkor kezdték el szabályozni a fogamzásgátlást, az abortuszt, a mesterséges megtermékenyítést és a szexuális zaklatást.

Harmadik hullám

A harmadik, és egyben utolsó jelentős feminista mozgalom kezdete az 1990-es évek elejére tehető. Célja elsősorban a második hullám hibáira való rávilágítás volt. Az Egyesült Államokban ekkoriban vette kezdetét a globalizáció, és ez ráébresztette a társadalmat a faji és osztálybeli különbségek figyelmen kívül hagyására. Korábban minden feminista sikert középosztálybeli, fehér bőrű nők értek el és a kiterjesztett jogok is csak rájuk vonatkoztak. A munkásosztály és az afroamerikaiak továbbra is kiszolgáltatott helyzetben voltak. De nem ez volt az egyetlen ok, amiért nem tekinthetjük teljesnek a második hullám sikereit. A munkahelyi hierarchián való feljebbjutás ( üvegplafon) ugyanis továbbra is nehézségekbe ütközött, és jelentős fizetésbeli különbségek alakultak ki.[ forrás?]

Más nyelveken
English: Feminism
Afrikaans: Feminisme
Alemannisch: Feminismus
aragonés: Feminismo
العربية: نسوية
asturianu: Feminismu
azərbaycanca: Feminizm
تۆرکجه: فمینیزم
башҡортса: Феминизм
Boarisch: Feminismus
žemaitėška: Femėnėzmos
беларуская: Фемінізм
беларуская (тарашкевіца)‎: Фэмінізм
български: Феминизъм
भोजपुरी: नारीवाद
বাংলা: নারীবাদ
brezhoneg: Gwregelouriezh
bosanski: Feminizam
буряад: Феминизм
català: Feminisme
нохчийн: Феминизм
کوردی: فێمینیزم
čeština: Feminismus
dansk: Feminisme
Deutsch: Feminismus
Zazaki: Feminizm
Ελληνικά: Φεμινισμός
Esperanto: Feminismo
español: Feminismo
eesti: Feminism
euskara: Feminismo
estremeñu: Feminismu
فارسی: فمینیسم
suomi: Feminismi
Võro: Feminism
français: Féminisme
Frysk: Feminisme
Gaeilge: Feimineachas
galego: Feminismo
گیلکی: فمنيسم
עברית: פמיניזם
हिन्दी: नारीवाद
Fiji Hindi: Feminism
hrvatski: Feminizam
Հայերեն: Ֆեմինիզմ
interlingua: Feminismo
Bahasa Indonesia: Feminisme
Interlingue: Feminisme
Ilokano: Peminismo
íslenska: Femínismi
italiano: Femminismo
Patois: Feminizim
ქართული: ფემინიზმი
қазақша: Феминизм
한국어: 여성주의
Kurdî: Femînîzm
Latina: Feminismus
Limburgs: Feminisme
lietuvių: Feminizmas
latviešu: Feminisms
मैथिली: नारीवाद
македонски: Феминизам
Bahasa Melayu: Feminisme
Mirandés: Femenismo
မြန်မာဘာသာ: အမျိုးသမီးဝါဒ
مازِرونی: فیمینیسم
नेपाली: नारीवाद
नेपाल भाषा: मिसावाद
Nederlands: Feminisme
norsk nynorsk: Feminisme
norsk: Feminisme
Novial: Feminisme
occitan: Feminisme
ଓଡ଼ିଆ: ନାରୀବାଦ
ਪੰਜਾਬੀ: ਨਾਰੀਵਾਦ
polski: Feminizm
Piemontèis: Feminism
پنجابی: فیمینزم
پښتو: فیمینزم
português: Feminismo
română: Feminism
русский: Феминизм
русиньскый: Фемінізм
саха тыла: Феминизм
sicilianu: Fimminismu
Scots: Feminism
srpskohrvatski / српскохрватски: Feminizam
Simple English: Feminism
slovenčina: Feminizmus (hnutie)
slovenščina: Feminizem
shqip: Feminizmi
српски / srpski: Феминизам
svenska: Feminism
Kiswahili: Ufeministi
తెలుగు: స్త్రీవాదం
Tagalog: Peminismo
Türkçe: Feminizm
татарча/tatarça: Феминизм
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: فېمىنىزم
українська: Фемінізм
اردو: نسائیت
walon: Feminisse
Winaray: Feminismo
吴语: 女权主义
ייִדיש: פעמיניזם
中文: 女性主義
Bân-lâm-gú: Lú-sèng-chú-gī
粵語: 女性主義