Egy nemzet születése

Egy nemzet születése
(The Birth of a Nation)
1915-ös amerikai némafilm

A film plakátja
A film plakátja
Rendező D. W. Griffith
Producer D. W. Griffith
Vezető producer Harry E. Aitken
Alapmű Thomas Dixon
Műfaj dráma, háborús, romantikus, történelmi
Forgatókönyvíró
  • Frank E. Woods
  • D. W. Griffith
Főszerepben
Zene Joseph Carl Breal
Operatőr G. W. Bitzer
Vágó D. W. Griffith
Díszlettervező D. W. Griffith
Gyártás
Gyártó David W. Griffith Corp.
Ország   Amerikai Egyesült Államok
Nyelv
  • angol
  • nincs (némafilm)
Játékidő 190 perc
Költségvetés 110 000  USD
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Amerikai Egyesült Államok Allied Artists Classic Library
Bemutató Amerikai Egyesült Államok 1915. március 3.
További információk
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egy nemzet születése témájú médiaállományokat.
The Birth of a Nation

Az Egy nemzet születése, alcím: Amerika hőskora (eredeti cím: The Birth of a Nation) 1915-ös fekete-fehér amerikai némafilm.

Az első történelmi filmeposz volt, ami az is bizonyítja, hogy a nézők hajlandóak voltak már a némafilm korában is végigülni egy háromórás drámát. D. W. Griffith megalkotta a kor mozgóképes formanyelvét számtalan újítási eredményével. Griffith felfedezte a drámai közelképek, a követő felvételek és más kameramozgások használatát. Párhuzamos cselekvésekkel operált a filmben, kereszt- és egyéb vágási technikákat alkalmazott, valamint ő volt az első, aki zenét használt a filmjéhez.

A petersburgi csatán kívül feldolgozták Lincoln meggyilkolását, a néger parlament üléseit. A petersburgi csata rendezése a tömegjelenetek iskolapéldája.

Történet

Jelenet a filmből

A film az amerikai polgárháború előtt kezdődik. Az Amerika hőskora három szinten mutatja be az akkori amerikai társadalom, a polgárháború és két család történetét. Bemutatja a rabszolgaság kialakulsását, mielőtt az forradalomba lépne. Történelmi jeleneteket vegyít a filmbe: Lincoln aláírja a proklamációt, Lee megadja magát Grantnak, Lincoln merénylet áldozata lesz stb. A polgárháborút a film elején csataképekben mutatja be, majd nagy hangsúllyal a négerek és félvérek uralmát a déli államokban, s végül a Klu Klux klán létrejöttét és akcióit. Ebbe az eseménysorba szövődik bele a két család története. Az északi Stoneman családból főleg Elsie kerül előtérbe, aki iránt a déli Cameron család fia, Ben érdeklődik, míg a húga, Margaret Phil Stonemanre emlékezik. A két család fiai szembekerülnek egymással a csatában. A sebesült Bent Washingtonba viszik, ahol Elsie ápolja a kórházban. Mire visszatér családjához délre, már az elszegényedést tapasztalja. Stoneman a félvér Lynchet küldi délre Cameronék városába, hogy vegyen részt a választásokban, majd maga is oda költözik. Közben Ben megszervezi a Klánt, amely megkezdi ténykedését a feketék ellen, s bár Elsie rájön erre, mélyen hallgat róla. A választási manipulációk következtében az északiak (a négerek) nyernek. Phil Stoneman, akinek közeledését Margaret most visszautasítja, hátat fordít apja politikájának, azért, amiért a Ben testvérére, Florára támadó néger katonát, Gust a Klán kivégezte. Lynch bosszút akar állni Cameronékon, akiknek sikerül elrejtőzniük. Elsie Lynchtől kérne számukra segítséget, de amikor az feleségül kéri őt, már az apja is tiltakozik. Lynch Stoneman ellen fordul, emberei pedig Cameronék házát támadják. Mindkét helyszínre a Klán visz segítséget. És a két család összebékülése jelenti Amerika – az amerikai nemzet – igazi születését.

A rasszista sztereotípiákat vegyítő történet Griffith a két család és szolgálóik életén keresztül láttatja. Nézőpontja szerint a rabszolgaság és felszabadítóik felelősek az ország széthullásáért és a polgárháború kitöréséért. A film második része az újjáépítést dolgozza fel és hősként állítja be a frissen alakult Ku-Klux-Klan tagjait. Vadító elgondolás Griffith részéről egy szerelmi történet szálait szőni a faji háború eseményei közé.

Más nyelveken