Fekvése, geológiai jellemzői
Edinburgh
Kelet-Skóciában, a
Forth folyó kiszélesedő torkolatának (Firth of Forth) déli partján található. Távolsága Glasgow-tól 43 kilométer keleti, Aberdeentől 129 kilométer délnyugati irányban.[7]
A város, melynek területe 262,28 négyzetkilométer, részben vulkanikus eredetű, völgyekkel szabdalt hegyvidéki területen helyezkedik el. A városon belül megtalálható azonban a parti síkság is, a délkeleti, lothiani területen. Itt az alapkőzet egy nagyméretű
geoszinklinálisban, azaz üledékgyűjtő medencében jött létre, és kőszén tartalmú üledékes kőzetekből áll. Ezt a vulkanikus tevékenység töredezetté tette. A mélyben rekedt magma néhol csak megemelte az alapkőzetet, némely területen pedig felszínre is tört lávaömlés formájában. Az előbbire példák a karbon időszakban (mintegy 340 millió évvel ezelőtt) kialakult telepteléres párkányok, mint például a Salisbury Crags, valamint a vulkáni dugók, mint amilyen az Arthur’s Seat (Artúr széke), amely egy meglapuló oroszlánra hasonlít. Mind a csúcsán, mind az északi és délnyugati lábánál tavak alakultak ki, melyeket ma parkok ölelnek körül. A felszínre törő lávafolyás a devon időszakban (mintegy 400 millió éve) alakította ki a
Pentland-hegységet, amely a várost déli oldalról határolja. Ennek legmagasabb pontja az 567 méteres
East Cairn Hill. A város domborzatát a legutóbbi jégkorszak gleccserei alakították tovább.[8]
Gyakran említik úgy Edinburgh-t, mint hét dombra épült várost. Geológiai értelemben azonban ezek nem dombok, hanem egymás mellett fekvő, eltérő magasságú területek, és ez adja a városnak ezt a jelleget.[9][10]
A parti síkságot számos kisebb folyó szabdalja, többségében délnyugat–északkeleti irányban, mint például a Leith folyó egy 40 kilométeres szakasza.
Az Arthur’s Seat panorámája