Disznótor

Böllér a középkorban
Disznótoros házi termékek
Disznó bontása Csehországban
Disznóölés (középkori kalendárium illusztrációja)
Disznótoros hurka készítése Erdélyben

A disznótor, disznóvágás[1] vagy disznóölés[2] a háznál nevelt sertés[3] hagyományos levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, töltött káposzta fogásokból rendezett vacsora. Magyarországon a rendszerint télen, a karácsony előtti, illetve a januári hideg napokban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb tradíciója, amely manapság a városi emberek számára népszerű turisztikai és hagyományőrző élménnyé vált.[4]

A magyar falusi népszokások közül a legtöbb embert megmozgató egyik közösségi esemény volt. Általában a disznóhizlalás befejezését a hideg téli időszakra időzítették, hiszen a romlékony hús feldolgozása ilyenkor a legegyszerűbb, és hogy a késztermékek egy részét lefagyasztva, más részét sózással vagy füstöléssel tartósítva hosszabb ideig eltarthassák.

A disznóölés számos más európai országban is ismert, így például Albániában (a nem muszlim lakosság körében), Bulgáriában, Horvátországban, Szerbiában, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban, Olaszországban, Moldovában, Romániában, Szlovéniában, Portugáliában, Spanyolországban, Ukrajnában, Korzikán és Oroszországban is hagyomány.

Más nyelveken
English: Pig slaughter
brezhoneg: Fest an hoc'h
čeština: Zabijačka
Esperanto: Porkobuĉo
eesti: Seatapp
euskara: Txerriboda
français: Tue-cochon
hrvatski: Kolinje
日本語: 豚の屠殺
polski: Świniobicie
русский: Забой свиней
Tiếng Việt: Giết mổ lợn