Diakónus

Katolikus diakónus egy felújított stílusú dalmatikában

A diakónus olyan személy, aki egyházi szolgálatokat teljesít. A fogalom felekezetenként eltérő tartalmú.

A szó eredete

A magyarban használatos diakónus szó az ógörög διάκονος (diakonos) főnévnek a latin nyelvben meghonosodott átírásából (diaconus) származik. Az eredeti görög szó jelentése szolga, szolgálattevő, felszolgáló, esetleg hírvivő, de sosem rabszolga (doulos) vagy hivatalnok (hypērétēs). A latin diaconus szó görög eredetijének jelentését hordozza, a legmegfelelőbb latin tükörfordítása a minister. A magyar egyházi műnyelvben a diakónusra a szerpap és a segédlőpap elnevezések is használatosak voltak, előbbi a Katolikus Egyház római (latin), utóbbi a bizánci (görög) rítusú részegyházaiban, de az egyházi köznyelvből eltűnni látszanak, és szinte csak a liturgiában találkozni ezekkel a szavakkal. A diakonátus (szerpapság) a diakónus hivatalának elnevezése.

Más nyelveken
English: Deacon
العربية: شماس
ܐܪܡܝܐ: ܡܫܡܫܢܐ
беларуская: Дыякан
български: Дякон
català: Diaca
čeština: Jáhen
dansk: Diakon
Deutsch: Diakon
Ελληνικά: Διάκονος
Esperanto: Diakono
español: Diácono
eesti: Diakon
euskara: Diakono
فارسی: دیکون
suomi: Diakoni
galego: Diácono
עברית: דיאקון
hrvatski: Đakon
Հայերեն: Սարկավագ
Bahasa Indonesia: Diaken
Ido: Diakono
íslenska: Djákni
italiano: Diacono
ქართული: დიაკვანი
Latina: Diaconus
Limburgs: Diake
lietuvių: Diakonas
latviešu: Diakons
മലയാളം: ശെമ്മാശൻ
Nederlands: Diaken
norsk nynorsk: Diakon
norsk: Diakon
occitan: Diague
polski: Diakon
português: Diácono
română: Diacon
русский: Диакон
srpskohrvatski / српскохрватски: Đakon
Simple English: Deacon
slovenčina: Diakon
slovenščina: Diakon
српски / srpski: Ђакон
svenska: Diakon
Kiswahili: Shemasi
ไทย: ดีกัน
Tagalog: Diyakono
Türkçe: Diyakoz
українська: Диякон
اردو: شماس
Tiếng Việt: Phó tế