Charousek Rezső

Charousek Rezső
Charousek Rudolf
Charousek Rudolf
Személyes adatok
Születési dátum 1873. szeptember 19.
Születési hely Prága
Halálozási dátum 1900. április 20. (26 évesen)
Halálozási hely Nagytétény
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Cím sakkmester [1]
Legmagasabb Élő-pontszám 2734 (1900 március) [2]
Legmagasabb ranglista 6. (1899 május) [2]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Charousek Rezső témájú médiaállományokat.

Charousek Rezső Rudolf (ejtése: Karusek [3]) ( Prága, 1873. szeptember 19.Nagytétény, 1900. április 20.) magyar sakkmester.

Életpályája

Mrs G.A. Anderson élőben készített rajza Charousekről, megjelent: Chess Pie, 1922, 67. oldal

Szülei cseh származásúak voltak, de Magyarországon, főleg Debrecenben, és egy ideig Miskolcon éltek. Apja Charousek Károly szakképzett elektromechanikus, mint távírdafelvigyázó az államvasút szolgálatában állt Debrecenben. Anyja Uher Mária, aki éppen Prágában tartózkodott fia megszületésekor. [4] Cseh származása ellenére ő magát mindig magyarnak tartotta, és ezt a tényt hazai és külföldi életrajzírói, köztük a cseh szakírók is, elfogadták. [5] Apja 1888-ban hivatalosan is magyarnak honosíttatta családját. [6]

15 éves korában gimnazistaként tanult meg sakkozni. Szülei a sakkiránti vonzódását nemcsak felismerték, de támogatták is, aminek bizonyítéka, hogy az érettségi után anyjától ajándékképpen a nagy sakkbibliát, (híres sakk-könyv) könyvét kapta. Jogi tanulmányait Kassai Jogakadémián kezdte el, apja ezért áthelyeztette magát ide. Gyorsan megtalálta helyét a virágzó kassai sakkéletben. Elméletileg is képezte magát, és hogy jobban megragadjanak a fejében a megnyitási változatok, a Bilguert kézzel lemásolta. [4]

Az első magyar levelezőversenyt Maróczyval megosztva megnyerte. Maróczy meghívta Budapestre, ahol több erős sakkozóval játszott sikeres mérkőzést. Ezt követően úgy döntött, hogy Budapesten folytatja jogi tanulmányait, amelyet később azonban élénk sakktevékenysége miatt nem fejezett be. Budapesti sikerei után nemzetközi szinten is jól szerepelt, Nürnbergben 1896-ban az akkori világbajnokot, Emanuel Laskert, és a világbajnokjelölt David Janowskit is megverte. [7] Ugyanazon év őszén a budapesti millenáris versenyen (amely az első Magyarországon rendezett nemzetközi verseny volt, igen erős mezőnnyel) Csigorinnal holtversenyben első, ám az első helyért folyó meccset elvesztette. [8] 1897-ben Berlinben úgy győzött, hogy az utolsó kilenc fordulóban 9 pontot szerzett, közben ismét legyőzte Csigorint és Janowskit. Első helyezéséért 2000 márkás díjat kapott. [4] [9] Utolsó versenyén Kölnben 1898-ban már betegen a 2–4. helyet osztotta. [10]

1900. április 18-án Nagytétényben hunyt el, és ott is temették el. A magyar sakkozók közadakozásból 1907-ben szép emlékoszlopot állíttattak a sírra. Ide temették 1906-ban elhunyt apját és 1918-ban meghalt édesanyját is. A temető megszüntetésekor 1982-ben Budapest Főváros Tanácsa a hamvakat és az emlékoszlopot áthelyeztette a Kerepesi temetőbe, közvetlenül Maróczy Géza síremléke mellé. [4]

Eredményei a világbajnok Lasker kihívójának minősítették, de a mérkőzés nem jött össze: Charousek 26 évesen a tuberkulózis elleni harcát elvesztette. A királycsel mestere volt, ezzel a megnyitással győzte le a világbajnokot is.

Más nyelveken