Bernard Germain de Lacépède

Bernard Germain de Lacépède
Bernard Germain de Lacépède.jpg
Életrajzi adatok
Született1756. december 26.
Agen
Elhunyt1825. október 6. (68 évesen)
Épinay-sur-Seine
Nemzetiségfrancia
Pályafutása
Szakterületzoológia, ichthiológia
Munkahelyek
Más munkahelyekTermészettudomány-történeti Múzeum, Párizs Jardin des Plantes (füvészkert),
Szakmai kitüntetések
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Royal Society tagja
Akadémiai tagságInstitut de France, Royal Society, Svéd Királyi Tudományos Akadémia

Hatással voltAndré Marie Constant Duméril
Hatással voltak ráGeorges-Louis Leclerc de Buffon

Bernard Germain de Lacépède aláírása
Bernard Germain de Lacépède aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernard Germain de Lacépède témájú médiaállományokat.
Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824)

Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26.Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Lacépède”.

Élete

A francia természettudós az Aquitania régióban levő Agen városban született. Taníttatását szigorúan felügyelte az apja. A természettudomány iránti érdeklődését Georges-Louis Leclerc de Buffon „Histoire naturelle, générale et particulière” című műve keltette fel. Szabadidejében a zenével is foglalkozott; jó zongorista és orgonista lett. Két opera darabot is komponált, ezeket soha nem adták ki, azonban Christoph Willibald Gluck német zeneszerző megdicsérte e két zeneiműért. 1781 - 1785 között két verseskötetet adott ki, „Poétique de la musique” címmel. Ugyanebben az időben két fő írása jelent meg: 1781-ben az „Essai sur l'électricité” és 1782-1784 között a „Physique générale et particulaire”. E két írás következtében Buffonnal jó barátságba került, aki 1785-ben kinevezte a királyi botanikuskert alkalmazottjának, és szerette volna, ha de Lacépède folytatja korábbi művét, a „Histoire naturelle”-t. Buffon művének a folytatása „Histoire des quadrupèdes, ovipares et des serpents” címmel jelent meg 1788 - 1789 között, két kötetben. 1789-ben egy harmadik rész is megjelent, a „Histoire naturelle des reptiles”.

A francia forradalom kitörése után Lacépède az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagja lett, de a rémuralom időszaka alatt elhagyta Párizst – mivel nem értett egyet a mészárlásokkal és ezért az élete is veszélybe került. Amikor a királyi fűvészkertet (Jardin du Roi) füvészkertté (Jardin des Plantes) szervezték át, Lacépède-et a halakkal és hüllőkkel foglalkozó részleg vezetőjévé nevezték ki. 1798-ban publikálta az Histoire naturelle des poissons (A halak természethistóriája) első kötetét, 1803-ban jelent meg az ötödik kötet, 1804-ben pedig az Histoire des cétacés (A cetfélék története). A politikában vállalt szerepe miatt ezután kevés ideje jutott a természettudomány művelésére. 1799-ben képviselő lett, 1801-ben a felsőház elnöke (ezt a posztot 1807-08 és 1811-13 között is betöltötte), 1803-ban a Francia Becsületrend nagykancellárja, 1804-ben államminiszter, a Bourbon restauráció alatt, 1819-ben főnemesi (peer) rangot kapott. 1812-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották. Tagja volt továbbá a brit Royal Societynek és természetesen a francia Institut de France-nak is. Élete utolsó szakaszában készült el nagy műve, az Histoire générale physique et civile de l'Europe (Európa természettörténete), mely csak halála után, 1826-ban jelent meg 18 kötetben. 1825. október 6-án Épinay-sur-Seine-ben érte utol a halál.

Más nyelveken