Athén

Athén (Αθήνα)
Fentről és balról: az Akropolisz, a görög Parlament, Zappeion Megaron, az Olimpiai Stadion, Monastiraki tér, athéni panoráma
Fentről és balról: az Akropolisz, a görög Parlament, Zappeion Megaron, az Olimpiai Stadion, Monastiraki tér, athéni panoráma
Közigazgatás
Ország   Görögország
Régió Attika
Prefektúra Athéni
Polgármester Giorgos Kaminis (PASOK)
Irányítószám 10x xx, 11x xx, 120 xx
Körzethívószám 21
Autórendszám kódja Yxx, Zxx, Ixx
Népesség
Teljes népesség 664 046 fő (2011) [1]
Népsűrűség 9.270 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 70-338 m
Terület 38.964 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Athén (Görögország)
Athén
Athén
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 59′, k. h. 23° 43′
Az Athén weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Athén témájú médiaállományokat.

Athén ( görög: Αθήνα, Athína; IPA /a'θina/, ógörögül: Ἀθῆναι, Athénai, IPA /atʰɛ̂ːnaɪ/, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország. A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagy hatalmú városállam és jelentős tudományos központ volt. Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ez Görögország lakosságának mintegy 35%-a. A város napjainkban keleti irányban növekszik, Attika félszigetén ( Nagy-Athén).

1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni kolostort.

Történelem

Nevének eredete

Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Athén neve görögül Athénai volt, Athéné istennő görög nevének (Athéna) a többes száma. A város nevében többes számot alkalmaztak, mint Thébai ( Théba) vagy Mükénai ( Mükéné) esetében. [2] Amikor 1976-ban Görögországban hivatalosan is áttértek az újgörög nyelv használatára, a népi Athína forma lett a város hivatalos neve.

Történeti áttekintés

Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, az i. e. 1. évezredben. Görögország "Aranykorában" (kb. i. e. 500-tól i. e. 300-ig) az egész nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk. E kiemelkedő korszak után Athén továbbra is jómódú város, szellemi központ maradt, egészen a késő római időkig. Athén lakossága i. e. 430 táján elérte a 310 000-et.

529-ben a keresztény Bizánci Birodalom minden filozófiai iskolát bezáratott, mert nem értett egyet azok pogány gondolkodásával, tanaival. A bizánci uralom idején Athén fokozatosan elszürkült, annyira, hogy a keresztes hadjáratok idejére egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. Végzetesnek bizonyult a város szempontjából a 13–15. századok ideje, amikor a görög bizánciak a francia–olasz keresztesekkel harcoltak Athénért. 1458-ban az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát a városra, amikor II. Mehmet a Hódító szultán elfoglalta azt. Amint a szultán először meglátta Athént, földbe gyökerezett a lába az ámulattól, lenyűgözték ókori emlékművei, olyannyira, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg minden alattvalójának az emlékművek megrongálását. A Parthenónban csodálatosan szép mecsetet működtettek.

A szultán szándéka ellenére, hogy megőrizze Athént oszmán tartományi fővárosként, a város lakossága tovább csökkent, majd tovább romlottak a túlélés feltételei, amikor a 18. század végére maga az Oszmán Birodalom is hanyatlásnak indult. Az idő múlásával a törökök egyre hanyagabbul kezelték a műemlékeket; a csodálatos Parthenonban Athén velencei ostroma idején ( 1687), lőpor és lövedék raktárat rendeztek be. Ennek eredményeként a templom súlyos károsodást szenvedett, amikor egy eltévedt velencei ágyúgolyó felrobbantott több hordó lőport, amelyet a főhajóban tároltak.

A görög függetlenségi háború után az oszmán birodalom elveszítette Athént. Amikor 1833-ban az újonnan létrejövő Görög Királyság fővárosa lett, mindössze 5000-en lakták ezt a hajdan csodálatos várost. A következő néhány évtized a város újjáépítésével telt, alapvetően neoklasszikus stílusjegyeket felhasználva. 1896-ban Athén rendezte meg az első újkori Nyári Olimpiai Játékokat. A következő jelentős növekedésre az 1920-as években került sor, amikor külvárosokat hoztak létre, elsősorban a Kis-Ázsiából beözönlő menekültek elszállásolására. A második világháborúban a várost elfoglalták a németek és Athén jelentős veszteségeket szenvedett a háborúban. Athén a háború után gyors növekedésnek indult, ami kb. az 1980-as évek elejéig tartott és túlzsúfoltsághoz, közlekedési túlterheltséghez, légszennyezettséghez vezetett. A város ma is Európa egyik legszennyezettebb városa, bár az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai jelentős eredményeket hoztak a probléma enyhítésére.

Más nyelveken
English: Athens
Afrikaans: Athene
Alemannisch: Athen
አማርኛ: አቴና
aragonés: Atenas
Ænglisc: Athēnas
العربية: أثينا
ܐܪܡܝܐ: ܐܬܢܘܣ
مصرى: اتينا
asturianu: Atenes
Aymar aru: Athina
azərbaycanca: Afina
تۆرکجه: آتن
башҡортса: Афина
Boarisch: Athen
žemaitėška: Atienā
Bikol Central: Atenas
беларуская: Афіны
беларуская (тарашкевіца)‎: Атэны
български: Атина
bamanankan: Athens
བོད་ཡིག: ཨ་ཐེན།
brezhoneg: Aten
bosanski: Atina
буряад: Афина
català: Atenes
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: Ngā-diēng
нохчийн: Афина
Cebuano: Atenas
کوردی: ئەتینا
corsu: Atene
qırımtatarca: Atina
čeština: Athény
словѣньскъ / ⰔⰎⰑⰂⰡⰐⰠⰔⰍⰟ: Аѳинꙑ
Чӑвашла: Афинсем
Cymraeg: Athen
dansk: Athen
Deutsch: Athen
Zazaki: Atêna
dolnoserbski: Atheny
डोटेली: एथेन्स
Ελληνικά: Αθήνα
Esperanto: Ateno
español: Atenas
eesti: Ateena
euskara: Atenas
estremeñu: Atenas
فارسی: آتن
suomi: Ateena
Võro: Ateena
føroyskt: Athen
français: Athènes
arpetan: Atèna
Nordfriisk: Athen
Frysk: Atene
Gaeilge: An Aithin
Gagauz: Afina
贛語: 雅典
Gàidhlig: An Àithne
galego: Atenas
Avañe'ẽ: Atena
Gaelg: Yn Atheen
客家語/Hak-kâ-ngî: Athens
Hawaiʻi: ʻAkenai
עברית: אתונה
हिन्दी: एथेंस
Fiji Hindi: Athens
hrvatski: Atena (grad)
hornjoserbsce: Athen
Kreyòl ayisyen: Atèn
Հայերեն: Աթենք
interlingua: Athenas
Bahasa Indonesia: Athena (kota)
Interlingue: Athina
Ilokano: Atenas
Ido: Athina
íslenska: Aþena
italiano: Atene
日本語: アテネ
Patois: Atenz
la .lojban.: atenas
Basa Jawa: Aténa
ქართული: ათენი
Qaraqalpaqsha: Afina
Taqbaylit: Atena
Адыгэбзэ: Афинхэр
Kabɩyɛ: Atɛnɩ
қазақша: Афина
ಕನ್ನಡ: ಅಥೆನ್ಸ್
한국어: 아테네
къарачай-малкъар: Афинле
Kurdî: Atîna
коми: Афинъяс
kernowek: Athína
Latina: Athenae
Ladino: Atena
Lëtzebuergesch: Athen
лезги: Афинар
Limburgs: Athene (stad)
Ligure: Atene
lumbaart: Atene
lingála: Atenis
لۊری شومالی: آتئن
lietuvių: Atėnai
latviešu: Atēnas
мокшень: Афитт
Malagasy: Athens
Māori: Ātene
македонски: Атина
മലയാളം: ഏതൻസ്‌
монгол: Афин
मराठी: अथेन्स
Bahasa Melayu: Athens
Malti: Ateni
Mirandés: Atenas
မြန်မာဘာသာ: အေသင်မြို့
эрзянь: Афины ош
Dorerin Naoero: Atens (Grit)
Nāhuatl: Atenas
Napulitano: Atene
Plattdüütsch: Athen
नेपाली: एथेन्स
नेपाल भाषा: एथेन्स
Nederlands: Athene (stad)
norsk nynorsk: Aten
norsk: Athen
Chi-Chewa: Athens
occitan: Atenas
Livvinkarjala: Afiinat
ଓଡ଼ିଆ: ଏଥେନ୍ସ
Ирон: Афинæтæ
ਪੰਜਾਬੀ: ਐਥਨਜ਼
Kapampangan: Athens
Papiamentu: Atenas
Norfuk / Pitkern: Athens
polski: Ateny
Piemontèis: Atene
پنجابی: ایتھنز
Ποντιακά: Αθήνα
português: Atenas
Runa Simi: Athina
rumantsch: Athen
română: Atena
armãneashti: Athina
tarandíne: Atene
русский: Афины
русиньскый: Атены
саха тыла: Атина
sardu: Atene
sicilianu: Ateni
Scots: Athens
davvisámegiella: Athena
srpskohrvatski / српскохрватски: Atena
Simple English: Athens
slovenčina: Atény
slovenščina: Atene
Gagana Samoa: Atenai
chiShona: Athens
shqip: Athina
српски / srpski: Атина
Seeltersk: Athene (Stääd)
svenska: Aten
Kiswahili: Athens
ślůnski: Atyny
தமிழ்: ஏதென்ஸ்
తెలుగు: ఏథెన్స్
Türkmençe: Atina
Tagalog: Atenas
Türkçe: Atina
татарча/tatarça: Афина
Twi: Athens
удмурт: Афины
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: ئافېنا
українська: Афіни
اردو: ایتھنز
oʻzbekcha/ўзбекча: Afina (shahar)
vèneto: Atene
vepsän kel’: Afinad
Tiếng Việt: Athens
West-Vlams: Athene
Volapük: Atina
walon: Atene
Winaray: Atenas
Wolof: Aten
хальмг: Атен балһсн
მარგალური: ათენი
ייִדיש: אטען
Yorùbá: Áténì
Zeêuws: Athene
中文: 雅典
文言: 雅典
Bân-lâm-gú: Athens
粵語: 雅典
isiZulu: I-Athene