Aszklépiosz

Aszklépiosz
Asklepios.3.jpg
Házastársa
  • Epione
  • Coronis
Gyermekei
  • Machaon
  • Podalirius
  • Panacea
  • Telesphorus
  • Aceso
  • Hügieia
  • Aegle
  • Iaso
  • Meditrine
Szülei

Apollón
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszklépiosz témájú médiaállományokat.

Aszklépiosz (görög betűkkel Ἀσκληπιός, latinosan: Aesculapius, régiesen: Eszkuláp) a gyógyítás istene a görög-római mitológiában.

Apollón és Korónisz nimfa gyermeke. Kezdetben halandó volt, ám Zeusz az istenek közé emelte, így lett ő a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene. Feleségétől, Épiónétól született gyermekei: Makhaón, a sebészet mestere, Podaleiriosz, a belső bajok ismerője, Hügieia, az egészség istennője, Iaszó, a gyógyítás istennője, Panakeia, a növényi eredetű gyógyszerek istennője, valamint Ianiszkosz és Iatrosz gyógyító istenek. Makhaón a görög hagyomány (Iliasz) szerint a trójai háború görög tábori orvosa (és mellesleg Podaleiriosszal együtt egy 30 hajóból álló flotta vezére) volt, továbbá Arisztotelész családja tőle származtatta magát.

A népszerű istenség jellemző attribútuma volt az orvosi pálca, amelyre egy kígyó tekeredett fel, és amely ma is látható a gyógyszertárak cégérében. A vedlő, így az újraéledő testet jelképező kígyóknak nagy szerepük volt Aszklépiosz gyógyítótevékenységében is. Szent állata a kígyó mellett a kakas volt, amelyet gyakran áldoztak neki.

Anyja, Korónisz, a thesszáliai hercegnő szerelme nem maradt hű Apollónhoz, és a félrelépésről Apollónt tájékoztatta egy varjú. A feldühödött isten megkérte testvérét, Artemiszt, hogy ölje meg Koróniszt. A hercegnő már a halotti máglyán feküdt és Apollón haragjának tüzében égett, amikor az isten megsajnálta gyermekét, hirtelen kivette anyja méhéből meg nem született fiát, és a kentaur Kheirón gondjaira bízta a kicsit. Khirón megtanította a gyermek Aszklépioszt a gyógyítás művészetére. Az ifjú szert tett a sebészet, a gyógyhatású készítmények tudományára, megtanult bájitalokat keverni és varázslatokat is tanult. Pallasz Athéné megajándékozta a jótékony Aszklépioszt egy itallal, amely Gorgó véréből készült. Ennek az italnak kétféle hatása volt aszerint, hogy Gorgó melyik oldalából vették a vért. Ugyanis ha azt a jobb oldalából vették, az italnak természetfeletti, csodás hatása volt, de a bal oldalából kiszívott vér mérgező, halálos ital volt. Ezekkel az ajándékokkal Aszklépiosz messze meghaladta halandó társainak orvosi tudományát. Olyannyira sikerült tökélyre fejlesztenie tudományát, hogy magát Zeuszt is lefőzte, hiszen Aszklépiosz fel tudta támasztani a halottakat.

Egy alkalommal Artemisz megkérte unokaöccsét, hogy támassza fel a számára oly kedves Hippolütoszt. A vonakodó istenség először próbált feltámasztani embert, és miután sikerült neki, magára vonta Zeusz haragját. A főisten ezt a sors és a világegyetem rendjének megváltoztatásának tartotta, amit senki, még ő sem tehet meg. Így egy villámsújtással megölte Aszklépioszt és Hippolütoszt is, ám megsajnálta a jóságos és gyógyító Aszklépioszt, és felemelte az Olümposzra, az istenek közé. Aszklépiosz azóta sántított.

Szentélyei gyógyforrások, gyógyító barlangok köré épültek, ahol Aszklépiosz papjai, az aszklépidák gyógyítottak. A gyógymódot inkubációnak nevezték, amely abból állt, hogy a beteg a barlangban aludt, ahol gyakran rajta kívül nem mérges kígyók is voltak. Az éjszaka folyamán a beteg Aszklépiosz istennel álmodott, és másnap a papok megfejtették az álmot, és gyógykészítményt adtak a betegnek, valamint tanácsokat, hogy fürödjön gyógyforrásokban, vagy menjen el a gümnaszionba. Gyakran mondják, hogy maga Hippokratész is Aszklépiosz leszármazottja volt. Legnevezetesebb szentélye Epidauroszban volt, ahol i. e. 400 körül nemzetközi ünnepségeket rendeztek Aszklépiosz tiszteletére, atlétikai és lóversenyekkel, zenei és költői vetélkedőkkel. További szentélyei voltak Kószban, Pergamonban, Kürénében, Rómában, Sziküónban, Korinthoszban, Kenkhareaiban, Phleiuszban, Argoszban, Patraiban és az észak-peloponnészoszi Pellénében, a phókiszi Tithoreában és Naupaktoszban. Egy-egy új szentély hivatalos megnyitását az Epidauroszból odavitt szent kígyó megérkezése jelentette. Ez történt Athénban is, és amíg az új kórház felépült, addig Szophoklész, a költő látta vendégül a kígyót.

Rómában Aesculapius néven tisztelték az i. e. 293-ban bekövetkező járvány leküzdése után.

Más nyelveken
English: Asclepius
Afrikaans: Asklepios
Alemannisch: Asklepios
العربية: أسقليبيوس
asturianu: Asclepiu
azərbaycanca: Asklepi
беларуская: Асклепій
беларуская (тарашкевіца)‎: Асклепі
български: Асклепий
brezhoneg: Asklepios
bosanski: Asklepije
català: Asclepi
corsu: Asclepiu
čeština: Asklépios
Cymraeg: Asclepius
dansk: Æskulap
Deutsch: Asklepios
Ελληνικά: Ασκληπιός
Esperanto: Asklepio
español: Asclepio
eesti: Asklepios
euskara: Asklepio
فارسی: اسقلبیوس
suomi: Asklepios
français: Asclépios
galego: Asclepio
עברית: אסקלפיוס
hrvatski: Asklepije
հայերեն: Ասկլեպիոս
Bahasa Indonesia: Asklepios
íslenska: Asklepios
italiano: Asclepio
ქართული: ასკლეპიოსი
kurdî: Esxîlos
Latina: Aesculapius
Lëtzebuergesch: Asklepios
Ligure: Asclepio
lietuvių: Asklepijas
latviešu: Asklēpijs
македонски: Асклепиј
Bahasa Melayu: Asklepios
Nederlands: Asklepios
norsk nynorsk: Asklepios
norsk: Asklepios
occitan: Asclèpi
polski: Asklepios
português: Esculápio
română: Asclepios
русский: Асклепий
русиньскый: Асклепий
Scots: Asclepius
srpskohrvatski / српскохрватски: Asklepije
Simple English: Asclepius
slovenčina: Asklépios
slovenščina: Asklepij
shqip: Asklepiu
српски / srpski: Асклепије
svenska: Asklepios
Tagalog: Asklepios
Türkçe: Asklepios
українська: Асклепій
oʻzbekcha/ўзбекча: Asklepiy
Winaray: Asclepius
Bân-lâm-gú: Asclepius