Absztrakt művészet

F. Marc:Harcoló formák (1914). Neue Pinakothek, München.
V. V. Kandinszkij: Sárga, vörös, kék (1925)

Az absztrakt művészet vagy nonfiguratív művészet (kevésbé gyakran használt, egyéb elnevezésekkel: nem-objektív művészet, abszolút művészet, konkrét művészet, tárgyatlan művészet) hagyományos meghatározással, a szűkebb értelemben vett valóság- és természetábrázoló jelleget, azaz a valóság tárgyi összefüggéseit és alakjait (mint pl. a tárgyak, élőlények, tájak, tér- és időbeli viszonyok) a műalkotásokból kiküszöbölő és a művészi munkában tudatosan figyelmen kívül hagyó, a hagyományos természetelvű és ábrázoló jellegű művészettel szembehelyezkedő, természeti motívumokra még csak nem is utaló képzőművészeti irányzatok gyűjtőneve.[1][2][mj 1][mj 2] Az „absztrakt” elnevezés a filozófia (azon belül a lételmélet) „absztrakció” szavából eredeztethető.

Szűkebb értelemben véve, absztrakt művészetnek azokat az Európában létrejött, de világszerte elterjedt modern és posztmodern (19. és 20. századi), az avantgárdban gyökerező művészeti irányzatokat és iskolákat nevezzük, melyek fent leírt „tárgyatlan” attitűddel rendelkeznek. Jellemzői - elsősorban a festészetben, szobrászatban és iparművészetben - a geometriai formák, a színek és hasonló (képi) eszközök öncélú, modelltárgyakra nem utaló vagy azokat a végsőkig leegyszerűsítve ábrázoló, a képelemek önálló kölcsönhatását vizsgáló - sokszor módszeresen kutató - használata.

K. Malevics: Szuprematista kompozíció (1916)
P. Kelpe amerikai nonfiguratív festő képe a brooklini képzőművészeti múzeumban (falfestmény jobb oldali részlete, cím nélkül, 1938 körül)
Konstruktivista stílusban készült fém szobor, Ouchy, Svájc
Bagi László: Neo Op-Art ( ~ 2015)
Szlávics Alexa: Színház ( ~ 2014)
Az absztrakt (elvont) művészet az első világháború körül kibontakozó s korszakunkban terebélyesedő irányzat, melyet helyesen nonfiguratívnak nevezünk. Ide tartoznak az expresszionizmus, kubizmus, futurizmus stb. szélsőséges alkotásai is. [...] A vonalak, színek, formák minden természeti modelltől független, önálló létét és kölcsönhatását keresi. Az absztrakt művészek a »teremtő alkotás« elvét vallva készítik elvont, logikailag kimunkált, a képi egyensúlyt szem előtt tartó, a vonalak, színek összecsengését vagy ellentétet, feszültséget érzékeltető kompozícióikat.
– M. Kiss Pál[3]

Az absztrakt művész a formákat és színeket önmagukért ábrázolja, és főképp ezek (elvont) összefüggései, hatásai (a szemlélőben kiváltott ösztönös érzések) és kölcsönhatásai (harmónia/diszharmónia) érdekli, nem pedig az, hogy egy „fizikai” tárgyat, illetve egy társadalmi jelenséget ábrázoljon. Az absztrakt művészet ilyen tekintetben a műalkotás-elemek (formák, színek, testek, szavak, mondatok) jelentésének bizonyos mértékű kiküszöbölését, feloldását jelenti: egy absztrakt festő képén egy négyzet nem egy szobafalat vagy ablakot ábrázol, hanem pusztán önmagát.

Természetesen felmerülhet a „miért?” kérdése is - mire jó és kinek jó az elvontság - ami valójában több kérdés, több eszmei dimenzióban is vizsgálható - nemcsak a történelmi feltételeket tekintve, hanem elméleti, világnézeti síkon, és, ettől nehezebben elválaszthatóan, a művészek szubjektív elgondolásait téve mérlegre.

A művészet korábban utánzott: úgy ábrázolta a világot, amilyennek a művész látta. A képek még az elvont, absztrakt gondolatokat és fogalmakat is az ábrázoló festészet eszközeivel jelenítették meg. A bátorságot, a hűséget, vagy az egyetértést is megszemélyesített formában láttatták a nézővel. ... Az absztrakt festészet új és váratlan lehetőségeket kínált. Autonóm lehetett, és nem kellett egy ismert valóságra utalnia. ... Festészeti elemei mindenekelőtt önmagukért valók voltak. Ha egy kék felület többé már nem tengert jelent, és egy vízszintes vonal többé nem a horizontot jelöli, a művészet elveszítheti hasonlat mivoltát, ám ezáltal független és öntudatos lesz ... olyan függetlenségre tesz szert, amellyel korábban nem rendelkezett.
– Dietmar Elger[4]

Tartalomjegyzék

Más nyelveken
English: Abstract art
Afrikaans: Abstrakte kuns
العربية: فن تجريدي
asturianu: Arte astracto
azərbaycanca: Abstraksionizm
беларуская: Абстракцыянізм
беларуская (тарашкевіца)‎: Абстракцыянізм
български: Абстракционизъм
català: Art abstracte
Esperanto: Abstraktismo
español: Arte abstracto
français: Art abstrait
Bahasa Indonesia: Seni abstrak
íslenska: Abstraktlist
italiano: Astrattismo
日本語: 抽象絵画
Basa Jawa: Seni abstrak
lietuvių: Abstrakcionizmas
latviešu: Abstrakcionisms
മലയാളം: അമൂർത്തകല
Nederlands: Abstracte kunst
norsk nynorsk: Abstrakt kunst
ਪੰਜਾਬੀ: ਅਮੂਰਤ ਕਲਾ
Piemontèis: Art astrata
português: Arte abstrata
română: Arta abstractă
русиньскый: Абстракционизм
سنڌي: تجريديت
srpskohrvatski / српскохрватски: Apstraktna umjetnost
Simple English: Abstract art
slovenčina: Abstraktné umenie
slovenščina: Abstraktna umetnost
తెలుగు: నైరూప్య కళ
Türkçe: Soyut sanat
українська: Абстракціонізм
oʻzbekcha/ўзбекча: Abstraksionizm (oqim)
中文: 抽象藝術