1945

1945 más naptárakban
Gergely-naptár 1945
Ab urbe condita 2698
Bahái naptár 101 – 102
Berber naptár 2895
Bizánci naptár 7453 – 7454
Buddhista naptár 2489
Burmai naptár 1307
Dzsucse-naptár 34
Etióp naptár 1937 – 1938
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2000 – 2001
Shaka Samvat 1867 – 1868
Kali-juga 5046 – 5047
Holocén naptár 11945
Iráni naptár 1323 – 1324
Japán naptár 2605 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4641–4642
Kopt naptár 1661 – 1662
Koreai naptár 4278
Muszlim naptár 1364 – 1365
Örmény naptár 1394
ԹՎ ՌՅՂԴ
Thai szoláris naptár 2488
Zsidó naptár 5705 – 5706

Évszázadok: 19. század 20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek 1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 1940194119421943194519461947194819491950

Események

Január

A január 1-jével bevezetett hungarista címer
Német páncélosok a budai vár utcáin
Szovjet katonák Pesten
  • január 1.
    • A 23/1945 M.E. rendelettel hatályba lép az új címer és állampecsét használata. (A rendeletet azonban a Hivatalos Közlöny 1945. január 27-i számában hirdették ki. „Magyarország külön címere” – a hagyományos, koronás kiscímer – pajzsa mögé, illetve alá a Hungarista Mozgalomra utaló vörös H betűt és a pártjelvényként korábban pajzson is alkalmazott, zöld nyílvégű („nyilas”) keresztet helyezték.) [1]
    • Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „ Nagy-Miskolc” létrejötte.
  • január 4. – a Rákos-pataknál, áttörve a második védelmi vonalat a szovjet csapatok éket vágnak, s egy tankokból álló előőrs befut a budapesti Bosnyák térre.
  • január 6. – Budapesten az ostrom és a hideg időjárás miatt az eddigi akadozó vízszolgáltatás végképp leáll. Már csak kijelölt közkutakból, magánkutakból és egyes házak pincéjében működőképesen maradt berendezésből tudnak vízhez jutni a hetek óta a pincékben élők.
  • január 1215. – Megindul a szovjet 1. és 4. ukrán, az 1., 2. és 3. belorusz front csapatainak általános támadása a keleti front lengyelországi szakaszán.
  • január 17.
    • Varsót elfoglalják a szovjetek.
    • Budapesten a németek, a szovjet előrenyomulás lassítása céljából valamennyi fővárosi hidat felrobbantják.
    • A szovjet katonák bevonulnak a Parlament épületébe. [2]
  • január 18.
    • Budapest pesti oldalán megszűnnek a harcok.
    • Küngösön 19 német magyar fiatal esik el a fronton. (A csata mindkét fél számára 70%-os veszteséggel járt)
  • január 20. – Fegyverszünet a szövetséges hatalmak és Magyarország között. Megjelenik az első nyomtatott sajtótermék a magyar fővárosban. A "Szabadság" című újság órák alatt elfogy.
  • január 21.
  • január 22. – A budapesti Nemzeti Bizottság felhívást intéz a főváros lakosságához, amelyben munkába állásra szólítja fel a köztisztviselőket, és közli továbbá, hogy minden korábbi ún. zsidó törvény hatályát vesztette.
  • január 23.
    • A szlovák kormány és a parlament deklarálja az önálló államhoz, s a nemzeti önrendelkezéshez való jogot.
    • Szovjet bombázó repülőgépek, és a nehéztüzérség lövi folyamatosan Budapesten a budai várat.
  • január 24. – Ég a budai várpalota együttese, és még majd egy héten keresztül lángol.
  • január 25. – Budapesten, a pesti oldalon fekvő elöljáróságok megkezdik működésüket.
  • január 26. – Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadja a népbíróságok felállytására vonatkozó első jogszabályt, a 81/1945 M.E. sz. rendeletet, amelyet a Magyar Közlönyben február 5-én tettek közzé. [5]
  • január 27.
  • január 28. – A szovjet csapatok megszállják Litvániát.
  • január 30.
    • A Balti-tengeren a szovjet S–13-as tengeralattjáró elsüllyeszti a német „ Wilhelm Gustloff” kiképzőhajót. (A hajón 10 ezernél is több menekült zsúfolódtak össze, s a tragédia után az őt kísérő két kisebb hajó csak 1239 embert tudott kimenteni.) [4]
    • Budapesten bevezetik éjszakára a kijárási tilalmat. Nagy-Budapest területére pedig még nappal sem lehet belépni, vagy onnan távozni.

Február

Március

A Vörös Hadsereg elől visszavonuló német csapatok elhagyják a Balaton felvidék térségét 1945 március elején
  • március 1. – A korábban kiadott kenyér- és étkezési jegyek érvényüket vesztették Magyarországon. Ettől a naptól kiadott új jegyek lépnek életbe, új szabályozás szerint, szovjet ellenőrzéssel.
  • március 4.
    • Finnország hadat üzen Németországnak.
    • Sopron, Szombathely térségébe visszaszorult magyar menekülő szélsőjobboldali erők, és a nagy számú német katonaság ottani jelenléte miatt az amerikai repülőgépek több hullámban is bombázzák Sopront, Szombathelyet. [12]
  • március 6.Romániában Petru Groza szovjet segítséggel kormányt alakít. Ez Románia szocialista időszakának kezdete; a kommunizmus alatt március 6. nemzeti ünnep.
  • március 7.Josip Broz Tito vezetésével megalakul az új Jugoszlávia első kormánya.
  • március 910.Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást. A gyújtóbombázás 100 000 áldozatot követel.
  • március 17.
    • Megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945 M.E. rendelete a földreformról.
    • Edvard Beneš és a londoni emigráns csehszlovák kormány képviselői a moszkvai kommunista csehszlovák csoporttal és a csehszlovákiai ellenállás képviselőivel egyeztetik az új kormány programját. [13]
  • március 1821. – Marc Mitscher tengernagy 58. flottakülönítményének és Raymond Spruance tengernagy 5. flottájának repülőgépei a Japán legdélebbi szigetén, Kjúsún fekvő célpontokat támadnak.
  • március 22. – Megalakul az Arab Liga Kairóban, ( Egyiptom).
  • március 23.Romániában kihirdetik a földreform-törvényt.
  • március 2324. – Az angol és amerikai csapatok átkelnek az Alsó-Rajnán.
  • március 27. – A január 22-én a budapesti Nemzeti Bizottság által semmisnek nyilvánított zsidó törvények eltörlését, ezen túl az egész országra kiterjedő kormányrendelet erősíti meg, és megtiltja ezen törvények bárminemű alkalmazását. [12]
  • március 29. – A szovjet egységek fölszámolják a Königsbergnél körülzárt német erőket.
  • március 30.Somogyszob községet elfoglalják.

Április

  • április 1.
    • Amerikai csapatok szállnak partra Okinaván.
    • A Vörös Hadsereg áttöri Bécs külső erdőövezetét.
  • április 2. – Kezdetét veszi Bécs ostroma (április 13-ig tartott)
  • április 3.Angelo Rotta pápai nunciust kiutasítják az országból, ezért visszatér Budapestről Rómába.
  • április 4.
  • április 5.
    • A Zdeněk Fierlinger vezette csehszlovák kormány jóváhagyja a „kassai kormányprogram” néven ismertté vált dokumentumot, amely a cseh-szlovák viszony rendezése mellett a német és magyar kisebbségek felszámolását is célul tűzi ki. [15]
    • Moszkva felmondja a szovjet-japán semlegességi szerződést.
    • Petsarat herceg vezetése alatt – japán támogatással – kikiáltják az egyesült Laosz „függetlenségét”. [16]
  • április 9.Vörös Hadsereg győzelmével befejeződik Königsberg ostroma.
  • április 10.Amerikai csapatok harc nélkül foglalják el Hannover városát.
  • április 11. – Szovjet–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény.
  • április 14. – Hosszú ostrom után Amerikai kézre kerül Köln.
  • április 16.
    • A „ Goya” motoros hajót elsüllyeszti az L-3 jelzésű szovjet, aknatelepítő tengeralattjáró. (A fedélzetén lévő 6220 menekülő emberből 165 élte túl a támadást.) [4]
    • A Zsukov marsall vezette 1. Belorusz Front tüzérségi tűz alá veszi Berlint. (A félórás tüzérségi előkészítés után indított szovjet előrenyomulás közvetlenül a seelowi magaslatok előtt elakadt.) [9]
  • április 18.Bécs helyőrsége leteszi a fegyvert a szovjetek előtt.
  • április 1926.Brit csapatok megostromolják és elfoglalják Brémát.
  • április 21.
    • Az amerikai hadsereg cseh területre ér. [17]
    • A szovjet csapatok – miután hatalmas veszteségek árán áttörik a seelowi dombok kitűnően szervezett védelmét – betörnek a német főváros északkeleti kerületeibe. [9]
  • április 22.Budapesten díszelőadást tartanak az Operaházban abból az alkalomból, hogy az ideiglenes kormány Debrecenből Budapestre költözött. Bartók Béla zenéje már sok éve nem csendülhetett fel hivatalosan a hazai közönség előtt.
  • április 23.
    • Magyarországon megszűnik a csendőrség, ugyanis a miniszter tanács elfogadja a csendőrség feloszlatásáról szóló rendeletet.
    • Hermann Göring táviratozik Hitlernek, amelyben azt javasolja, hogy átveszi a birodalom irányítását, amíg a Führer a külvilágtól elvágva Berlinben tartózkodik. (Hitler árulásként élte meg a légierő főparancsnokának lépését.) [9]
    • Heinrich Himmler Lübeckben, a svéd követség pincéjében Folke Bernadotte gróffal folytat megbeszéléseket a német fegyverszünet lehetőségéről. (A gróf elvállalja, hogy értesíti kormányát Himmler javaslatáról.) [18]
  • április 25.
    • Szovjet és amerikai csapatok találkoznak az Elbánál. Torgau városa közelében az I. Amerikai Hadsereg, 5. hadtestének előretolt osztaga, a 69 gyaloghadosztály katonái felveszik a kapcsolatot, a Vörös Hadsereg 58. számú gárdahadosztályával. [19]
    • A németek kénytelenek kivonulni Finnország területéről, ezzel véget ér a lappföldi háború.
    • Az 1. Belorusz Front és a Konyev marsall vezette 1. Ukrán Front egyesül a Berlintől nyugatra található Ketzin körzetében, s ezzel bezárul az ostromgyűrű a Harmadik Birodalom központja körül. [9]
  • április 26. – Az 1. és a 2. lengyel hadsereg csatlakozik a berlini hadműveletek végrehajtásához a Vörös Hadsereg oldalán.
  • április 28.
    • Mussolinit olasz partizánok kivégzik.
    • A szövetségesek nyilvánosságra hozzák Heinrich Himmler békeajánlatát. (Hitler dührohamot kap, majd egyaránt megfosztja minden hivatalától Himmlert is, és Göringet is.) [20]
  • április 29. – Valamikor hajnali 1 és 3 óra között Hitler feleségül veszi Eva Braunt, majd magához rendeli egyik titkárnőjét, Gertraud Jungét, és lediktálja politikai végrendeletét. (Ebben a haditengerészet vezetőjét, Karl Dönitzet nevezi meg utódjának.) [9]
  • április 2930. – Prágában megalakul a Cseh Nemzeti Tanács, melynek elnökévé Albert Pražákot választják. [21]
  • április 30.
    • A Vaszilij Kuznyecov vezérőrnagy vezette szovjet 3. csapásmérő hadsereg egységei elfoglalják a – szimbolikus jelentőséggel bíró – Reichstag épületét. [9]
    • Hitler a Führerbunkerben öngyilkos lesz. [9]
    • Karl Dönitz főtengernagy lesz a Führer utódja. [22]
    • München amerikai csapatok kezére kerül.

Május

Wilhelm Keitel aláírja a német fegyverletételét
Az alig húsz esztendős német nemzetiszocialista ideológia következménye: a német városok többsége romokban
  • május 1.
    • Amerikai csapatok vonulnak Weilheimbe, Horthy Miklóst hadifogolynak nyilvánítják és Augsburgba szállítják. [23]
    • Magyarországon először ünneplik meg hivatalosan május 1-jét. (A fővárosban, a Hősök terén közel félmillió ember jelenik meg.)
    • Megszólal az újra működő Magyar Rádió.
    • Megindul rendszeres járatként a 6-os villamos a Nagykörúton, Budapesten.
    • A Harmadik Birodalom utolsó kancellárja Dr. Joseph Goebbels feleségével együtt öngyilkosságot követ el.
  • május 2.
  • május 3.
    • A brit csapatok ellenállás nélkül elfoglalják Hamburgot.
    • A szovjet hadsereg befejezi Szlovákia elfoglalását.
  • május 4.
    • A hollandiai, a dániai és északnyugati német haderők megadják magukat Montgomery vezérezredesnek.
    • Karl Dönitz főtengernagy, Németország elnöke utasítja az U-Boot-parancsnokokat a fegyverletételre. [25]
  • május 5.
  • május 58.Prágában felkelés tör ki a német megszállók ellen. ( Európában a német megszállás alól utolsóként felszabadított főváros.)
  • május 6.
  • május 7.
    • Németország öt évi, nyolc hónapi és hét napi háború után feltétel nélkül megadja magát, amelyet német részről Alfred Jodl tábornok ír alá Reimsben az ún. Vörös Iskolaházban Eisenhower tábornok főhadiszállásán. Németország tehát feltétel nélküli kapitulál a nyugati szövetségesek előtt. [28]
    • Hermann Göring birodalmi marsall a feleségével és lányával együtt – úton az amerikai hadsereghez, a Radstadt melletti úton – amerikai fogságba esik. [29]
  • május 8.
    • A németek megadják magukat a szovjeteknek is. Berlinben a Karlshorst városrész volt műszaki tiszti iskola "B" épületében ( Zsukov berlini főhadiszállásán) német részről Keitel, Stumpf, és Frieburg tábornokok aláírják a kapitulációt a szövetséges erők és a Vörös Hadsereg főparancsnoksága előtt. [30]
    • A partizánhadsereg bevonul Zágrábba. [26]
    • Ifjabb Horthy Miklóst az amerikai csapatok kiszabadítják a koncentrációs táborból. [23]
  • május 9.
    • A szovjet csapatok bevonulnak Prágába. [31]
    • A szovjet csapatok elfoglalják az utolsó német kézen lévő kikötőt, Danzigot.
    • Magyarországon megszűnik az esti elsötétítés rendelete.
  • május 10. – A Moszkvában megalakult Nemzeti Front kormánya Prágába érkezik. [32]
  • május 12.Klement Gottwald csehszlovák miniszterelnök-helyettes, a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) elnöke rádiófelhívást intéz az ország lakosságához, felszólítva azt a kassai kormányprogram támogatására. [33]
  • május 14. – A Karl Renner osztrák miniszterelnök kinyilatkoztatja Ausztria függetlenségét, és egyben bejelenti, hogy minden korábbi nemzeti-szocialista rendelkezés érvényét veszti.
  • május 15.
    • A visszavonuló horvát katonák és civilek többsége eléri a mai osztrák-szlovén határt, és Bleiburg mellett többségük átkel Ausztriába. [26]
    • A csehszlovák kormány első ülése Prágában, ahol többek között a kisebbségi kérdéssel és a nemzeti bizottságokban történő választásokkal foglalkoznak. [34]
  • május 16.Edvard Beneš csehszlovák elnök visszaérkezik Prágába. [35]
  • május 18.
    • A Magyar Rádió megindítja a napi vízállásjelentések sugárzását. [36]
    • A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége megtiltja, hogy magyar nemzetiségű polgárok a politikai pártok tagjai legyenek. [37]
  • május 19.
  • május 20. – A Bohumil Boček csehszlovák tábornok kijelenti, hogy az új csehszlovák hadsereg szervezete és szerkezete azonos a Vörös Hadsereg irányítási elveivel. [39]
  • május 22.Bremervörde és Hamburg között, Barnstedt falu közelében egy brit járőr feltartóztatja és elfogja Heinrich Himmlert, az SS birodalmi vezetőjét, aki másnap ciánkáli-kapszulával öngyilkosságot követ el. [40]
  • május 23.
    • A csehszlovák kormány a bel-, a had- és a külügyminiszter részvételével hármas bizottságot hoz létre, hogy szervezze meg és hajtsa végre a németek és a magyarok kitoloncolását. [41]
    • Brit katonák – főhadiszállásán, a Flensburg melletti mürwiki tengerésziskolában – letartóztatják Karl Dönitz-et és kabinetjének tagjait, valamint államigazgatási hivatalnokokat és törzstiszteket. [42]
  • május 24. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar kibocsátja az „Adja Isten, hogy az új birtokosok boldogulása vigasztalja az egyházat veszteségeiért és gondjaiért” kezdetű közös pásztorlevelet.
  • május 25. – A csehszlovák kormány – többek között – a náci szervezetek vagyonának elkobzásáról, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak felosztásáról tárgyal. [43]
  • május 27. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt akcióbizottságának prágai ülésén a Nemzeti Front bel- és külpolitikájáról tárgyalnak, és megválasztják az új pártvezetőséget, melynek élére Zdeněk Fierlinger kerül. [44]
  • május 29. – A Moszkvában kötött egyezmény értelmében Csehszlovákia átengedi a Szovjetuniónak Kárpát-Ukrajnát.
  • május 30.Brünnben kezdetét veszi a városban maradt német lakosság – mintegy húszezer fő – azonnali erőszakos kitelepítése. (A gyalogmenetben útnak indított németek közül számosan nem bírták a megpróbáltatásokat. Lásd: „ brünni halálmenet”.) [45]

Június

  • június 2. – Megegyezéssel zárulnak a csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége között május 31-e óta folyó tárgyalások. (A megállapodás rögzíti, hogy az SZNT a szlovák nemzet legfőbb képviselője, és Szlovákia területén a törvényhozás és a végrehajtó hatalom hordozója. A tárgyalásokon körülhatárolják azokat a gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb ügyeket, amelyek központi irányítás alá tartoznak.) [46]
  • június 7. – Antonín Zápotocký-t, a CSKP vezető politikusát a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökévé választják. [47]
  • június 9.Zilahy Lajost választották meg a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság elnökének.
  • június 12.
    • Budapesten megkezdődik a fokozatosan helyreállított vezetékrendszerekben a gázszolgáltatás. Elsőként a belvárosi V. kerület bekapcsolása történik meg.
    • Eltörlik Budapesten a hídpénzt. A dunai átkelésekért a korábbiakkal ellentétben ezen túl nem kell fizetni sem oda, sem vissza.
  • június 16. – A szlovák kommunisták tanácskozásán állást foglalnak Szlovákia magyaroktól való gyors és határozott megtisztítása mellett. [48]
  • június 19.
    • Helyreáll a forgalom a romokban heverő Déli pályaudvar és Kelenföld között Budapesten.
    • A csehszlovák elnök dekrétumot ad ki a náci háborús bűnösök, az árulók és a kollaboránsok megbüntetéséről, a rendkívüli népbíróságok és a nemzeti bíróság megalakításáról. (A dekrétum jogi alapot jelent a magyarüldözés kiszélesítéséhez, számos ártatlanul vádolt magyar lakos elítéléséhez, kiüldözéséhez.) [49]
      Přerovi tömeggyilkosság
    • A Benes dekrétum szellemében a csehszlovák hadsereg 17. gyalogezrede Karol Pazur parancsnoksága alatt Přerovnál meggyilkol 120 nőt, 71 férfit és 75 gyermeket, csehországi deportálásból Dobsinára vonattal hazatérő kárpát-németet és magyart. [50]
  • június 21. – Csehszlovák elnöki dekrétum a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak elkobzásáról és felosztásáról. (A felosztás később a földreform első szakaszát jelentette.) [51]
  • június 24. – A magyar fővárosban hosszú idő után újból elindul a földalatti első szerelvénye
  • június 26.
    • Napi rendszerességgel közlekednek a Dunántúl főbb városaiba vasúti személyszállító szerelvények. Pécs, Szombathely, Nagykanizsa és a főváros közötti személyforgalom helyreáll.
    • Pozsonyban a szlovákiai politikai élet két meghatározó pártjának, a Szlovák Kommunista Pártnak és a Demokrata Pártnak a képviselői nyilatkozatban rögzítik, hogy elkötelezettek a kassai kormányprogram, a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúsága, a Szovjetunióval való szoros együttműködés és a szlovák nemzeti felkelés iránt. [52]
    • San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. (A szervezet október 24-én kezdi meg működését formálisan is.)
  • június 28.
    • Edward Osóbka-Morawski elnök vezetésével megalakul a Lengyel Nemzeti Egység kormánya. [53]
    • Ismét járnak a balatoni hajók. Menetrend szerint közlekedik a komp Szántódnál.
  • június 29. – Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői Moszkvában megállapodást írnak alá Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatlakozásáról. (Csehszlovákia elismeri Kárpátalja „önrendelkezési jogát”, és ezzel jelentősen megkönnyíti a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeinek érvényesülését a térségben.)< [54]
  • június 30.Sztálin döntése bejelentésre kerül: geo-stratégiai okból Kárpátalja „csatlakozik” a Szovjetunióhoz, így Magyarország és a Szovjetunió között közvetlen határzóna létesül. [55]

Július

Brit és szovjet katonák 1945. július 5-én a berlini birodalmi kancellária (Reichskanzlei) azon romos balkonján, amelyről Adolf Hitler a beszédeit tartotta
  • július 2.
    • Az amerikai csapatok őrizetbe veszik Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert, több gyűjtőhelyen keresztül Salzburgba viszik. [56]
    • A magyar fővárosban megindul az első rendszeres autóbuszjárat, amely az Apponyi tér (ma: Ferenciek tere) és a Gellért tér között közlekedik, reggel hét és este tíz óra között. A járaton nagy a zsúfoltság.
  • július 78.Turócszentmártonban tartják a Szlovákia politikai életben vezető szerepet játszó, a kommunista hatalmi törekvésekkel szemben álló Demokrata Párt I. kongresszusát, ahol a párt elnökévé Jozef Lettrich-et választják. [57]
  • július 11. – Budapesten a Kiskörúton is megindul a menetrend szerinti villamosközlekedés.
  • július 12. – A háborút követően megrendezésre kerül Magyarországon az első könyvnap.
  • július 14.
    • A szövetséges flotta megkezdi Japán bombázását.
    • Magyarországon rendeletre eltörlik valamennyi hivatalos okiratról a „Mi a vallása” rovatot.
  • július 16. – Felrobbantják az első atombombát a White Sands Proving Groundon. A Trinity (Szentháromság) fedőnevű kísérleti robbantás helye a Los Alamos közelében fekvő Alamogordo légibázis volt. (Ez augusztus 6-áig titokban maradt, amikor egy B–29-es bombázó ledobta az első bombát háborús célokkal Hirosima városára).
  • július 17. és augusztus 2. – között a három nagyhatalom vezetője ( Sztálin, Truman és Churchill, majd helyette Attlee Potsdamban értekezletet tartanak, melyen a békeszerződés részleteit is megtárgyalják.
  • július 21. – Átalakítják az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. (Az új kabinetből hiányzik Vásáry István, Valentiny Ágoston és Faragho Gábor.) [58]
  • július 25. – Magyarországon elkészül az első hajó a Ganz-hajógyárban a helyreállítások után.
  • július 24. – A csehszlovák kormány határozatot hoz Szlovákia fokozott megsegítéséről, mindenekelőtt a közlekedés, az építésügy és a földművelés területén. [59]
  • július 26.Harry S. Truman elnök, Churchill, Csang Kaj-sek ultimátumot intéznek Japánhoz.
  • július 31. – Megindult Magyarországon majd háromnegyed év szünet után a rendszeres távolsági autóbusz közlekedés a fővárosból Kecskemét és Gyöngyös városokba, az Oktogon térről induló sárga MÁVAG autóbuszokkal.

Augusztus

Hiroshima látképe az augusztus 6-i atomtámadás után
Az augusztus 9-én Nagasakira
ledobott atombomba több mint
23 000 embert ölt meg
  • augusztus 2.
    • Beneš dekrétumai megfosztják állampolgárságuktól a csehszlovákiai németeket és magyarokat. [60]
    • A győztes hatalmak potsdami értekezletén Lengyelország nyugati határát az Odera- Neisse folyók alkotta vonalban határozzák meg.
  • augusztus 57. – A jugoszláv Népfront alakuló kongresszusa.
  • augusztus 6.
  • augusztus 7.
    • 20 000 sertéssel megkezdi működését a hazai közellátás javítása érdekében létrehozott nagytétényi hizlalda. [61]
    • A Viet Minh gerillái felveszik a Vietnami Felszabadító Hadsereg nevet. [16]
  • augusztus 8.
  • augusztus 9.
    • Az Egyesült Államok 11 óra 1 perckor atombombát dob Nagaszakira: 23 ezer ember hal meg azonnal.
    • Az Actio Catholica országos elnöksége Új Ember címmel katolikus hetilapot indít. (Felelős szerkesztője Pénzes Balduin bencés tanár.)
    • A Szovjetunió hadserege átlépi a Japán által megszállva tartott koreai, mandzsu határszakaszt.
  • augusztus 1112. – A Szlovák Kommunista Párt zsolnai konferenciáján Viliam Široký-t, a sztálini vonal képviselőjét választják az újjáalakított KB elnökévé. [62]
  • augusztus 13. – A Tian Trao-i Nemzeti Kongresszuson megalakítják a Vietnami Nép Felszabadító Bizottságát, melynek vezetője Ho Si Minh lett. [16]
  • augusztus 14.Hirohito császár a rádióban bejelenti Japán kapitulációját, a szövetségesek összesen több mint hétmillió főnyi csapatot fegyvereznek le.
  • augusztus 15. – A vietnami kormány átveszi a hatalmat egész Kokinkína (az egyesült Vietnam) felett. [16]
  • augusztus 16. – A veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója Bánáss László.
  • augusztus 1920. – A budapesti amerikai misszió Salzburgból visszahozza Budapestre a Szent Jobbot. (A következő napon tízezrek vesznek részt a Szent Jobb körmeneten.)
  • augusztus 20.
  • augusztus 23.Jugoszláviában törvényt fogadnak el a földreformról és a telepítésekről.
  • augusztus 24.
    • Harry S. Truman elnök leállítja a Szovjetunióba irányuló, és a háborúban rendszeressé váló " lend and lease" szállításokat
    • Újból megnyílik a teljesen helyreállított Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal.
  • augusztus 25.Vietnamban lemond Bao Dai császár és átadja a hatalmat a Viet Minh befolyás alatt álló „demokratikus köztársasági” kormánynak. [16]
  • augusztus 26. – Az amerikai csapatok bevonulnak Tokióba.
  • augusztus 27. – A budapesti rakparton közlekedő 2-es villamos útvonalának részleges helyreállítását követően, megindul a rendszeres forgalom a Rudolf tér és az Eskü tér közötti szakaszon.
  • augusztus 28.
    • Aláírják a magyar-román árucsere-forgalmi egyezményt.
    • Horthy Miklóst első ízben hallgatják ki a nürnbergi háborús bűnösök ügyével kapcsolatban. [23]
  • augusztus 29.Ho Si Minh nyeri el a vietnami ideiglenes kormány vezetői posztját, amelynek 14 tagja közül 9 kommunista volt. [16]

Szeptember

A USS Missouri fedélzetén Sigemicu Mamoru japán külügyminiszter aláírja a japán kapitulációt
  • szeptember 2.
    • A Missouri csatahajó fedélzetén a japán delegáció aláírja az ország feltétel nélküli kapitulációját – a II. világháború vége.
    • Ho Si Minh vietnami kormányfő Hanoiban Függetlenségi Nyilatkozatot olvas fel, amelyben bejelenti a Vietnami Demokratikus Köztársaság (VDK) megalakulását. [16]
  • szeptember 413.Petru Groza román kormányfő a Szovjetunióba látogat.
  • szeptember 7. – A csehszlovák kormány döntést hoz az ország csatlakozásáról a háborús bűnök üldözésére vonatkozó négyhatalmi egyezményhez. [64]
  • szeptember 9.
  • szeptember 10. – Az oslói törvényszék hazaárulás vétségében bűnösnek találta és halálra ítélte Vidkun Quisling nemzetiszocialista érzelmű norvég katonatisztet, Hitler norvég bábkormányának vezetőjét, akin az ítéletet október 24-én végrehajtották az oslói Akerhus erődben.
  • szeptember 11.október 2. – Összeül a potsdami konferencia határozata alapján létrehozott Külügyminiszterek Tanácsa Londonban, amely értekezlet tárgya a megkötendő nemzetközi békeszerződések és a jóvátétel kérdése. [53]
  • szeptember 18. – Felavatják a Magyar Rádió új 20 kilowattos adóberendezését.
  • szeptember 21. – Az Ideiglenes Nemzetgyűlés törvényerőre emeli a népbíráskodásról addig született négy miniszterelnöki rendeletet (1945. évi VII. törvénycikk). [5]
  • szeptember 24.
    • A londoni Külügyminiszterek Tanácsának értekezletén a magyar-román határról tárgyalnak a nagyhatalmak.
    • Horthy Miklóst tanúként Nürnbergbe szállítják. [23]
  • szeptember 25. – Helyreáll a hivatalos diplomáciai kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok, valamint Magyarország és a Szovjetunió között.
  • szeptember 26. – New Yorkban hosszú betegeskedés után meghal Bartók Béla.

Október

  • október 1. – Elnöki dekrétum az általános munkakötelezettségről Csehszlovákiában [65]
  • október 2. – Csehszlovákiában megalakul az árulók és a kollaboránsok elítélésére hivatott nemzeti bíróság. [66]
  • október 7.Mindszenty József ünnepélyes székfoglalása az esztergomi bazilikában.
  • október 9. – Párizsban az esküdtszék halálra ítélte Lavalt, a Henri Philippe Pétain vezette Vichy-kormány volt miniszterét.
  • október 10.
  • október 11. – Kirobban a kínai polgárháború, miután a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt között szakadás jön létre [53]
  • október 1621. – A Román Kommunista Párt I. Országos Konferenciája, ahol a párt első titkárának Gheorghe Gheorghiu-Dejt választják.
  • október 17. – Damaszkinosz athéni érsek, Görögország kormányzója átmeneti kormányt lakit. (A kormány november 1-jéig marad hivatalban.) [68]
  • október 18.Edvard Beneš csehszlovák elnök dekrétumot ad ki a prágai és a brünni német főiskolák megszüntetéséről. [69]
  • október 1821. – Prágában megtartják a CSSZDP XX. kongresszusát, ahol kinyilvánítják, hogy a párt szocialista elveket követ, és híve a Nemzeti Fronton belüli együttműködésnek. (Ekkor még nem kerül szóba a párt „egyesítése” a CSKP-vel. Elnökké ismét Zdeněk Fierlingert választják.) [70]
  • október 19. – Elnöki dekrétum az új pénzegység, a csehszlovák korona bevezetéséről, mely felváltja a még mindig forgalomba lévő protektorátusi koronát és a magszünt Szlovák Köztársaság pénzét. [71]
  • október 22. – Budapestre érkezik a magyar háborús bűnösök harmadik csoportja. (Közöttük található, Zöldi Márton az újvidéki valamint a hatvani mészárlások parancsnoka, Temesváry László aki a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének német kézre juttatását felügyelte, Görgey Vince volt SS-őrnagy, Málnássy Ödön nyilaskeresztes ideológus, aki Hitler eszméit ültette át a pártideológiává, valamint a tömeges deportálások koordinátora Árbócz János csendőrezredes.) [72]
  • október 23. – A megszálló szovjet csapatok főparancsnoksága magyar kezelésbe adja át a Magyar Államvasutak, a MÁV ügyvezetését. [73]
  • október 24.
    • Byrnes bejelenti, hogy az ENSZ alapokmánya, valamint a Nemzetközi Bíróság statutuma nemzetközi jogi hatállyal életbe lépett, s ezzel hivatalosan is életre kelt az Egyesült Nemzetek Szervezete, és megkezdte működését. (Az ENSZ első főtitkára a norvég Trygve Lie.)
    • Beneš csehszlovák köztársasági elnök dekrétumot ír alá a bányák, a kulcsfontosságú ipar, a magánkézben lévő biztosítók és az élelmiszeripar államosításáról. (Az államosítás több mint háromezer üzemet érint, mely rendkívül meggyengíti a nagypolgárság és a külföldi tőke pozícióit.) [74]
  • október 25.Elnöki dekrétum Csehszlovákiában az „ellenség vagyonának” elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alap létrehozásáról. [75]
  • október 27.Beneš elnök dekrétuma a nemzet becsülete ellen elkövetett bűnök megtorlásáról, ez az ún. retribúciós dekrétum. [76]
  • október 28. – Megkezdi tevékenységét az ideiglenes csehszlovák nemzetgyűlés. (Megerősíti Benešt a köztársasági elnöki tisztében, míg a nemzetgyűlés elnökévé Josef David nemzeti szocialista párti politikus választják.) [77]
  • október 29. – A fővárosi Zeneakadémia épületében megkezdődik az első magyar háborús bűnökkel vádolt személy, Bárdossy László főtárgyalása a népbíróság előtt. (Ebben a perben tanúként egyebek között Szálasi Ferencet is kihallgatják.) [78]

November

December

Más nyelveken
English: 1945
Аҧсшәа: 1945
Afrikaans: 1945
Alemannisch: 1945
አማርኛ: 1945 እ.ኤ.አ.
aragonés: 1945
العربية: 1945
مصرى: 1945
asturianu: 1945
авар: 1945
Aymar aru: 1945
azərbaycanca: 1945
башҡортса: 1945 йыл
Boarisch: 1945
žemaitėška: 1945
Bikol Central: 1945
беларуская: 1945
беларуская (тарашкевіца)‎: 1945
български: 1945
भोजपुरी: 1945
বাংলা: ১৯৪৫
বিষ্ণুপ্রিয়া মণিপুরী: মারি ১৯৪৫
brezhoneg: 1945
bosanski: 1945.
català: 1945
Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄: 1945 nièng
нохчийн: 1945 шо
Cebuano: 1945
کوردی: ١٩٤٥
qırımtatarca: 1945
čeština: 1945
kaszëbsczi: 1945
Чӑвашла: 1945
Cymraeg: 1945
dansk: 1945
Deutsch: 1945
Zazaki: 1945
Ελληνικά: 1945
emiliàn e rumagnòl: 1945
Esperanto: 1945
español: 1945
eesti: 1945
euskara: 1945
estremeñu: 1945
suomi: 1945
Võro: 1945
føroyskt: 1945
français: 1945
arpetan: 1945
Nordfriisk: 1945
furlan: 1945
Frysk: 1945
Gaeilge: 1945
Gagauz: 1945
贛語: 1945年
Gàidhlig: 1945
galego: 1945
Avañe'ẽ: 1945
Gaelg: 1945
客家語/Hak-kâ-ngî: 1945-ngièn
עברית: 1945
हिन्दी: १९४५
Fiji Hindi: 1945
hrvatski: 1945.
hornjoserbsce: 1945
Kreyòl ayisyen: 1945 (almanak gregoryen)
Հայերեն: 1945
interlingua: 1945
Bahasa Indonesia: 1945
Ilokano: 1945
Ido: 1945
íslenska: 1945
italiano: 1945
日本語: 1945年
la .lojban.: 1945moi
Basa Jawa: 1945
ქართული: 1945
Qaraqalpaqsha: 1945
қазақша: 1945 жыл
ಕನ್ನಡ: ೧೯೪೫
한국어: 1945년
къарачай-малкъар: 1945 джыл
Ripoarisch: Joohr 1945
Kurdî: 1945
коми: 1945 во
kernowek: 1945
Кыргызча: 1945
Latina: 1945
Lëtzebuergesch: 1945
лезги: 1945 йис
Limburgs: 1945
Ligure: 1945
lumbaart: 1945
lingála: 1945
lietuvių: 1945 m.
latviešu: 1945. gads
मैथिली: १९४५
Basa Banyumasan: 1945
олык марий: 1945
Māori: 1945
Baso Minangkabau: 1945
македонски: 1945
മലയാളം: 1945
монгол: 1945 он
मराठी: इ.स. १९४५
кырык мары: 1945 и
Bahasa Melayu: 1945
မြန်မာဘာသာ: ၁၉၄၅
эрзянь: 1945 ие
Dorerin Naoero: 1945
Nāhuatl: 1945
Napulitano: 1945
Plattdüütsch: 1945
Nedersaksies: 1945
नेपाली: सन् १९४५
नेपाल भाषा: ई सं १९४५
Nederlands: 1945
norsk nynorsk: 1945
norsk: 1945
Novial: 1945
Nouormand: 1945
Sesotho sa Leboa: 1945
occitan: 1945
Livvinkarjala: 1945
ଓଡ଼ିଆ: ୧୯୪୫
Ирон: 1945-æм аз
ਪੰਜਾਬੀ: 1945
Kapampangan: 1945
Papiamentu: 1945
पालि: १९४५
polski: 1945
پنجابی: 1945
português: 1945
Runa Simi: 1945
română: 1945
русский: 1945 год
русиньскый: 1945
саха тыла: 1945 сыл
sardu: 1945
sicilianu: 1945
Scots: 1945
سنڌي: 1945ع
davvisámegiella: 1945
srpskohrvatski / српскохрватски: 1945
සිංහල: 1945
Simple English: 1945
slovenčina: 1945
slovenščina: 1945
Soomaaliga: 1945
shqip: 1945
српски / srpski: 1945
Seeltersk: 1945
Basa Sunda: 1945
svenska: 1945
Kiswahili: 1945
ślůnski: 1945
தமிழ்: 1945
తెలుగు: 1945
tetun: 1945
тоҷикӣ: Соли 1945
ไทย: พ.ศ. 2488
Türkmençe: 1945
Tagalog: 1945
Tok Pisin: 1945
Türkçe: 1945
татарча/tatarça: 1945 ел
reo tahiti: 1945
удмурт: 1945 ар
українська: 1945
اردو: 1945ء
oʻzbekcha/ўзбекча: 1945
vèneto: 1945
Tiếng Việt: 1945
West-Vlams: 1945
Volapük: 1945
walon: 1945
Winaray: 1945
хальмг: 1945 җил
მარგალური: 1945
ייִדיש: 1945
Yorùbá: 1945
Zeêuws: 1945
中文: 1945年
Bân-lâm-gú: 1945 nî
粵語: 1945年