İlham Əliyev

İlham Əliyev
(İlham Heydər oğlu Əliyev)
Munich Security Conference 2010 - dett aliyew 0014.jpg
Született1961. december 24. (56 éves)
Baku
Állampolgársága
HázastársaMehriban Aliyeva (1983. december 22.–)
Gyermekei
  • Leyla Aliyeva
  • Arzu Aliyeva
SzüleiZarifa Aliyeva
Heydər Əliyev
Foglalkozásapolitikus
Tisztség
  • President of Azerbaijan (2003. október 31.–)
  • Prime Minister of Azerbaijan (2003. augusztus 4.–2003. november 4.)
  • member of the Parliamentary Assembly of the Council of Europe
  • Member of the National Assembly of Azerbaijan
IskoláiNemzetközi Kapcsolatok Intézete (Moszkva)
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Három Csillag érdemrend nagykeresztje
  • Hűséges Szolgálat érdemrend
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje
  • Order of St. Sergius of Radonezh 1st class
  • Heydar Aliyev Order
  • Shah Ismail Order
  • Order of Liberty
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 1st class
  • Grand Cross of the Order of Merit of the Republic of Poland
  • Order of Honour
  • Order of Abdulaziz al Saud
  • Order of Ismoili Somoni
  • Sztara Planina Érdemrend
  • Order of State of Republic of Turkey
  • Order of Friendship - Belarus
  • Medal "10 years of Astana"
  • Order of the "Commonwealth"
  • Order of Glory and Honor
  • Order of Holy Prince Daniel of Moscow 1st class

İlham Əliyev aláírása
İlham Əliyev aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz İlham Əliyev témájú médiaállományokat.
İlham Heydər oğlu Əliyev

İlham Heydər oğlu Əliyev (IPA: [il'hɑm æ'lijɛv], nevének Loudspeaker.svg ; Baku, 1961. december 24. –) azeri politikus, Azerbajdzsán elnöke és az Új Azerbajdzsán Párt vezetője.

Életrajza

Əliyev Bakuban született. Apja Heydər Əliyev volt, aki İlham hatéves korában az azerbajdzsáni KGB vezetője lett, majd az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára és az SZKP Politikai Bizottságának teljes jogú tagja. Édesanyja dr. Zarifa Əlijeva volt, aki orvosként dolgozott, és Əziz Əliyev szovjet politikus lánya volt. Miután İlham elvégezte bakui iskoláit, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében tanult, majd doktori címének megszerzését követően itt tanított. Felesége Mehriban Əliyeva, gyermekei Leyla, Arzu és Heydər. Nővére Sevil Əliyeva.

A Szovjetunió 1991-es széthullása után 1994-ig İlham Moszkvában és Isztambulban volt üzletember. Ekkortájt a média folyamatosan bemutatta életstílusát, amin belül leginkább a szerencsejáték és a nők játszották a főszerepet. Ez volt az az időszak, mikor hatalmas adósságokat halmozott fel egy török kaszinótulajdonossal szemben. Apja szomorúan fogadta fiának playboy életstílusát, és úgy érezte, ez csökkenti annak esélyét, hogy fia válhasson az utódává. 1998-ban az elnök elrendelte, hogy Azerbajdzsánban minden kaszinót zárjanak be.[1]

1994-ben Əliyevet az Azerbajdzsáni Állami Olajvállalat, a SOCAR elnökhelyettesévé nevezték ki. Egyes vélemények szerint Əliyev megvesztegetéssel szerzett ilyen magas beosztást. A következő évben a parlament (a Milli Majlis), majd a most nem létező nemzeti olimpiai bizottság tagja lett. Ő vezette Azerbajdzsán küldöttségét az Európa Tanácsba. Két hónappal a 2003-as elnökválasztást megelőzően miniszterelnökké nevezték ki. Októberben Heydər Əliyev egészségi állapota megromlott, emiatt visszalépett a választásoktól, de ezzel egyidejűleg vitákra alkalmat adva, saját helyébe egyedül fiát jelölte pártjának elnökjelöltnek.

2003-as elnökválasztás

A 2003. október 15-én tartott választás hivatalos végeredménye szerint a leadott szavazatok 76,84%-ával İlham Əliyev lett a megválasztott elnök A hazai ellenzék azonban nem fogadta el az eredményt, és tüntetéseket szervezett. Ezek fő okai az állítólagos korrupció és a választások megrendezésének körülményei voltak. Több száz tüntetőt vertek meg, majd tartóztattak le. Az ellenzék tiltakozása ellenére Əliyev október 31-én elfoglalta hivatalát. Az amerikai kormányzat támogatta Əliyev megválasztását.[2]

A nemzetközi közösség élesen kritizálta a választás lebonyolítását. Több megfigyelő megjegyezte, hogy kis mértékben tartották csak be a nemzetközi előírásokat, a választókat megfélemlítették, a jelölteknek eltérő lehetőségeik voltak véleményeik kifejtésére, valamint nagy mértékben megszegték a választás lebonyolításával kapcsolatos jogszabályokat. Az EBESZ Megfigyelő Bizottsága több számos szabálytalanságot jegyzett fel a szavazatszámlálással és a választások elrendezésével kapcsolatban.[3]

A HTML) Eynulla Fatullayevet és több más újságírót is előzetes letartóztatásba helyeztek, mert kritizálták Əliyevet és kormányát.[4]

2008-as elnökválasztás

Əliyevet 2008-ban újabb öt évre elnöknek választották, a hivatalos eredmények szerint elsöprő, 87 százalékos támogatottsággal.[5]

2013-as elnökválasztás

Əliyev ismét sikerrel indult a 2013-as elnökválasztáson. A hivatalos eredmények szerint a szavazatok 85 százalékát szerezte meg. A választás tisztaságára árnyat vetett az a tény, hogy egy hiba folytán a szavazás végeredménye a választás előtti napon nyilvánosságra került.[5]

Elnöksége

Az ellenzék és a külföldi emberi jogi szervezetek azt kifogásolják, hogy az emberi jogok helyzete semmit nem javult Əliyev elnöksége idején. Az ellenzéki tüntetéseket vagy betiltották, vagy Bakunak egy távoli részén engedélyezték. Így akarták megakadályozni a demonstráció megtartását, és azt, hogy az ellenzék támogatói az adott helyre odaérjenek. A kormányzat továbbra is elnyomásban tartotta az ellenzéket és a független médiát. A nemzetközi közösség, s főleg az Európa Tanács folyamatos nyomásának engedve 2005. márciusában Əliyev az ellenzék több fontos vezetőjét szabadon engedte, akiket a 2003-as választások lebonyolításának körülményei miatt tartott tüntetésük miatt börtönöztek be.

2005. március 26-án Əliyevet hivatalosan is újraválasztották, mint a hatalmon lévő Új Azerbajdzsán Párt elnökét. Az ellenzék ezt a lépést törvénytelennek tekintette, mivel a politikai pártokról szóló törvény szerint az elnöknek a pártok befolyásától mentesnek kell lennie.

2008-ban Əliyev kijelentette, hogy a Hegyi-Karabah Köztársaság soha nem lesz független, és ebben a nemzetközi megfigyelők is a segítségére lesznek. „Örményországnak el kell fogadnia a realitásokat, ami pedig az, hogy 1918-ban Jerevánt Örményországnak ítélték. Ez azonban egy nagy hiba. Az Erivani Kanátus azeri terület volt, és az örmények csak vendégek itt.”.[6]

Egy 2016 őszén megrendezett népszavazás felhasználásával végrehajtott alkotmánymódosítás lehetővé tette az alelnöki poszt létrehozását, amelyre saját feleségét, Mehriban Aliyevát nevezte ki.[7]

Más nyelveken
English: Ilham Aliyev
Afrikaans: İlham Əliyev
العربية: إلهام علييف
azərbaycanca: İlham Əliyev
беларуская: Ільхам Аліеў
беларуская (тарашкевіца)‎: Ільхам Аліеў
български: Илхам Алиев
brezhoneg: Ilham Aliyev
català: Ilham Alíev
čeština: Ilham Alijev
Ελληνικά: Ιλχάμ Αλίγιεφ
Esperanto: Ilham Alijev
español: İlham Əliyev
français: Ilham Aliyev
hrvatski: İlham Əliyev
hornjoserbsce: Ilham Alijew
Հայերեն: Իլհամ Ալիև
Bahasa Indonesia: Ilham Aliyev
Interlingue: Ilham Aliyev
italiano: İlham Əliyev
Basa Jawa: Ilham Aliyev
ქართული: ილჰამ ალიევი
Qaraqalpaqsha: İlham Aliyev
Кыргызча: Ильхам Алиев
Lëtzebuergesch: İlham Əliyev
lietuvių: Ilhamas Alijevas
latviešu: Ilhams Alijevs
Bahasa Melayu: Ilham Aliyev
Nederlands: İlham Əliyev
norsk nynorsk: İlham Əliyev
português: Ilham Aliyev
Runa Simi: İlham Əliyev
română: Ilham Aliyev
Kinyarwanda: Ilham Aliyev
Simple English: Ilham Aliyev
slovenčina: İlham Əliyev
српски / srpski: Илхам Алијев
Basa Sunda: Ilham Aliyev
тоҷикӣ: Илҳом Алиев
Türkmençe: Ylham Alyýew
Türkçe: İlham Aliyev
татарча/tatarça: Илһам Әлиев
ئۇيغۇرچە / Uyghurche: ئىلھام ئالىيېۋ
українська: Ільхам Алієв
oʻzbekcha/ўзбекча: Ilhom Aliyev
vepsän kel’: Alijev Il'ham
Tiếng Việt: Ilham Aliyev
მარგალური: ილჰამ ალიევი
Yorùbá: Ilham Aliyev